Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-14

D49 Az Országgyűlés 14. ülése 1965. február 10-én, szerdán. 950 juk, hogy egész beruházási munkánk hatékonysága javuljon. Helyes ezt a koncentrálást néhány számmal is bemutatni. A teljes beruházási összeg 78 százaléka szolgálja az értékhatáron felüli beruházásokat, tehát lényegében a nagy beruházásokat, -azokat, amelyeket a terv központilag határoz meg. Az előirányzott koncentrálás mértékére jellemző, hogy az év kezdetekor kereken 680 ilyen értékhatár feletti beruházással indultunk, ezeknek a száma az év végére kereken 440-re fog a terv szerint csökkenni, bár év közben — ha kisebb számban is —, természetszerűen indítunk TÁJ értékhatár feletti beruházásokat. Az új, induló beruházások többsége a népgazdaság további fejlődésének gerincét, alapját képezik. Hogy néhány legfontosabbat kiragadjak, 1965-ben indul a TVK nitrogén-műtrágyagyárának' intenzifikálása, a Péti Nitrogén Művek bővítése, a Gyöngyösi Hőerőmű, az Almásfüzitői 'Timföldgyár bővítése, a Soproni Temper Öntöde építése, a Kaposvári Világítástechnikai Vállalat •és így tovább. A beruházások koncentrálását jellemző szám, hogy a terv szerint az értékhatár feletti beruházások állománya a teljes költséget számolva egy év alatt 20 százalékkal csökken. A viszonylag kisszámú új, induló beruházás lehetőséget nyújt arra, hogy a további évek induló beruházásait alaposabban előkészítsük, azok műszaki-gazdaságossági számításait, kereskedelmi előkészítését javítsuk, variánsokat munkáljunk ki. Szükséges, hogy éljünk a jobb előkészítésnek ezzel a lehetőségével. A terv előirányzatai szerint 1965-ben több olyan jelentős beruházás lép majd üzembe, amelynek termelése fejlődésünk szempontjából nagy jelentőségű. Említettem már a Dunai Vasmű hideghengerművének befejezését, üzembe lép az Almásfüzitői Timföldgyár, a Szegedi Gumigyár, a Magyar Viscosa új danulonselyemüzemegysége, amely perion-típusú műselyemszálakat fog gyártani, a lakásépítés szempontjából nagy jelentőségű a Szovjetunióból importált budapesti házépítő kombinát üzembelépése, befejeződik a Békéscsabai Konzervgyár építése és így tovább. Az 1965. évi beruházási terv koncentrálási célkitűzése különös mértékben érvényes néhány fejlődésünk szempontjából kulcskérdést jelentő beruházás esetében. Helyes és szükséges célul kitűzni, hogy néhány beruházás befejezését meggyorsítsuk. A terv előtérbe állítja ilyen szempontból a kohászat, az energiatermelés, a műtrágya- és műanyagipar, valamint a papír- és cellulózipar néhány nagy jelentőségű beruházását.Az eddig elmondottakból is látható, hogy beruházási terveinkre is jellemző az egész népgazdasági tervnek az a vonása, hogy előtérbe helyezzük a hatékonyság, a gazdaságosság kérdéseit, hiszen a beruházások koncentrálása a hatékony beruházási munka egyik fő tényezője. A beruházások koncentrálása azonban csak a végrehajtás gazdaságosságát érinti, tehát a már elhatározott beruházás leghatékonyabb megvalósítását. Ennél is döntőbb kérdés a beruházás megfelelő előkészítése, a lehetőségek alapos műszakigazdasági tanulmányozása, a legjobb, a leggazdaságosabb beruházási lehetőség kiválasztása, megtervezése. E téren, különösen, anii a gazdaságosság elvének határozott érvényesítését illeti, sok a tennivaló. Javítanunk kell munkánkat e téren a Tervhivatalban, javítani kell a tárcák, a beruházók és a tervezők munkáját. 1965-ös tervünk a munka minőségi oldalának megjavításában különös súlyt helyez a műszaki fejlesztési célkitűzések gondos megtervezésére, előkészítésére, végrehajtására, és a végrehajtás ellenőrzésére. Munkánk minden területén előtérbe kell helyeznünk a műszaki fejlesztés célkitűzéseit, a gyártmányfejlesztést, a technológia, a technika korszerűsítését. A beruházások előkészítésének munkájában is, amiről az előbb beszéltem, igen nagy gonddal kell foglalkoznunk azzal, hogyan szolgálják beruházási terveink, beruházási munkánk műszaki fejlesztési célkitűzéseinket. Fejlődő iparunkban az újat, a haladót természetesen mindenekelőtt az új létesítmények, az üzembővítések, a rekonstrukciók, a beruházások által létrehozott új berendezések képezik. Különösen nagy gondot kell ezért fordítanunk beruházásaink tervezésénél a műszaki fejlesztésre, a haladó technika és technológia kiválasztására, a technika nemzetközi állásának előzetes alapos tanulmányozására. így érhetjük el, hogy beruházásaink a leggazdaságosabban, de egyben a leghatékonyabban szolgálják iparfejlesztésünk elsőrendű követelményét, a műszaki fejlesztést. Van a beruházási munkának egy másik minőségi, gazdaságossági oldala, amit a terv előirányoz és amire a végrehajtás során helyes különös gondot fordítani. Statisztikai és pénzügyi adatok, egyedi vizsgálatok a beruházási munkában sok tartalékot tártak fel. Ezek az adatok teljesen nyilvánvalóan mutatják, hogy számos létesítményünket — akár termelést szolgáló, akár más jellegű beruházásról van szó — olcsóbban, takarékosabban is megvalósíthatjuk, eszközöket szabadíthatunk fel a fejlesztés más céljaira, gondos és takarékos munkával meggyorsíthatjuk fejlődésünket. Gyakran találkozunk a beruházásokat megdrágító, felesleges luxussal, ésszerűtlen, drága megoldásokkal, sok kiadással járó, túlzott iparművészeti ambícióval olyan létesítményeknél, ahol az nem indokolt. A termelő beruházások és nem-termelő beruházások utóbbi években megépült létesítményeit vizsgálva — sajnos — több ilyen jelenséggel találkozunk. A terv végrehajtása során nagy gonddal kell fejlődésünknek ezt a nem helyes jelenségét megszüntetnünk és különösen a beruházók figyelmét a takarékos, olcsó, célszerű megoldásokra irányítani. _ Olcsón is lehet ízlésesen, tetszetősen és a célnak megfelelően építkezni. Beruházási politikánk előirányzott lényeges vonásait a végrehajtás során gondosan érvényesíteni kell, annak jellegét meg kell őriznünk. A hatékony beruházási politika egyik követelménye az is, hogy szigorítsuk a tervfegyelmet. A beruházások kérdésében ez alatt azt értem, hogy az előirányzott koncentrálást nem szabad év közben azzal fellazítanunk, hogy a tervben elő -41 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ