Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-21

1411 Az Országgyűlés 21. ülése 1966. január 27-én, csütörtökön 1412 direkt irányítás még nagyobb felelősséget ró az egyes termelőüzemek vezetőire a jövőben. Ezt felkészülten kell, hogy várják vezetőink. Tisztelt Országgyűlés! Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a termelőszövetkezetekben igen szoros az Össze­függés a termelési eredmények, az egy tagra jutó átlagjövedelem és a vezetési színvonal kö­zött. Az elmúlt években tapasztalható volt, hogy ahol jó a közgazdasági adottság, jó az eszköz­ellátottság, jó a vezetés, ott az eredmények igen jók. Az ilyen termelőszövetkezetekben a szövet­kezeti tagok munkafegyelme is jó, az egy főre jutó jövedelem nagy, a termelési színvonal ma­gas. Több olyan termelőszövetkezetet ismerek, ahol a közgazdasági adottságok csak közepesek, vagy ennél gyengébbek, de a vezetés hozzá­értő, a rendelkezésre álló eszközöket gazdasá­gosan használják ki, s az eredmények is igen jók. Sajnos, vannak olyan esetek, ahol az igen jó közgazdasági adottság ellenére a termelési színvonal elégtelen, — ez elsősorban a vezetés alacsony színvonalával magyarázható. Termé­szetesen, ha a közgazdasági adottság, a terme­lési szint és a vezetési színvonal összefüggéseit vizsgáljuk, a változatok sokaságát találjuk meg attól függően, hogy hol, melyik tényező, milyen mértékben hat. Tisztelt Országgyűlés! Az utóbbi időkben közzétett kormányintézkedések még jobban rá­irányították a közvélemény figyelmét a mező­gazdaságra. Az az általános vélemény, különö­sen a termelőszövetkezeti parasztság körében, hogy ezek az intézkedések jók és szükségesek. Az ország lakossága azonban a megértésen túl várakozással is fordul a mezőgazdaság felé. Egész népünk joggal elvárja, hogy a helyes ag­rárpolitikai intézkedések nyomán növekedjék a mezőgazdasági termelés — ez egyébként egye­temes érdek is. Elsősorban rajtunk, a mezőgaz­daságban dolgozókon a sor, hogy mindenki a maga helyén következetes és szívós, mindennapi munkában eleget tegyen ennek a- jogos várako­zásnak. Tisztelt Országgyűlés! Az 1966, évi költség­vetést elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Juhász János képviselőtársunkat illeti a szó./­. JUHÁSZ JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! A pénzügyminiszter elvtárs expozéját nagy fi­gyelemmel hallgattam. Megítélésem szerint az 1966. évi állami költségvetés tükrözi pártunk politikáját, célkitűzéseit. Az állami költségvetés tervezett előirányzatai magukban foglalják fej­lődésünk lehetőségeit, mutatják fejlődésünk irá­nyát és ütemét is. Visszapillantva az elmúlt gazdasági évre, Fejér megye dolgozóinak nevében örömmel kö­zölhetem tisztelt képviselőtársaimmal, hogy üze­meink dolgozói, az intézmények, a termelőszö­vetkezetek tagsága is, szinte kevés kivétellel helyt álltak annak a népgazdasági tervnek a teljesítésében, amelyet a párt és a kormány az elmúlt év során az állami költségvetés tervtel­jesítése érdekében megyénk dolgozóitól joggal elvárt. Sikereink forrása többnyire annak köszön­hető, hogy mozgalmi, gazdasági és állami szer­veink, alapozva pártunk Központi Bizottságá­nak 1964. december 10-i határozatára, helyesen választották ki a súlyponti tennivalókat. Ezek végrehajtása során jelentős segítséget nyújtott a gondosabb vezetés, irányítás is, amely össze­találkozott a dolgozók megértésével és növekvő aktivitásával. Élénkebbé vált a munkát gátló né­zetek és tényezők bírálata, ugyanakkor növeke­dett a tervkötelezettség iránti felelősségérzet is. Elmondhatjuk, hogy megyénk üzemeinek irá­nyító és termelő munkát végző dolgozói, azok többsége helyesen értelmezte a Magyar Szocia­lista Munkáspárt 1964. december 10-i, a gazda­sági és társadalmi életünkben keletkezett fe­szültségek feloldására irányuló határozatának végrehajtását. Vállalataink tervszámai a terme­lés fejlesztését, illetően 1,1 százalékkal voltak magasabbak az elmúlt év során is, mint az or­szágos átlag. Megyénk szocialista ipara éves ter­vét alapjaiban teljesítette és ahol erre igény merült fel, ott túlteljesítette. Túlteljesítést ér­tünk él a gépgyártásban, a különleges gépjár­művek, egyes kohászati és alumínium félkész­termékek gyártásában, valamint a bauxit-ter­melésben. Vállalataink túlnyomó többsége eleget tett export-kötelezettségének is. Építőiparunk egész éven át munkaerőhiánnyal küzdött, mégis a 34 értékhatár feletti beruházásunk teljesítése 104 százalék körül alakult. Átfutó, beruházá­sainknál csak a székesfehérvári hűtőház kivite­lezésénél van lemaradás. Lakásépítési progra­munkat 146 lakással túlteljesítettük. A közleke­dés dolgozói minden fontosabb tervmutatót tel­jesítettek, eredményüket növelte, hogy míg fel­adatuk 1965-ben csaknem 25 százalékkal növe­kedett, addig a szállítási kapacitásuk szinte ma­radt a régi. A megye lakosságának jövedelme, ha kismértékben is, de növekedett. Ebben az irányban segített a központi irányítás alapján rendezett családi pótlék és nyugdíj, az átlagosan 1 százalékos bérfejlesztés, a készletrendezésből adódó 35 milliós lakossági megtakarítás. Keres­kedelmünk 3 milliárd forintos forgalmán belül csupán vendéglátóiparunk maradt adós terve teljesítésével. Távirati stílusban elmondva, ezek megyénk iparának, építőiparának, közlekedésé­nek és kereskedelmének eredményei. A tervek teljesítésénél nagyobb mértékben a munka termelékenységét növeltük. Vállala­tainkra ez évben a szigorúbb létszámgazdálko­dás volt jellemző. Terveink teljesítését segítet­ték az üzemek dolgozóinak termelési mozgal­mai, mint a szocialista brigádmozgalom is, amelynek megyénkben több mint 20 000 mun­kás és műszaki részvevője van. Eredményeink mellett akadtak és akadnak gondok is. Látjuk, hogy még jobb irányító és szervező munkával még eredményesebbek lehettünk volna. A jövő­ben még inkább biztosítani akarjuk az alkotó légkört, a figyelmet pedig az intenzívebb politi­kai és gazdasági szervező tevékenységre, a jobb munkaszervezésre, a technológiai és gyártmány­fejlesztésre irányítjuk. Van mit javítani ter­mékeink minőségén, a szállítási kötelezettségek

Next

/
Thumbnails
Contents