Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.
Ülésnapok - 1963-14
961 Az Országgyűlés 14. ülése 1965. február 10-én, szerdán. 962 Jkeretösszegének felhasználásában kapjanak a megyei irányító szervek nagyobb önállóságot. 6. Biztosítani kell a főhatóságok, minisztériumok eddiginél jobb együttműködését, hogy a lényeges további teendők szempontjából egybehangoltabb és határozottabb legyen irányításuk. 7. A helyi szervek (a megyeiek és a járásiak) a termelőszövetkezeteket ; differenciáltabban és határozottabban irányítsák. 8. A mezőgazdasági szakemberképzés szükséges dologi feltételeit a jövőben fokozottabb mértékben biztosítsuk. A szocialista nagyüzemi keret ma a magyar mezőgazdaságban minden lehetőséget megad ahhoz, hogy határozottabban rátérjünk a mezőgazdasági termelés növelésének útjára. Ehhez ad jelentős segítséget az 1965. évi költségvetés is, ezért az előzőkben javasolt módosításokkal, belső átcsoportosításokkal elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Placskó Józsefné képviselőtársunk. PLACSKÓ JÓZSEFNÉ: Tisztelt Országgyűlés! A költségvetés tárgyalása minden országban nagy eseménynek számít. Végeredményben a költségvetés a gazdasági élet egy-egy szakaszának befejezését jelenti, mérleget állít fel a bevételekről és kiadásokról. Ha ez minden országban nagy eseménynek számít, mennyivel nagyobb nálunk, ahol tervgazdálkodás folyik. Ilyenkor fokozottabb mértékben kerül sor a számvetésre, az eredmények és hiányosságok figyelembevételére. A számok megmutatják, hogyan gazdálkodtunk a ránk bízott értékekkel. Nagy összegekről, majdnem százmilliárd forintról van szó. Természetes, hogy izgalmat jelent minden évben ilyen nagy » összeg feletti rendeU kezes. És ha minden évben izgalmat jelentett, akkor ez évben azért jelent még nagyobb izgalmat, mert a decemberi párthatározat tükrében zajlik le, amelyben pártunk felhívta a figyelmet arra, hogy nagyon nagy és szép eredményeink mellett milyen negatívumok vannak. Mind eredményeinkben, mind a negatívumokban benne vagyunk mi is, kezdve a miniszter elvtársaktól az egyszerű munkásig. A rendelkezések kiadásában és végrehajtásában minden ember részt vesz a maga vonalán, s ha mindenki nagyobb felelősséggel végezte volna munkáját, akkor eredményeink még nagyobbak lehettek volna. A párthatározat tükrében tárgyalt az elmúlt napokban a megyei vezetés és az eredmények mellett vetette fel a hiányossságokat és feladatokat. Probléma akad a megyében, a járásokban, az üzemekben, gondolom ugyanúgy, mint más megyében is. A megye ipari tervét 105,4 százalékra teljesítette, ezen belül a termelékenységi tervet 107 százalékra. Különösen kiemelhető a megyei állami építőipar, amely termelési tervét 104,2, termelékenységi tervét pedig 105,5 százalékra teljesítette. A munkahelyek koncentrálásával, korszerű építési módszerek alkalmazásával feladatait 53-mal kisebb létszámmal oldotta meg. Munkájuknak, a megváltozott munkához való viszonynak egyik szép eredménye, hogy a kiemelt beruházásként épülő 420 millió forint összegű nagykanizsai malátagyár építési üteme a terv szerint alakul, a létesítmény első lépcsőjének próbaüzemelése és átadása a tervidő szerint megtörtént. Az egész beruházás ez évben nyer befejezést. Ez különösen nagy esemény és nagy eredmény, ha ismeretes, hogy mennyi probléma volt a megyében az építőiparral. Az elmúlt két évben szinte állandóan napirenden volt az építőipar és az eredmény nem is maradt el. Remélem, építőinknél az építkezés további szakaszában sem lesz lemaradás és jut idő a költségcsökkentés' módjainak megkeresésére is, mert ezen a téren bőven van még tennivaló. Persze emellett vannak befejezetlen beruházások, gyakori a pénzügyi keretek túllépése is. Előfordulnak olyan felelőtlen, sokszor nyugati géprendelések, amelyekre nincs szükség, illetve nem felelnek meg a mi viszonyainknak, és a súlyos összegekbe kerülő gépek megérkezésük után valamelyik raktáron hevernek, amíg valahova kényszerből be nem tudjuk őket építeni. A mezőgazdaságban a munka érezhetően javul. Nagy eredmény, hogy az idén már nem maradt betakarítatlan terményünk. A / párthatározat a mezőgazdasági tartalékolásra hívta fel a figyelmet. Az elv helyes, egyetértünk vele, azzal azonban már nem, amit Bélák elvtárs is említett, hogy a párthatározat után a zárszámadási utasításokat már harmadszor módosítják. Ez nagy zavart okoz a termelőszövetkezetben mind a vezetők, mind a tagság között. Nagyobb meggondolásra lenne szükség az utasítások kiadásakor, hogy ne kerüljön sor módosításra, mert ez igen nagy zavart okoz. Az előttünk álló év a takarékosság, a gondos és pontos munka éve kell hogy legyen. A parlamenti ülés előtt meglátogattam a Zalaegerszegi Ruhagyárat. Kíváncsi voltam, hogy egy többszörös élüzem, ahol a munkát becsületesen elvégezték, a normákat karban tartották, mit tud tenni, mit szándékozik tenni a jobb eredményekért. Az üzem 253 millió forint össztermelési értékkel rendelkezik, 1715 fős létszám mellett. Az 1964. évi bázishoz viszonyítva 2,9 százalék normaóra megtakarítást terveznek műszaki szervezési intézkedésekből. Ez éves szinten 112 000 normaóra megtakarításnak felel meg. Felülvizsgálták, hogy terven felül mit vállalhatnak még. És a vizsgálat eredménye még további 31 000 normaóra megtakarítás lett részben további normakarbantartásból, átállási és lépcsős időmegtakarításból, részben pedig közvetett munkáslétszám csökkentésből. A vállalat nagy részben exportra termel. A megtakarításokat az export részarány növelésére tervezik fordítani. Érdemes volt a takarékossági tervükbe bepillantani. A majdnem 2 millió forint betervezett megtakarítás legnagyobb része az anyaghányadnál jelentkezik. Belső hulladékcsökkentésből 450 000 forint megtakarítást terveznek, részben a belső hulladék felhasználásából, részben pedig a jobb szabásmatrica készítéséből. Elmondották például, hogy a 4 méteres rajzról a 8 méteres rajzra való áttérésből 2600 méter anyagnál 20 méter anyagmegtakarítás jelentkezik. Ez maga majdnem 7 férfiöltöny. Pedig a 8 méteres rajz elkészítése nagyon komoly műszaki feladat.
