Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-1

3 Az Országgyűlés 1. ülése 1963. március 21-én, csütörtökön 4 tétlen erővel és egységben kifejezésre juttatott, s amire az Országgyűlés munkáját a következő négy évben biztonsággal építheti. A választások tanúbizonyságot adtak a népi hatalom erejéről, szilárdságáról, a munkás-paraszt szövetség iránti bizalomról, a nemzeti egység elmélyüléséről és dolgozó népünk egyetértéséről a szocializmus építésében. A párt politikája az elmúlt években az élet minden területén jónak bizonyult, eredményeivel gazdagodott az ország, gyarapodott a dolgozó nép. Mi ennek a politikának a folytatására és kiszélesítésére kaptunk felhatalmazást, utasítást a néptől. Alakuló ülésünk méltó alkalom arra, hogy tisztelettel és felelősségtudattal emlékezzünk meg 1919. március 21-ről, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulójáról. (Nagy taps.) Mély tisztelettel azok iránt, akik történelmünknek egy nehéz szakaszában a mai idők embere előtt már szinte elképzelhetetlen irgalmatlan körülmények között hazánk életében először kísérletet tettek arra, hogy az ország sorsát a legméltóbb kezekbe, a nép kezébe tegyék. Milliók hite, vágya és reménye öltött testet az 1919-es Tanácsköztársaság megszületésében, munkájában, harcaiban. Első proletárforradalmunk hősi küzdelmek után elbukott az egyenlőtlen harcban, amelyet a nemzetközi reakció ránk zúdult, szövetkezett erőivel kellett vívnia, azonban a tanulság és a példa itt maradt számunkra. A felelősség is, hogy törekedjünk méltók lenni munkánkban, elvhűségünkben, harcainkban, emberi és közösségi magatartásunkban az első Tanácsköztársaság ismert és névtelen hőseinek példaadásához, az ő emlékezetükhöz. A felelősségérzet történelmi parancsa sokszorosan érvényes az Országgyűlés tagjaira, a hazánkban most már véglegesen győzelemre jutott népi hatalom hordozóira és választott képviselőire. Megtisztelő feladata ennek az Országgyűlésnek, hogy a magyar nép 1919-es álmait megvalósítsa, az elkövetkezendő években pártja vezetésével a lerakott alapokra felépítse a szocializmust Magyarországon, hazánkat a felszabadító Szovjetunióval és a többi szocialista országokkal testvéri szövetségben elindítsa a kommunizmus megvalósításának útján. Nagy feladatok állnak előttünk. A mezőgazdaság szocialista átszervezését befejeztük, figyelmünket most már mindinkább a termelési színvonal általános növelésére kell fordítanunk. A belső szükségletek, a külkereskedelmi igények, a szocialista táboron belüli munkamegosztásból származó feladatok miatt évről évre növekedő gondunk az ipar fejlesztése, korszerűsítése, a munka termelékenységének emelése, a gazdaságos termelés. Szaporodnak az életszínvonal növekedéséből, a tömegek kulturális, egészségügyi és szociális igényeinek emelkedéséből származó feladatai. Békepolitikánknak belső helyzetünk szilárdsága, népünk szorgalmas munkája, korszerű szinten tartott honvédelmünk és a szocialista táborhoz való hűségünk ad erőt és nemzetközi tekintélyt. Az országgyűlés a népi hatalom képviselője. E munkájában mindig tükröződnie kell, hogy a hatalmat a nép nevében gyakorolja és a nép érdekében kell gyakorolnia. A szocializmus felépítésének nagy céljai világosan állnak mindannyiunk előtt, de a részletfeladatok helyes felismerése, jó munkálása érdekében, a legszigorúbban értelmezett közérdek szolgálatában újra meg újra vissza kell térnünk mindannyiunknak a néphez, akiktől a mandátumunkat kaptuk, onnan kapunk erőt és állandó segítséget, hogy feladatainkat jól végezhessük el, országgyűlési munkánkban méltók legyünk a nemzet bizalmához. Ehhez kívánok sok sikert valamennyi képviselőtársamnak és összességében az egész országgyűlésnek. Tisztelt Országgyűlés! Az ügyrend negyedik szakasza értelmében az alakuló ülést a tisztségviselők megválasztásáig a korelnök vezeti. Első teendőnk a korelnök kijelölése. Országgyűlésünk legidősebb tagja dr. Harrer Ferenc képviselőtársunk, akinek negyedízben jut már a megtisztelő feladat, hogy a korelnökséget betöltse. (Nagy taps.) Felkérem dr. Harrer Ferenc képviselőtársunkat, hogy az elnöki széket elfoglalni szíveskedjék. (Taps.) DR. HARRER FERENC: Tisztelt Országgyűlés ! Mély megindultsággal és az ünnepélyes pillanattól áthatva foglalom el immár negyedszer korelnöki minőségben az országgyűlés elnöki székét. Melegen üdvözlöm mind az eredményes munka buzdító emlékével visszatérő, mind értékes közéleti tevékenységükkel már eddig is kitűnt új képviselőket. A négy év előtt megválasztott országgyűlés még csak a Hazafias Népfront mozgalomban öszszefogva ült össze, a mostani Országgyűlésben már népünk szilárd szocialista nemzeti egysége jelenik meg. Az előző országgyűlés lerakta a szocializmus alapjait, az új országgyűlésnek hivatása a szocializmus teljes felépítése. Fő feladatunk a második ötéves terv megvalósítása és a húszéves távlati terv alapvetése, mindkettő a Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongreszszusának irányelvei szerint. Az országgyűlési képviselőkre kettős szerep vár. Döntés az országgyűlés teljes üléseiben és a Népköztársaság Elnöki Tanácsában, de nem kevésbé jelentős a szerepük a szakbizottságokban, ahol a képviselők nemcsak a teljes ülés elé kerülő tárgyak előkészítésében vesznek részt, hanem bírálattal, javaslatokkal és kezdeményezéssel befolyást gyakorolhatnak a kormányzat egész menetére. Az Országgyűlés megalakulásával a képviselő nem szakad el választóitól. Beszámolói és fogadóóra-tartási kötelessége jogilag is odaköti választóihoz, de az, hogy tisztségét a néptől nyerte, erkölcsi kötelességévé is teszi, hogy a hozzáfűző szálakat épségben tartsa és ápolja. A dolgozókkal való kapcsolatban hasznos támogatást kaphat a Hazafias Népfronttól. Abban a meggyőződésben, hogy képviselőtársaink mind az országgyűlésben, mind a választóikkal való viszonyban kipróbált értékes szellemi és erkölcsi tulajdonságaikat hazánk boldogulására az elérhető legnagyobb hatásfok-