Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-14

"969 Az Országgyűlés 14. ülése 1965. február 10-én, szerdán. 970 lam létezik a világon, mind szélesebb körű •együttműködést valósítsunk meg barátainkkal. Pártunk és kormányunk véleménye szerint e mind sokoldalúbb gazdasági összefogás szolgálja a legjobban saját népünk és egész szocialista közösségünk érdekeit. Tisztelt képviselőtársaim! A szocialista országokkal állandóan bővülő kereskedelmünk mellett mind nagyobb jelentőségűvé válnak / nemzetközi kapcsolatainkban a szocialista gazdasági együttműködés egyéb módszerei és formái. Amint említettem, most folytatjuk a KGSTállamokkal új ötéves tervünk összehangolását. Számos országgal tárgyalunk a termelés szakosításáról, a műszaki tudományos együttműködésről, a fejlesztés és a kutatás terén számos probléma közös megoldásáról. Az ilyen irányú együttműködést szervezik többek között azok a kormányközi kétoldalú gazdasági bizottságok, amelyeket az utóbbi években a legtöbb szocialista országgal létrehoztunk. Arra törekszünk, hogy közvetlen termelési kapcsolatok jöjjenek létre a határokon • túl is a szocialista országok különböző üzemeivel, tervező és kutató intézeteivel olyan esetben, amikor az érintett kormányok kölcsönösen kívánják ezt, és olyan ágazatokban, ahol a kölcsönös gazdasági előnyök kínálkoznak. Ilyen új együttműködési szervezetek útján is meg akarjuk gyorsítani népgazdaságunk műszaki fejlődését, és a társuló országok közötti további munkamegosztással koncentrálni akarjuk a rendelkezésünkre álló szellemi és anyagi erőket a közös feladatok megoldására. Ebből a szempontból igen nagy jelentőséget tulajdonítunk olyan két- és többoldalú vállalko• zásoknak, mint amilyen a Csehszlovákiával, Lengyelországgal, a Szovjetunióval, az NDKval és Bulgáriával közösen létrehozott Intermetall Kohászati és Golyóscsapágyipari Egyesülés. A kétoldalú kooperációk során nemrég magyar—bolgár közös vállalat létrehozását határoztuk el az üzemen belüli anyagmozgatás és szállítás, valamint a gyümölcs- és zöldségtermelés fokozottabb gépesítésére vonatkozólag. Ezek az új vállalkozások természetesen még csak kezdeti Jépésnek tekinthetők. A magunk részéről arra törekszünk, hogy további számos újabb együttműködési formákat, szervezeteket hozzunk létre. A felsorolt új gazdasági együttműködési formák kialakítását a baráti szocialista országok között nagyban elősegítették az 1964-ben megtartott kétoldalú, felsőszintű párt- és kormánytalálkozók és tárgyalások. Kormányunk az elmúlt évben is tevékenyen kivette részét a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa munkájából. Amint erre már utaltam, a KGST tanácsa éppen a közelmúlt napokban tartotta meg Prágában XIX. ülésszakát, ahol megvizsgálta, milyen utat tett meg a KGST-tagállamok párt- és kormányvezetői részvételével 1963ban tartott felsőszintű értekezlet óta. A KGST főtevékenysége ebben az évben az 1966^—1970 évekre szóló népgazdasági tervek egyeztetése lesz. E munka 1965 közepén fejeződik "be, majd megkötjük az új hosszúlejáratú, a harmadik Ötéves tervre vonatkozó külkereskedelmi megállapodásokat az országok között. Itt említem meg, hogy a közelmúltban két olyan jelentős új intézmény kezdte meg működését, mint a KGST-országok közös bankja, s a közös vasúti tehervagonpark. Az idő még rövid ahhoz, hogy megfelelően lehetne értékelni ezeknek az új szerveknek a tevékenységét. Bízunk abban, hogy a társuló országok támogatásával ezek is beváltják a hozzájuk fűzött reményeket. A KGST tevékenységének további szélesedését mutatja a mostani ülésszaknak az a határozata, amely szerint, Jugoszlávia a jövőben szorosabban fog együttműködni a KGST-vel, aktívan részt vesz egy sor nemzetközi ágazati bizottság munkájában. A KGST-országok fejlődése, az elmúlt években elért eredmények is igazolják az összefogásra irányuló politika helyességét. Az eredmények mellett természetesen akadnak problémák^ is. Igen sok a tennivalónk az együttműködés minden területén. A KGST-ben is megvannak a hétköznapok gondjai. Felmerül a kérdés; miért van az, hogy egyetértésünk ellenére a nemzetközi munkamegosztás viszonylag lassan fejlődik. A nehézségek részben abból adódnak, hogy eltérő az egyes KGST-országok gazdasági színvonala, részben pedig abból, hogy nem mindig sikerül a termelés szakosítása és a kooperáció területén azonnal kimutatni, hogy mit eredményez az együttműködés, a kooperáció a részvevő országok számára» E munkában nagy türelemre, körültekintésre van szükség. Meggyőződésünk, hogy az erők nemzetközi összefogásával eredményesebben oldunk meg fejlődésünk szem

r pontjából fontos gazdasági feladatokat, mintha külön-külön tennénk erőfeszítést. Erre már számos példa van. Az internacionalista politika helyes alkalmazása figyelembe veszi a sajátos nemzeti érdeket, ugyanakkor erősíti a szocialista országok együttműködését, és biztosítja a gyorsabb gazdasági fejlődésünket. Természetes, hogy nem megy máról holnapra a nemzetközi gazdasági együttműködés új formáinak kialakítása, itt türelemre, körültekintésre, az egyes államok érdekeinek, szükségleteinek minden tekintetben történő, gondos tanulmányozására van szükség. A termelés nemzetközi méretű fejlődése a kapitalista világban is objektíve elkerülhetetlenné teszi az országok között a munkamegosztás elmélyítését. Még inkább így van ez az azonos célokért küzdő, tervgazdálkodást folytató szocialista országok viszonyai között. Elvtársak! A magyar kormány a békés egymás mellett élés és a békés gazdasági verseny politikáját követve arra törekszik, hogy fejlessze gazdasági, külkereskedelmi és egyéb kapcsolatait a nem szocialista országokkal is. A kölcsönös előnyökön alapuló békés gazdasági együttműködés a magyar állam hivatalos politikája. E politikának megfelelően növeljük külkereskedelmi forgalmunkat a fejlett nyugati államokkal is. A második ötéves terv folyamán már eddig 60 százalékkal bővült külkereskedelmünk ezekkel az országokkal. A kölcsönös érdekből kiindulva mind nagyobb számban kötünk hosszúlejáratú kereskedelmi megállapodásokat a tőkés országokkal, ezek az egyezmények beváltak és elősegítették a forgalom sokoldalú fejlődését. A fejlett tőkés országokból származó behoza- y