Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-14

941 Az Országgyűlés 14. ülése 1965. február 10-én, szerdán. 942 kerítéséről és a terepviszonyoknak megfelelő helyes elosztásáról. Szinte sürgetőleg hívom fel az illetékesek figyelmét erre a kérdésre, különösen a lánctalpasok elosztására, vegyék ismételten revízió alá a hegyes és a dombos vidékek erőgép ellátását, örvendetes viszont, hogy a mezőgazidasági gépek árainál több mint 20 százalékos csökkentés van. Ezek a hiányosságok nehezítik megyénk termelőszövetkezeteinek munkáját, viszont ez nem jelenti azt, hogy 1965. évi tervünket ne teljesítenénk. Nógrád megye az utóbbi években terméseredményeivel az országos átlag felett volt. -Az volna helyes, ha a tervünket túlteljesítenénk. Tisztelt Országgyűlés! A másik fontos terület, amelyről szólni kívánok még, a tsz-tagok anyagi érdekeltsége. Államunk hivatalos álláspontja is az, hogy a tagság jövedelmét, kulturális és szociális felemelkedését biztosítani kell; Ezt szolgálják azok az intézkedések, amelyek .az anyagi érdekeltség, a premizálás bevezetését, valamint a háztáji gazdaságok kialakítását célozzák. Ezen a területen szép előrehaladás van. Arra kérem az illetékeséket, hogy a szociális juttatások területén is bátrabban lépjünk előre. 'Gondolok itt elsősorban a termelőszövetkezeti SZTK-k rendezésére. Ha a mezőgazdaság ügyét társadalmi üggyé tesszük, akkor társadalmi ügygyé kell tenni az ott dolgozó emberek ügyét is. A mezőgazdaságból a fiatal munkaerő elvándorol, a tsz-tagok átlagos életkora évről évre ijesztően emelkedik. Meg kell oldani a fiatalok viszszavezetését a termelőszövetkezetekbe. A kereseti lehetőség, anyagi érdekeltség,' kulturális körülmények, szakmunkásképzés mellett véleményem szerint döntő tényező a termelőszövetkezetekben az SZTK-kérdés rendezése. Az ifjúságnak már nincs tulajdonos-érzete a termelőszövetkezetben. Bár a falusi ifjúság nem szívesen hagyja ott faluját, a mezőgazdaságot, de igénye van a kultúrára, a technikára, és nem utolsó sorban a szociális szolgáltatásokra. Véleményem szerint nem egészséges dolog és sokáig nem tartható fenn országosan ez a kettősség, ami az ipari SZTK és a termelőszövetkezet-SZTK között van. De már a tsz-ekben is megvan a kettősség, ugyanis vannak olyan rendelkezések, hogy a mezőgazdasági szakembereknek, a géppel dolgozóknak ipari SZTK-t kell biztosítani a tszben. Már ez is feszültséget okoz. A tsz-eknek vannak ugyan korlátozott lehetőségei e kérdés enyhítésére, -de egymaguk eredményesen nem képesek rendezni ezt a problémát. Ezt államilag, intézményesen kell megoldani a mezőgazdaságban becsülettel megöregedett dolgozók érdekében, de a fiatalok megnyerése érdekében is. Javaslom az illetékeseknek, hogy ezt a kérdést behatóan tanulmányozzák és meghatározott időn belül tegyék meg a javaslataikat. Egyébként a költségvetés a mezőgazdaságot és áz egész népgazdaságot előbbre fogja vinni, ezért azt a magam nevében elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Oláh György képviselőtársunk. OLÁH GYÖRGY: Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat miniszteri indokolása megállapítja, hogy az összhangban van az 1965. évi terv előirányzataival és figyelembe veszi az ország gazdasági és pénzügyi helyzetéből adódó követelményeket. Ha a költségvetési javaslat arányait és tendenciáit elemezzük, ezt az indokolást helytállónak fogadhatjuk el. A törvényjavaslat mindenekelőtt azt mutatja, hogy a költségvetés összege évről évre emelkedik. Érdemes összehasonlítani ezt a javaslatot az 1961. évi költségvetési javaslattal, vagyis az ötéves terv első évének költségvetésével. A növekedés 22 milliárd forint, vagyis több mint 28 százalék. Az ebből adódó következtetés egyértelmű: a népgazdaság erősödik, bázisa egyre szélesebb, méretei egyre nagyobbak. A javaslát továbbá mutatja, hogy a népgazdaság pénzügyi egyensúlya biztosítható. Igaz, feszesebb gazdálkodást igényel, és az előirányzott költségvetési tartalékok szerényebbek, mint az előző évek költségvetéseiben, de az előirányzott bevételek realizálása és a kiadásokkal való megfelelő gazdálkodás lehetőséget biztosít arra, hogy az ország pénzügyi helyzete 1965-ben is egyensúlyban legyen. A bevételi források, valamint azok egymáshoz és a költségvetés fő összegeihez viszonyított arányai, továbbá a kiadások javasolt arányai és ágazatai is alkalmazkodnak az ország gazdasági és pénzügyi helyzetéhez. Az 1965. évi feladatok a felületes szemlélő számára lényegesen könnyebbnek látszanak, mint az előző éviek, hiszen mind az iparban, mind a mezőgazdaságban a termelés mennyisé- ; gének növekedése szerényebb mértékű az előző évekénél. Az éves tervszámok megismerésekor sokan ezt az következtetést vonták le először. Ez a következtetés és az ezzel járó túlzott optimizmus az elmúlt években nagymértékben elterjedt mennyiségi szemléletből fakad, amikor nem fordítottak kellő gondot a terveknek részleteiben és minden mutatójában történő teljesítésére. A költségvetés tárgyalásakor e szemlélet és a feladatoknak ilyen egyoldalú megítélése ellen feltétlenül szükséges szót emelni, mert veszélyeztetheti a tervek és a költségvetés teljesítését. A valóságban az ez évi feladatok sok vonatkozásban nehezebbek, bonyolultabbak az előző évekénél, mert először is a tervek minden mutatójában, részleteiben való teljesítése mindig bonyolultabb és nehezebb feladat, mint összesített forintértékben. A csak összvolumenben való teljesítés arra ad lehetőséget, hogy a nagyobb figyelmet, gondosabb szervezést és nagyobb hozzáértést követelő ágazatokat elhanya-. golják, s helyettük azokra az ágazatokra fordítsák a fő figyelmet, amelyekben könnyebb, egyszerűbb a terveket teljesíteni és túlteljesíteni. Másodszor: nehezebb és bonyolultabb a feladat azért is, mert éppen azokon a területeken kell előbbremenni, ahol az előző években lemaradtunk, ahol a leginkább kialakult és elterjedt a helytelen szemlélet. Egyaránt meg kell tehát küzdenünk a helytelen szemlélettel és a helytelen gyakorlattal. Feltétlenül el kell érni, hogy a termelékenységre, az önköltségre, minőségre, létszámra, béralapra, gazdaságosságra vonatkozó mutatók teljesítését minden vezető saját köteles-