Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.
Ülésnapok - 1963-3
155 Az Országgyűlés 3. ülése 1963. március 26-án, kedden 156 egyszer megismétlődnie annak, hogy a hagyma a rádió és televízió állandó problémája legyen. Makó járási jogú város termelőszövetkezeteiben igen jó a hagymatermelési kedv. A terület növeléséhez, az előirányzatok végrehajtásához azonban elengedhetetlenül szükséges mintegy 260 vagon befogadóképességű nagyüzemi dughagyma hőkezelő és tároló építése. Az 1962. évben a Minisztertanács e feladat végrehajtására ötmillió forintot biztosított, általam nem ismert okokból azonban ezt a pénzöszszeget nem használták fel. Arra hívnám fel a SZÖVOSZ illetékeseinek figyelmét, hogy ez évben a költségvetési feladatok beruházási, fejlesztési részének végrehajtásában határozottabb irányt vegyenek ennek az igen fontos kérdésnek a megoldására. Az 1963. évi költségvetési előirányzat a mezőgazdasági termelés fejlesztésében igen nagy arányú gépesítést jelöl meg. Péti János képviselőtársam felszólalásában bírálta a mezőgazdaság részére juttatott gépek használhatóságát, minőségét. Ehhez még hozzátenném, hogy igen gyakori az a jelenség is, hogy az új termelőszövetkezetek rendelkezésére bocsátott erőgépekhez igen gyakran hiányoznak a pótkocsik, a munkaeszközök, úgyhogy hosszú hónapok telnek el, míg ezeket az erőgépeket a termelés szolgálatába lehet állítani. Arra hívnám fel az illetékesek figyelmét, hogy a gépi beruházásokat megfelelő hitelekkel támogassák és a szükséges munkaeszközökkel ellátva eszközöljék. A mezőgazdasági termelés fejlesztését elősegítő költségvetési beruházások biztosításán kí r vül a jelenlegi igen hosszú, kemény tél után, eléggé kedvezőtlen időjárás mellett, nagyon komoly termelésszervezői tevékenységet kell folytatniuk a szakigazgatási szerveknek, az egyes gazdasági egységek vezetőinek, a tsz vezetőségek tagjainak egyaránt. Több képviselőtársam felszólalásában érintette a mezőgazdasági szakemberképzés meggyorsításának feladatát. Ezzel én is egyetértek. Igen nagy szükség van az üzemszervezési, növényvédelmi, állattenyésztési és egyéb szakemberekre minél hamarabb. Egyetértek Gosztonyi János képviselőtársam általános érvényű megállapításaival, mert ami Vas megye városaiban komoly probléma, ugyanolyan problémát jelent az alföldi megyék városaiban is. A Csongrád megyei képviselőcsoport nevében és megbízásából csatlakozom a Vas megyei képviselőcsoport javaslatához a vidék iparosítását illetően. Javasolom, hogy az országgyűlés elnöksége az illetékes bizottságokkal megfelelően differenciálva, megtárgyalva, jól előkészítve ezt a kérdést, egy alkalommal hozza az Országgyűlés elé. Meggyőződésem, hogy a mezőgazdasági termelést elősegítő előirányzatok ebben az évben is kedvezően szolgálják a mezőgazdasági termelés fejlődését. A közép- és hosszú lejáratú hitelekre biztosított több mint 4,8 milliárd forintos hitelkeret elősegíti a termelőszövetkezetek gazdálkodási feladatainak megoldását, a növénytermesztés és az állattenyésztés fejlesztését. Ha az a 2,9 milliárdos vissza nem térítendő kedvezmény, amely szintén a költségvetés előírásai között szerepel, a termelésben megfelelő eredményességgel érvényesül, ugyancsak komoly mértékben elősegítheti az ország mezőgazdasági termelőszövetkezeti gazdasági színvonalának növelését, a termelőszövetkezetek megerősödését. Bizalommal a költségvetési előirányzat iránt, a Csongrád megyei képviselőcsoport és a magam nevében a költségvetést elfogadom és a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom, s eredményes végrehajtásában közreműködésünket ajánlom fel. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Felkérem az Interparlamentális Unió magyar csoportjának' tagjait, hogy a most következő ebédszünet kezdetén a delegációs teremben a csoport alakuló ülésén szíveskedjenek megjelenni. Az ülést 90 percre felfüggesztem. (Szünet 13,10—14,43) (Elnök: VASS ISTVÁNNÉ) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Tanácskozásunkat folytatjuk. Dr. Baskay Tóth Bertalan képviselőtársunkat illeti a szó. DR. BASKAY TÓTH BERTALAN: Tisztelt Országgyűlés! A szocializmus alapjainak lerakása után a szocializmus teljes felépítésének korszakába értünk. Ebben az időszakban, a szocializmus teljes felépítésének megvalósításában az a fő feladatunk, hogy mind az iparban, mind pedig a mezőgazdaságban egyaránt nagymértékben fejlesszük a termelőerőket. ti. termelőerők fogalma, történelmi felfogásának értelme, sokkal világosabbá válik, ha a termelőerőket két fő alkotóelemére, a technikára és az emberre bontjuk szét és aszerint vizsgáljuk. A mezőgazdasági termelőerők egyik alkotó elemében, a mezőgazdasági technikában az emberiség történelmében eddig soha nem látott változás és pozitív irányú fejlődés következett be. A gépesítés betörése a mezőgazdaságba egész sor eddig szokásos termesztési és agrotechnikai eljárást alapjában döntött meg. A mezőgazdasági technikában talán még ennél is nagyobb átalakító hatású a chemizálás. A műtrágyák szakszerű felhasználása, az új növényvédő szerek, a takarmánytáp, a vitaminok és az antibiotikumok szakszerű hasznosítása, az eddigiekhez képest sokkal nagyobb szakértelmet és hozzáértést igényel. A biológiai tudományok alkalmazása, a hibridizáció mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben soha nem látott új perspektívát bontakoztatott ki. A termelés szakosítása, a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek szervezése eddig is még nem tapasztalt új ismereteket és főként új szemléletet követelt. Az új technika valamennyi tényezőjének teljes értékű termelésbe állítása a termelőerők másik fő alkotó elemétől, az embertől viszont azt követeli meg, hogy az új technika minden alkotó elemét egyenként és összefüggéseiben teljes értékűnek ismerje, s a szocialista mezőgazdasági nagyüzem adta lehetőségeket a népgazdaság érdekében teljes mértékben felhasználja.
