Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-19

1303 Az Országgyűlés 19. ülése 1965. november 12-én, pénteken 1304 minél előbb munkát vállaljanak, mégpedig olyan területen, amely munkaigényes az adott időszakban. Jogos népgazdasági igény, hogy a munkát kereső fiatalok között megfelelő számban legyenek olyan ismeretekkel bírók — mint ahogyon Cseterki elvtárs mondotta —, akik ismereteiket a termelőmunkában azonnal hasznosítani tudják. Viszont — mint ezt már előttem szintén többen kifejtették — nem ismerjük a különböző népgazdasági ágak szakmai munkaerőigényeit sem éves, sem perspektivikus viszonylatban. Ezek ismerete nélkül csak helyi tájékoztatásokra vagyunk utalva a középfokú szakmai oktatás kereteinek kialakításában. A képzés idejére való tekintettel minimálisan öt évvel előre kellene látnunk az igényeket, viszont ehhez perspektivikus munkaerőmérlegek lennének szükségesek. Éppen ezért örömmel vettük tudomásul az Országos Oktatási Tanács létrehozásának tervét, amelynek keretén belül tisztázódni fog megyénk viszonylatában is az egyes szakmákban mutatkozó munkaerőigény és a munkaerőigénynek megfelelően a szakközépiskolai képzésben a népgazdaság megyei igényeinek mégfelelő profiltisztítást is lehet végrehajtani. Azt is számba lehet venni, hogy a gimnáziumi érettségi után tovább nem tanulók milyen munkakörben és milyen szakmákban helyezkedhetnek el. Így a népgazdaság igényeinek megfelelően tudjuk fiataljainkat irányítani a középiskolákba. Megyénkben az elkövetkező időkben növekszik a fiatalok középfokú iskoláztatása iránti igény. Ennek oka részben a lakosság kulturális igényeinek megnövekedése, részben megyénk azon speciális adottságából ered, hogy népessége az iparosodás következtében az országos átlagtól eltérően növekedést mutat. Ennek következtében az általános iskolát végzők száma is állandóan emelkedik. Viszont a középiskolai elsőévesek beiskolázásának számszerű kereteit a tárgyi és személy feltételek korlátozottsága miatt nem tudjuk emelni. Szintén a tanulólétszám emelkedésével kapcsolatos probléma a diák-szociális juttatások kérdése, ami ugyancsak nem tart lépést a létszámemelkedéssel. Elsősorban a kollégiumi helyek száma alacsony megyénkben. Ennek emelését a hátrányos helyzetben levő falusi, tanyai tanulók körülményeinek, továbbtanulási lehetőségeinek javítása és a speciális szakmai képzés lehetőségeinek helyhez kötöttsége indokolja; Az oktatási reformtörvény a tanköteles koron túl levő dolgozók munkájuk melletti iskolai oktatását is elősegítette. Megyénkben a dolgozók általános és középiskoláiban tanulók létszáma a reformtörvény megjelenése óta 59 szá^zalékkal nőtt. Örvendetes nálunk a lemorzsolódás állandó csökkenése, valamint a nők részvételi arányának növekedése, amely az utolsó évben 21 százalékról 31 százalékra emelkedett. A felnőttoktatás még eredményesebbé tétele érdekében mi is várjuk a felnőttoktatásra vonatkozó reformtervet. Iskoláink felszerelése, berendezése évről évre javul. Egyre több szemléltető eszköz áll a nevelők rendelkezésére, az oktatás eredményesebbé tétele érdekében.'Iskoláinkat rádióval, televízióval látjuk el, az audio-vizuális taneszközök, amelyek a korszerű oktatás egyik feltételét jelentik, megyénk iskoláiba fokozatosan eljutnak. Nem kielégítő azonban a helyzet, ha megyénk tanterem-ellátottságát vesszük vizsgálat alá. A tanulók számának emelkedésével nem tart lépést tanterem-ellátottságunk. Az' egy tanteremre jutó tanulók száma 50,5. összes tantermeink 53,1 százaléka váltott tanítással működik. Ezek a számok az országos átlagon felüliek. Tudjuk, hogy különösen Fejér megyében elmaradott, feudális viszonyokat kaptunk örökségül, sok egytantermes iskolával, ami nagymértékben hozzájárult elmaradásunkhoz. Viszont az országosan jelentkező, illetőleg várható létszámcsökkenés — mint már említettem — megyénkben nem várható. Ezért ez -a problémánk nem átmeneti jellegű. Ezért kérem a művelődési miniszter elvtársat és az illetékes szerveket, hogy megyénk e téren mutatkozó elmaradását vegyék figyelembe az elkövetkező tanteremépítkezések során. A tárgyi feltételek ilyen irányú biztosítása még nagyobb lelkesedésre ösztönözné megyénk pedagógusait, akik így is, a nehézségek ellenére az oktatási reform céljait szem előtt tartva fáradoznak azon, hogy népünk legdrágább kincsét, ifjúságunkat művelt, szakmailag képzett, szocialista emberré neveljék. A miniszter elvtárs beszámolójával egyetértek és elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik dr. Révay Zoltán képviselőtársunk. DR. RÉVAY ZOLTÁN: Tisztelt Országgyűlés! Én is tanulmányoztam az oktatási reformtörvény tapasztalatait és néhány javaslatot is kívántam tenni. Ezért jelentkeztem felszólalásra. Őszintén be kell azonban vallanom, hogy mind a tapasztalt eredményeket, mind pedig a hiányosságókat, nehézségeket előttem felszólalt képviselőtársaim már megemlítették, némelyiket többen is. Remélem, megbocsátják, ha emiatt feszólalásomat alaposan megrövidítem és csak azt a három kérdést hozom elő, amelyet még nem érintettek a felszólalásokban, vagy nem abban a formában, ahogy én szándékozom. A törvénynek fontos mondata, hogy minden iskolatípus készítse elő tanulóit a termelőmunkában való részvételre. A miniszter elvtárs és a felszólalók is sokat foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Szinte valamennyien azonban olyan beállításban, mintha a termelőmunkában való részvételre csak azzal kellene előkészítenünk a fiatalokat, hogy ilyen, vagy olyan formában ennyi, vagy annyi órában üzemekben, tanműhelyekben, vagy más módon kisebb-nagyobb mértékben elsajátíttatunk velük bizonyos szakmákban használatos fogásokat, gyakorlati ismereteket. Nem kívánom az előkészítésnek ezt a részét sem lebecsülni, de fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy ez önmagában még nem elég. Lehet ugyanis, hogy egy fiatal nagyon szépen megtanul ruhát varrni, könyvet kötni, villanyt szerelni, vagy bármi más mesterség fogásait jól megtanulja, és mégis esze ágában sem lesz a termelőmunkában részt venni, a termelőmunkát becsülni, az isko-