Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-3

119 Az Országgyűlés 3. ülése 1963. március 26-án, kedden 120 PATAKI MIHÁLY: Tisztelt Országgyűlés! Én az 1963. évi állami költségvetésen belül a Nehézipari Minisztérium költségvetéséhez kívánok hozzászólni. Mint Baranya megye képviselője, Baranya megye iparával, de ezen belül is a megye szénhelyzetével kívánok foglalkozni. Megyénk ipari termelése az elmúlt évben 10.2 százalékkal volt magasabb, mint 1961-ben. Baranya megye ipari termelésében a nehézipar elsődleges, részaránya közel 64 százalékos. Emelkedő tendenciát mutat a könnyűipar termelése, de a képet némileg rontja, hogy az élelmiszeripar termelése csökkent. A termelés jóütemű fejlődésével egyidőben a munka termelékenysége is arányosan emelkedett. Az egy teljesített munkaórára eső termelés 9.7 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. A folyó 5 éves terv keretein belül két új jelentékeny létesítmény kezdte meg a termelést: a pécsi Hőerőmű és a mohácsi Farostlemezgyár. Jelentékeny beruházások vannak folyamatban: a Zobák-i akna, a Porcelángyár bővítése, Egyetemváros építése. Néhány gátló körülmény fékezi a megvalósulás ütemét, így a tervezési problémák, késői tervszolgáltatások és a kooperáció hiánya. Ezen okok miatt az elmúlt évben mintegy 30 millió forint értékű munka határidőre nem valósulhatott meg. A megye termelésének mintegy 30 százaléka a pécsi és komlói feketeszén-bányászatból ered. A két tröszt 1962-ben 3 340 000 tonna szenet termelt, ez 1961-hez mérten napi közel száz vagon többletet tett ki. A mecseki bányák jellemzője, hogy az ország koksz-szén igényét hivatottak szolgálni, de emellett jelentékeny szénmennyiség jut energetikai és háztartási célokra is. A természetadta mostoha viszonyokkal rendelkező mecseki bányászatot több százmillió forintos — főleg rekonstrukciós jellegű — fejlesztéssel kellett alkalmassá tenni arra, hogy a vele szemben támasztott népgazdasági igények kielégíthetők legyenek. A rekonstrukció részbeni befejezése, a határozott koncepciójú vezetés, a jól megalapozott műszaki fejlesztés következménye a termelés mennyiségének rohamos növekedése, és a munka termelékenységének lényeges emelkedése. A termelés növekedése, a termelési költségek csökkenése elsősorban az alkalmazott műszaki fejlesztés és munkaszervezés következménye. A medence műszaki fejlesztése egy korszerű bányászat alapjainak lerakásával indult el, amelyet gépesítés, az elavult technológiák módosítása, a termelési helyek koncentrációja követett. A munkaszervezés tudományos tervezéssel párosult, ennek eredménye, hogy a pécsi szén önköltsége az 1959. évi 462 forintról 378 forintra csökkent, és hasonló az önköltség a komlói medencében is. Szénbányászatunk fejlesztésében az anyagi érdekeltség vezető szerepet visz, hiszen a rendelkezésre álló összegeket a fentiekben elmondott célok megvalósítása érdekében használtuk fel. A tröszt egészét érintő anyagi érdekeltségben viszont ellentmondások találhatók, amelyek ma némileg korrekciók segítségével vannak áthidalva, de ezek nem jelenthetnek teljes és végleges megoldást. A tröszt érdekei és a népgazdaság érdekei közötti összhang hiánya megmutatkozik és a koksz-szén termelésénél jelentkezik. Ugyanis a népgazdaság feltétlen érdeke, hogy a kokszolásra alkalmas szén mennyisége növekedjék. Ennek viszont az a kihatása, hogy a dúsítással összefüggő veszteségek nőnek, ez a tröszt érdekeit hátrányosan befolyásolja. Hasonló módon népgazdasági érdek a gyenge minőségű szenek kitermelése, viszont a mai árrendszer mellett a gyenge minőség mennyiségi fokozása árbevétel csökkenést eredményez tröszti szinten, s ennek következménye, hogy a feketeszén-bányászat költségszint csökentésének üteme kisebb, illetve lassúbb. A tröszt anyagi érdekeltségének növeléséi helyesen szolgálná egy olyan intézkedés is, mely szerint az import megtakarításból felszabaduló devizát a trösztök rendelkezésére bocsátanak, hogy ezzel a gazdaságosságot nagyobb mértékben növelő import berendezések beszerzése valósulhatna meg. Itt elsősorban az import bányafa megtakarításából eredő devizára gondolok. A mecseki szénbányászat az. elkövetkezendő években újabb fejlesztésen fog keresztülmenni. A megalapozó tanulmányok már részben elkészültek. A kapkodásmentes kivitelezés megkívánja, hogy a tervezés időben meginduljon. A bányászati tervezésekre már most is jellemző a kapacitás kicsi volta, ezért szükségesnek látszik a Bányászati Tervező Intézet megerősítése, megfelelő tervezői színvonal biztosítása, mert ez lényeges biztosítéka annak, hogy az új létesítmény a befejezés időszakában is még kielégítse a korszerű technika követelményeit. Tisztelt Országgyűlés! Az 1962-es terv jellemzője a 100 százalékra maximált termelés volt. Ezen elképzelést a váratlanul kemény tél megváltoztatta. Az év utolsó hónapjának erőfeszítése lehetővé tette mintegy 25 000 tonna terven felüli feketeszén kitermelését. Azonos erőfeszítést kívánt meg a most folyó negyedév is. Nem mulaszthatom el az alkalmat, hogy bányászaink nevében köszönetemet fejezzem ki Kádár elvtársnak azon elismerő szavaiért, amelyek a március 21-i országgyűlésen hangzottak el. A bányászatban egy még nagyobb mennyiségű termelésre való átállás meglehetősen bonyolult folyamat, mert a mennyiség növelésével összhangba kell hozni mindazokat a munkafolyamatokat, amelyek továbbra is az egyenletes termelést vannak hivatva biztosítani. A téli nagy hideggel számtalan olyan igényt is ki kellett elégíteni, amelyek normális állapotok mellett nem jelentkeztek volna. Számtalan intézmény, termelőszövetkezet képviselője keresett fel bennünket személyesen is és kérte problémájuk sürgős enyhítését. Bányászaink nem kímélték erejüket, idejüket, hogy a népgazdaság által támasztott követelményeket kielégítsék, hogy ezzel népgazdaságunk egyensúlyi helyzetét foiztosíták. Ugyanakkor elismerésünket kell kifejezni a közlekedési és útkarbantartó vállalatok dolgozói felé, mert az ő munkájuk több esetben a hősiességgel volt határos. Ez egyben alátámasztása annak a megállapításnak, hogy a mi gazdaságunkban is je-