Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.
Ülésnapok - 1963-17
1127 Az Országgyűlés ünnepi ülése 1965. április 3-án, szombaton 1128 nács első elnöke volt. Bakuban 1920-ban alkalmam volt megismerkedni vele, amikor a Komintern kezdeményezésére összehívták a keleti népek első kongresszusát. Tört oroszsággal, de forradalmi szenvedélyességgel beszélt, és mindenki megértette. Szavaiból kicsendült a magyar forradalom győzelmébe vetett hit. Mint mondta: „A fehér Magyarországon még életrekél, ismét élni fog a proletárforradalom." S íme 1945-ben hazájuk földjén újra életre kelt és győzedelmeskedett a forradalom. A szovjet emberek ne.n felejtik el milyen nagy szerepet töltöttek je Szamuely Tibor, Münnich Ferenc és más magyar elvtársak a szovjethatalom győzelméért vívott harcban. Kiváló hadvezér volt Zalka Máté, az önfeláldozó forradalmár, a tehetséges magyar író, az első nemzetközi ezred parancsnoka, azé az ezredé, amely a bátorság valóban csodálatos példáját mutatta, határtalan lelkesedéssel szolgálta a forradalom ügyét. Lenin, bár ez nem történt meg gyakran, saját kezűleg ajándékozta meg őt egy arany markolatú tőrrel és karddal, hősiességének, harcos szellemének és forradalmi képességeinek elismerése jeléül. Lenin nagy hadvezért, nagy forradalmárt látott benne. Később Zalka Máté kitüntette magát a spanyol forradalomban. A fasizmus ellen vívott harc történetében először nemcsak spanyol forradalmárok, hanem különböző országokból érkezett nemzetközi egységek, köztük sok nemzetiséget képviselő kommunisták harcoltak együtt. Zalka Máté dicsőséget szerzett a spanyol csatamezőkön mint Lukács tábornok, ő volt a nemzetközi brigád parancsnoka. Akkor a mi szovjet tisztjeink is a nemzetközi brigádok soraiban harcoltak, köztük Malinovszkij elvtárs, aki akkor tiszt volt, ma marsall és most itt van velünk ebben a teremben. (Nagy taps.) Feledhetetlen az a segítség is, amelyet a magyar internacionalisták a szovjet katonákkal együtt nyújtottak a mongol népnek 1921-ben, a fehérgárdistákkal vívott harcában. Mindez azt tanúsítja, hogy a szovjet és a magyar forradalmárok egységbe forrtak a szabadságért, a szocializmusért vívott harcban. A mély szolidaritás és internacionalista kapcsolat megmutatkozott a mi orosz földünkön, Magyarország földjén, Spanyolországban, Mongóliában egyaránt. Szentek ezek a hagyományok, és továbbra is meg kell őrizni őket. Lenin gondosan tanulmányozta, jól ismerte Magyarország forradalmi helyzetét. Sok tény mutatta, mennyire jól látott Lenin a jövőbe, milyen zseniális volt. 1913-ban, az oroszországi Nagy Októberi Forradalom győzelme előtt négy esztendővel Lenin ezt írta: „Magyarország, mint ismeretes, a legközelebb van Oroszországhoz, nemcsak földrajzilag, hanem abból a szempontból is, hogy a reakciós földesurak, megtartva a középkorban szerzett hatalmas földbirtokaikat, teljhatalommal rendelkeznek." Lenin az oroszországi és a magyarországi osztályerőket értékelve, sok közös vonást talált. A történelem ezt igazolta is; a szovjethatalom oroszországi győzelme után Magyarország volt a második olyan ország, ahol 1919-ben megteremtették a munkáshatalmat. Amikor a magyar forradalmárok egyenlőtlen harcot vívtak v a külső és belső reakció ellen, amely összefogott a magyarországi tanácshatalom véres elfojtására, a forradalom oldalán harcolt egy nemzetközi zászlóalj, amely magyarországi volt orosz hadifoglyokból állt. A hitleri fasizmus hordáinak megsemmisítéséért vívott harcban hadseregünk magyar földön támogatást kapott a magyar néptől, a magyar partizánoktól és a budai önkéntes ezredtől, amely a Budapest felszabadításáért vívott harcokban vett részt. Ezekben a harcokban, mint önök is tudják a szovjet hadsereggel vállvetve harcoltak Bulgária, Románia és Jugoszlávia katonái is. A forradalmi egységben azok a történelmi hagyományok fejeződtek ki, amelyek arra köteleznek bennünket, hogy továbbra is egységesek legyünk a közös ellenség, az imperializmus elleni küzdelemben. Valamennyien nagy megelégedéssel hallgattuk Dobi elvtárs beszédét. Ismertette azokat a nagy sikereket, amelyeket a magyar forradalom az elmúlt 20 év alatt elért, azokat a nehézségeket, amelyeket a magyar forradalom leküzdött. Mi önökkel együtt örülünk azoknak a sikereknek, amelyek jegyében Magyarország elérkezett e nagy ünnepéhez. A győzelemhez vezető úton minden forradalomnak meg kell küzdenie nehézségekkel. E nehézségek lehetnek' nagyok vagy kicsik, de csak leküzdésükön át vezet az út a teljes győzelemhez. Ezt mi saját tapasztalatainkból is tudjuk, önök pedig most már teljes joggal beszélhetnek Magyarországnak e téren szerzett nagy tapasztalatairól. A magyar nép sikereiben nagy része van annak, hogy Magyarország proletariátusa már nem megosztott, mint valaha volt, hanem egységes, egy pártja van, a Magyar Szocialista Munkáspárt. A magyar parasztok vállvetve küzdenek a magyar munkásosztállyal. Dobi elvtárs ékesszólóan megmutatta, hogy az elmúlt húsz esztendő alatt a magyar falu két forradalmat élt át: agrárforradalmat és szocialista forradalmat Meggyőződésünk, elvtársak, hogy önök további sikereket érnek majd el, mert munkásosztályuk, marxista—leninista pártjuk és annak összeforrott, egységes vezető kollektívája, élén Kádár János elvtárssal, hozzáértőén, marxista—leninista módon vezeti a népet sikerről sikerre. A szocializmus felépítésének időszakában ugyanúgy, mint a forradalom győzelméért vívóit harc éveiben, elevenen hatnak az internacionalizmus forradalmi hagyományai. A szovjet nép, amely a kommunizmust építi, önökkel van! A szovjet emberek érzik a magyar nép testvéri barátságát. Barátságunk napról napra erősödik. Mi ugyanúgy, mint magyar barátaink is, minden erőnket latba vetjük, hogy ez a barátság továbbra is erősödjék. (Taps.) Most nem kívánok beszélni a Szovjetunió sikereiről, még megoldatlan problémáiról, azokról a feladatokról, amelyeket magunk elé tűztünk. Miként önök az SZKP Központi Bizottságának márciusi plénumán hozott határozatokból tudják, az ipar fejlesztése mellett most különleges intézkedéseket teszünk, hogy gazdaságilag még jobban megerősítsük és magas színvonalra emeljük a szovjet mezőgazdaságot.
