Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.
Ülésnapok - 1963-14
985 Az Országgyűlés 14. ülése 1965. február 10-én, szerdán. 986 van a helyszínen. Van már az országban erre jó példa: nézzük Nádudvar, Szabolcs megye, a füzesgyarmati Aranykalász, nagykanizsai járás példáit, az egész országban nagyszerűen működő vállalkozások vannak már. Persze megoldandó egy vitás kérdés, az anyagkiutalás, megőrzés, elszámolás kérdése, mert ebben most is még fennáll a vita. Irányt kell venni arra, hogy a jól szervezett, a jó munkát végző vállalkozások amikor már megerősödtek és biztosan állnak a lábukon, fokozatosan apróbb építési gépeket, felszereléseket kapjanak. Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági építésben szerintem még hosszú időre szükség van az általános kézettségű szakmunkásokra, és ezeket ott a helyszínen kell képezni. Ennek meg kell találni a megfelelő módját. Ezért javasolom, a földművelésügyi, az építésügyi és a munkaügyi miniszter elvtársak dolgoztassák ki a mezőgazdasági építőipar szakmai nívójának emelését hathatósan előmozdító intézkedéseket. Nagy szükség van erre, mert a nagyüzemi mezőgazdasági majorok kialakítása, felépítése zömében még hátra van. Tisztelt Országgyűlés! A sárréti tsz-ek zárszámadásaiban egyre nagyobb és nehezebb tehertételként jelentkezik a talaj javítási hitel esedékes törlesztése. Különösen súlyos a helyzete Békés megye három északi — Sarkad, Szeghalom, Gyoma — járásában a rossz talajon dolgozó téeszek^iek. Békés megyében 170 000 katasztrális hold erős szik és összesen 387 000 katasztrális hold javítandó föld van. Ebből eddig megjavítottak 110 000 katasztrális holdat, hátra van még 277 000 katasztrális hold javítani való. Ebből 241 000 katasztrális hold az előbb említett három járás területére esik. Most olyan helyzet állott elő, hogy a talajjavításban eddig elölj árt, jó példát mutató téeszek nem akarnak, de nem is bírnak további területeket megjavítani, mert az esedékessé vált törlesztést az elért jobb hozamok nem fedezik. Például a füzesgyarmati Aranykalász tsz első volt, mondhatom az országban és elöl járt a talajjavításban. Az 1963—64. évben egy-egy millión felül volt az esedékes törlesztés és a jövőben ez emelkedik úgy, hogy az 1965—66—67. években az. összberuházási esedékességgel együtt — nemcsak a talajjavítás, nehogy félreértés legyen — évi 3—3 millió forinton felül lesz a törlesztés. Ez a jó munka a jobb termés esetén is erősen csökkenti a tagok közötti oszthatóságot. Ehhez hasonló a helyzete sok sárréti tsz-nek. A földművelésügyi miniszter elvtárs nagyon helyesen felhatalmazást kapott a kormánytól a talajjavítás terheinek felülvizsgálatára és csökkentésére, azaz nagyobb mértékű állami támogatásra. Sárrét, Békés megye fent nevezett járásai ebből kimaradtak. A Békés megyei képviselőcsoport és a sziki nehéz munkát végző tszparasztság nevében kérem a miniszter elvtársat, vizsgálja meg a sziki parasztok nehéz helyzetét és segítsen rajtuk. A cirok termesztése népgazdasági síkon ki42» fizető, jó valutakitermelő cikk, így fontos a termelése exportnövelése szempontjából. Túlnyomó többségben, 9500 katasztrális holdon Békés megyében termelik. Ez eddig nagyon helyes, mert ott van megfelelő talaj. De megfelelő talajjal rendelkező tsz-ek nem bírják ezt az egész vetésterületet vállalni, mert a ciroktermelésünk nincs gépesítve, így a tanács kénytelen más, megfelelő talajjal nem rendelkező tsz-eknek bizonyos területeket kiosztani. A napokban az egyik békéscsabai tsz igazgatósági ülésén vettem részt, A zárszámadást és a terv előkészítését tárgyalták. Fekete földbe 20 katasztrális hold cirkot kaptak és kapacitálásra vállalták. Már termeltek többször, három méter magas cirkot, de a szakáll az csak másod-harmadosztályú volt, megbarnult, nagyrészt át sem tudták venni. Ottmaradt a nyakukon. Eddig mindig ráfizettek. Most is csak a cirok szárára számítanak. Nincs nádpalló, lesz cirokszárból, mert kell — mondják Ők. Ez a népgazdaság szempontjából nem helyes. Több cirkot akarunk termelni, mert kell. Ez azonban gépesítés nélkül nem megy. Több éve kérjük az illetékeseket, házalunk, ha szabad ezt a kifejezést használnom, és magunk is kutatjuk a gépesítés megoldását. Kendervágógépek átalakítása segít, — nincs is elég ebből sem —, de nem tökéletes a megoldás. Az orosházi gépüzem próbálja a kérdést megoldani, ehhez kérjük a földművelésügyi . miniszter elvtárs segítségét pénzben és megfelelő anyagban. Gépesítés nélkül nehéz a tsz-ekkel elfogadtatni a felemelt vetésterületet. A nem megfelelő talajra kiosztani pedig káros a népgazdaságra. Mezőgazdasági gépek javításához a szükséges alkatrészeknek csak 25 százalékát kapta •meg Békés megye, bár ismételten eljártunk a MEGÉV-nél és az AGROKER-nél. Különösen hiányzanak: az öntvényház és a különféle fogaskerekek. Kérjük az FM segítségét, mert félő, hogy a tavaszi munkákhoz nem lesznek kijavítva a gépek. Termelőszövetkezeteink gépesítésével egészen új gépigény jelentkezik, teljes joggal. Gépi szántáshoz sok és nagy ekevasat kell élesíteni. Ezt a nehéz fizikai munkát az öreg kovácsok az e»re a munkára jelentkező kevés fiatallal végzik. Már most sok helyen nem győzik. Gép kellene hozzá. Kérem a földművelésügyi miniszter elvtársat, mérje fel a Földművelésügyi Minisztérium ezt az igényt és készüljön fel a jövőben arra, a Gépipari Minisztériummal együtt, hogy ezt a szükségletet rugós kalapácsokkal fokozatosan kielégítse. Felhívom a Földművelésügyi Minisztérium figyelmét még a házi kiskertek állapotára. Az ország gyümölcsfáinak 80 százaléka a kiskertekben van, nagy része rossz- állapotban. Érdemes ezek megjavításáért valamit tenni. Történt is egy és más az utóbbi időben, de a szerelékekkel, eszközökkel komoly baj van. Nem is a mennyiséggel, de rossz a minőség. Az ollókkal, késekkel nem lehet metszeni, vágni, mert vas és nem acél az éle, a porozóval nem lehet porozni, a permetezőgépek hanyag kivitelezésűek, hosszabbító rézcső van, de mindegyiknek más-más a menete, nem lehet őket összerakni. Javítsuk meg ezt a
