Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-2

85 Az Országgyűlés 2. ülése 1963. március 25-én, hétfőn" 86 (Szünet: 15.57—16.21. Elnök: DR. BERESZTÓCZY MIKLÖS) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Tanácskozá­sunkat folytatjuk. Klaukó Mátyás képviselőtár­sunkat illeti a szó. KLAUKÓ MÁTYÁS: Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásomban lényegében két kérdéssel kí­vánok foglalkozni. Egyrészt az előterjesztett 1963-as költségvetés jelentőségével, az abból adódó feladatokkal, másrészt észrevételt, meg­jegyzést kívánok tenni bizonyos területek mun­kájával kapcsolatban. Mielőtt az első kérdéssel foglalkoznék, sze­retném kifejezésre juttatni: a Békés megyei kép­viselőcsoport nevében teljes egészében egyet­értünk és az előterjesztett költségvetést általá­nosságban és részleteiben is elfogadjuk. Jóleső érzéssel vettük tudomásul a költségvetésünkben, hogy pénzügyi helyzetünkre szilárd stabilitás jellemző, valamint azt a tényt, hogy az 1962-es költségvetési előirányzataink a gyakorlatban realizálódtak. A mostani költségvetésünkre is az jellemző, hogy szilárd egyensúlyban van, sőt bi­zonyos többleteket is tartalmaz. A költségvetés tárgyalása igen alkalmas arra, hogy számvetést végezzünk, számba vegyük a múlt év tapasztalatait, s meghatározzuk további tennivalóinkat, feladatainkat, hogy a bevételek­nek és a kiadásoknak megteremtsük a megfelelő feltételeit. Feladatunk ezt tenni annál inkább, mert költségvetésünk hűen kifejezésre juttatja szocialista társadalmi rendszerünk lényegét. Nálunk — szemben a kapitalista, tőkés or­szágok parlamentjeivel — a költségvetés bevé­telei és kiadásai teljes egészükben dolgozó né­pünk érdekeit szolgálják. Nincs egyetlen olyan pontja sem költségvetésünknek, amelyben dol­gozó népünk közvetett, vagy közvetlen úton ne volna érdekelt. Ezért úgy gondolom, nem túlzás azt mondani, hogy ez a költségvetés is, csakúgy, mint az előzők, népünk költségvetése. A szocialista társadalom építése szempontjá­ból költségvetésünknek mindig nagy szerepe és nagy jelentősége van. Itt is meg kívánom je­gyezni, hogy a mi költségvetésünk vitája tartal­mában és módszerében is különbözik a tőkés, kapitalista országok parlamentjeinek vitájától. Ott a munkásosztály és a haladás erői éles har­cot folytatnak a dolgozókat évről évre sújtó adók ellen, a nép helyzetén könnyítő szociális juttatá­sokért, nagyobb darab kenyérért, jobb megélhe­tésért. Éppen napjainkban ilyen irányú harc fo­lyik a francia munkásosztály részéről, s úgy gon­dolom, a jelek azt mutatják, hogy a francia mun­kásosztály sikeresen győzelemre fogja vinni jo­gos követelésének valóra váltását. Nálunk egészen más a helyzet. Dolgozó né­pünk anyagi és kulturális színvonalának eme­lése, szocialista rendszerünk lényegéből fakad. Kifejezésre jut ez a mostani költségvetésünk­ben, az Országgyűlésünk összetételében, a mun­kások és parasztok államhatalmában. Mi azon vitatkozunk, hogyan lehetne még jobban, szer­vezettebben és eredményesebben dolgozni a_ter­vek teljesítéséért, sőt túlteljesítéséért, hogyan javítsuk meg a vezetés irányítását minden szin­ten, továbbá, hogyan emeljük a munka termelé­kenységét, a műszaki színvonalat, vagy milyen konkrét intézkedéseket tegyünk, hogy az elhú­zódó téli időjárás miatt jelentkező lemaradást mielőbb pótoljuk. Azon gondolkodunk és dolgo­zunk, hogy a még gyengén gazdálkodó termelő­szövetkezeteinket közepes színvonalra emeljük, hogy az anyagi érdekeltség elvét a mezőgazdaság minden ágában az eddiginél is szélesebb körben alkalmazzuk. Vagyis a mi vitáink lényege az, hogy tovább erősítsük, szilárdítsuk szocialista társadalmi rendünket, benne dolgozó népünk anyagi körülményeinek javítását. Tisztelt Országgyűlés! Ami a mostani költ­ségvetésünk vitáját illeti, úgy gondolom, nem túlzás azt mondani, hogy a jelenlegi vitának van egy különös jelentősége és fontossága számunkra. Miben látjuk ezt? Mindenekelőtt abban, hogy mindössze alig négy hónapja fejezte be munká­ját a Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kong­resszusa, amely perspektívában is megjelölte szo­cialista építésünk további feladatait. Költség­vetésünk, és nem utolsósorban a csütörtöki ülé­sen Kádár elvtársnak az Országgyűlés elé ter­jesztett kormányprogramja is hűen tükrözte a kongresszusunk határozataiból adódó tennivaló­kat, feladatokat. Másrészt növeli költségvetésünk vitájának jelentőségét és fontosságát, hogy olyan időben kerül megtárgyalásra, amikor uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását, s ezzel köze­lebb hoztuk azt az időpontot, amikor a szocializ­mus teljes győzelmet fog aratni hazánkban. Harmadszor: népgazdaságunk a jövőben is — egyéb tényezők mellett — csak akkor fejlőd­het helyesen és helyes alapokon, ha a szocialista nemzetközi munkamegosztás alapelveit minden téren érvényre juttatjuk. Ez megfelel népünk érdekeinek, s egyben hozzájárulást is jelent a kapitalizmussal folytatott békés gazdasági ver­senyhez. Hozzájárulást jelent ahhoz, hogy a szo r cializmus minél előbb világméretű győzelmet arasson. Ezt hangsúlyozta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának legutóbbi ülése és a kiadott Közlemény is, amely a továb­biakban is aláhúzta a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának szerepét, jelentőségét, fon­tosságát. Tisztelt Országgyűlés! Tudatában vagyunk annak, hogy a költségvetési előirányzatokért meg kell dolgozni, sőt az eddigieknél talán még job­ban kell dolgozni, hogy a tervet teljesítsük, sőt bizonyos szempontból, ha lehetséges, túl is telje­sítsük. Ez megyénkben megköveteli — mivel mezőgazdasági jellegű —, hogy a legfőbb fel­adatunknak tekintsük a mezőgazdasági munkák­kal kapcsolatos lemaradások mielőbbi pótlását. Ezért éppen a napokban nemes versengés indult járásaink és termelőszövetkezeteink között, hogy a- tavaszi munkák lemaradását mielőbb pótoljuk és sikeresen indítsuk meg e feladatok végrehaj­tását. Versengés indult a minőségi munkák biz­tosításáért, az őszi vetések gondos ápolásáért, valamint a szántatlan területek mielőbbi felszán­tásáért. Másrészt igen lényeges feladatunknak tart­juk a még gyengén gazdálkodó termelőszövet-

Next

/
Thumbnails
Contents