Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-14

957 Az Országgyűlés 14. ülése 1965, február 10-én, szerdán. 958 ban csökkenthető lenne a nagyon egészségtelen gabonaimportunk is. Számításaink tanúsága szerint világpiaci áron, ha egy mázsa import abraktakarmány árán műtrágyát vásárolnánk, az kétszer annyi abrakot eredményezne. Felvetődik a kérdés, nem lenne-e célszerű a jelenlegi mintegy 50 000 vagon külföldről vásárolt abrak egy része helyett műtrágyát behozni addig is, amíg a hazai műtrágyatermelésünk nem növekszik. Ezt a témát kissé részletesebben azért kívántam e helyen elmondani, hogy ebben a nagyon fontos kérdésben állástfoglalhassunk. Mindenképpen meg kell valósítani a nagyüzemi szarvasmarhatenyésztést. Ezért nem értem, mi az oka annak, hogy 1963-ban még 38 000, 1964-ben 37 000, a mostani költségvetésben csupán 25 000 szarvasmarhaférőhelyet kívánunk létesíteni, ugyanakkor a sertés- és baromfi férőhelyre fordított összeg növekszik. Ez az arány helytelen. Fejlesszük a baromfitenyésztést elsősorban a háztájiban — kiváló példa van erre Baranyában is — és az így felszabaduló összeget fordítsuk szarvasmarha-férőhely építésére. Külön meg kellene vizsgálni azt a kérdést is, hogy miképpen lenne egy marhaférőhely beruházási költsége a jelenlegi hihetetlenül magas 20 000 forintról csökkenthető- Ezért a költségvetés előirányzatának rovaton belüli ilyen átcsoportosítását javasolom olyan helyeken, ahol a tervezés és az építkezés még megváltoztatható. Javaslom, hogy a szarvasmarhatenyésztés állami támogatását a végterméknél, a tejnél és ne az üszönevelésnél adjuk. Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági termelés eredményesebbé tételének legegyszerűbb és gyorsan érvényesülő módja a műtrágyázás fokozottabb alkalmazása. A múlthoz képes jelentős előrehaladást értünk el, de ez az átlagterméseink növekedésében mégsem jutott kellő érvényesülésre azért, mert a jelenleg felhasznált mennyiség — a tsz-ekben 130 kilogramm katasztrális hold — nem elégséges arra, hogy döntően befolyásolja a termelést. Sajnos, elkövetjük sok helyen azt a hibát is, hogy a viszonylag kis mennyiséget nem súlyozottan, hanem elaprózva adagoljuk, így a hatásfoka még kisebb. Minden növényünk termelését növelni akarjuk, ezért adagoljuk így a műtrágyát. Hogy menynyire így van ez, akkor láthatjuk, ha a műtrágyafelhasználást és a terméseredményt összehasonlítjuk, például a szomszédos Csehszlovákiával, vagy a Német Demokratikus Köztársasággal, ahol pedig a talajviszonyok a miénknél roszszabbak. Csehszlovákiában például 100 hektár mezőgazdasági területre 80 mázsa műtrágyát használnak fel, a búza termésátlag 24 mázsa, a rozsé 20, az NDK-ban 150 mázsa műtrágyát használnak fel 100 hektárra, a búzatermés 31, a rozstermés 21 mázsa, mi csak 40 mázsa műtrágyát használunk fel, a búzatermésünk 17 mázsa, a rozstermésünk pedig 10 mázsa volt 1962-ben. Látható, hogy a műtrágyafelhasználásunk menynyisége fele, vagy egy negyede a másik két szocialista országénak, ugyanakkor a gabonatermelésünk is lényegesen kisebb, szinte csak a fele. Tudjuk jól, hogy a műtrágya nem áll rendelkezésünkre korlátlan mennyiségben. Igen sokat tehetünk azonban a rendelkezésünkre álló menynyiség okszerűbb, súlyozott felhasználásával, valamint tőzegtrágyák bátrabb alkalmazásával. Ebben még igen nagy, ki nem használt lehetősé-\ geink vannak és érdekes, hogy szomszédaink, akiknek pedig — mint láttuk — lényegesen na,gyobb mennyiségű hagyományos műtrágya áll rendelkezésükre, mégis mennyivel nagyobb gondot fordítanak a tőzegkitermelésre és annak trágyázásra való felhasználására. Nálunk a mezőgazdaságnak erre igen nagy szüksége lenne, de a Könnyűipari Minisztérium, amelyhez a tőzegkitermelés tartozik, vajmi kevés gondot fordít arra, hogy jobb minőségű, nagyobb mennyiségű és olcsóbb tőzegtrágyát tudjon a mezőgazdaság rendelkezésére bocsátani. Ehhez csak jobb hozzáállásra lenne szükség, minden más egyéb biztosítva van. Mezőgazdasági nagyüzemeink jelentős részében súlyos mulasztások vannak még ma is az istállótrágya kezelésében és megfelelő alkalmazásában. Pedig a talajtermékenység fokozásának ez a legegyszerűbb, mindenütt megvalósítható útja. Ez is kizárólag hozzállás kérdése. Erről már rengeteget beszéltünk, a hanyag üzemek még sem fogadják meg a jótanácsot. Ezzel nagy veszteséget okoznak maguknak is, de a népgazdaságnak is. Javasolom, mondjuk ki végre, hogy mindennemű támogatás juttatásának, a termelőszövetkezeti vezetőség fizetés-kiegészítésének legyen előfeltétele a szakszerű trágyakezelés és felhasználás. A költségvetés ez évben mindössze 48 000 katasztrális holddal kívánja emelni az öntözött területek nagyságát. Helyes az öntözés ütemének csökkentése, mert szerintem először el kell érni a nagyarányú beruházással elkészített területek maximális kihasználását, megfelelő műtrágyaellátását, majd ezután növelni — az egyébként nagyon indokolt — öntözési beruházásokat. Az eddiginél nagyobb gondot fordítsunk az egyszerűbb, olcsóbb víztározókkal, völgyzárókkal történő öntözésre, ami elsősorban a dunántúli részeken kiválóan valósítható meg. Javaslatom az, hogy ez évben csak azokat a tervezett öntözési beruházásokat végezzük el, amelyek elő vannak készítve. Ezeket hiba lenne leállítani. Az így felszabaduló összegeket pedig csoportosítsuk át a pangó vizes területek meliorációjára, amire a költségvetésen belül mód van. Nagykiterjedésű olyan vidék van sajnos, ahol a nagyüzemi gazdálkodás éppen e károk miatt nem bontakoztatható ki: Veszprém megye devecseri és pápai járásai, Vas és Zala megye nyugati része stb. Ezen talajok javításánál fontosabb beruházás aligha van. Tisztelt Országgyűlés! Jelentős összeget irányoz elő költségvetésünk ez évben is a gyenge szövetkezetek állami támogatására, amire a továbbiakban is szükség lesz. A különbözeti földjáradék másként nem egyenlíthető ki. Több termelőszövetkezetnél jelentkeznek a hitelesedékességek, amelyek sok helyen nagyon bizonytalanná teszik a gazdálkodást. Különösen sok nehézség jelentkezik az 1959—60-ban, a nagyobb arányú szocialista átszervezés első éveiben megalakult szövetkezeteknél, ahol az épületberuházásokat nem eléggé megfontoltan, elsietve valósítottuk