Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-14

921 Az Országgyűlés 14. ülése TÍMÁR MÁTYÁS pénzügyminiszter: Tisztelt Országgyűlés! Második ötéves tervünk utolsó évébe léptünk. Az elmúlt négy esztendőre visszatekintve megállapíthatjuk, hogy népgazdaságunk jelentős fejlődést tett meg. Nemzeti jövedelmünk a négy év alatt 22—23 százalékkal emelkedett. Az állami ipar termelése 40 százalékkal, ezen belül a vegyiparé 70 százalékkal nőtt. Sikeresen haladt előre a mezőgazdaság szocialista átalakítása, a szövetkezeti nagyüzemek megszilárdítása, miközben a termelés mintegy 10 százalékkal növekedett. Hatalmas összegeket fordítottunk beruházásokra. Működésbe léptek olyan na'gy létesítmények, mint a Berentei Vegyiművek PVC-üzeme, a szőnyi kőolaj finomító egymillió tonnás kapacitásbővítésé, a Dunai Vasmű meleghengerműve, az Egyesült Izzó váci képcsőgyára, a Dunai Cement- és Mészmű, a Dunai Szalmacellulózegyár, a békéscsabai hűtőház. A munkások és alkalmazottak reáljövedelme 18 százalékkal volt magasabb 1964-ben, mint 1960-ban. A parasztság fogyasztásának reálértéke pedig ugyanezen idő alatt 12—13 százalékkal emelkedett. A növekvő igényeket fejezi ki a lakosság kiadásainak megváltozott, összetétele. A tartós fogyasztási cikkek vásárlása négy év alatt közel ötven százalékkal emelkedett. A magyar állampolgárok külföldi utazásainak száma az 1960. évi mintegy 300 000-rel szemben 1964-ben megközelítette a másfélmilliót. A takarékbetét-állomány a négy év folyamán 5,5 milliárd forintról 16.8 milliárd forintra nőtt. Szociális és kulturális intézményeink költségvetése 1964-ben 34 százalékkal haladta meg az 1960. évit. Jelentős eszközöket fordítottunk ezekben az években honvédelmünk korszerűsítésére. Eredményeinket népünk gyümölcsöző munkája, a párt helyes politikája tette lehetővé. E sikerek erősítették hazánk nemzetközi tekintélyét a szocialista és a tőkés országokbán is. Mégis megállapítható, hogy fejlődésünk nagyobb is lehetett volna, ha a termelő munkában következetesen érvényre jutnak azok a célkitűzések, amelyek a gazdaságosságot, hatékonyságot, a szükségletek jobb kielégítését, általában a termelés minőségi követelményeit jelentik; ha irányítási rendszerünkben kevesebb lett volna a fo' gyatékosság; ha beruházásainkat nagyobb koncentráltsággal és hatásfokkal hajtottuk volna végre; ha a részérdekek sokhelyütt nem előzték volna meg a népgazdaság egészének érdekeit. Az elmúlt négy év fejlődésének pozitív vonásai és hiányosságai jellemzik 1964. évi tervünk és költségvetésünk végrehajtását is. A termelés és forgalom mennyiségi növelésére előírt célkitűzések a legtöbb területen .teljesültek, azonban nem a kívánt hatásfokkal. A gazdálkodás minőségi fejlődésére jellemző mutatók ugyanis, mint a termelékenység, az önköltség, a korszerűség, a versenyképesség, nem alakultak kielégítően. E jelenségek következményei az állami költségvetésben és külkereskedelmünkben is tükröződnek. A vállalatok gazdálkodásában lemaradás mutatkozik az önköltségcsökkentés terén. Az ' iparban a termelékenység emelkedése az ötéves tervben átlagosan előírt 70 százalék helyett 1964ben csak valamivel több mint fele részben volt 40* 2965. február 10-én, szerdán. 922 forrása a többlet-termelésnek. Számos vállalat túllépte létszámát és béralapját, sok túlórát vettek igénybe terven felül, ami a termelés ütemének egyenetlenségét mutatja. Túllépések mutatkoztak az anyagfelhasználásban, ami külkereskedelmi mérlegünket is terhelte. A vállalati gazdálkodásban fellelhető hiányosságok következtében az elért nyereség alacsonyabb volt az előirányzottnál. A készletek alakulásának ütemében 1963-hoz hasonlóan némi javulás mutatkozik. Ezt azonban nem lehet kielégítőnek nevezni. Az elmúlt évek során készleteink az iparban gyorsabban nőttek, mint a termelés, holott ez a tendencia nem indokolt. Beruházásokra nagyjából a tervezett összeget fordítottuk, számos létesítmény azonban a tervezettnél drágábban és később valósult meg. Az eszközök koncentrálásában, az építkezések meggyorsításában nem értük el a kívánt előrehaladást. A mezőgazdasági termelés terén a fő figyelem 1964-ben a kenyérgabona-Szükséglet biztosítására összpontosult és az erre irányuló erőfeszítések eredményesnek bizonyultak. A mezőgazdaság termelése körülbelül két százalékkal magasabb az előző évinél, összességében azonban nem érte él a tervet. Külkereskedelmi forgalmunk mind a szocialista, mind a gazdasági fejlődés útjára lépett országokkal, de a fejlett tőkés országokkal is erőteljesen bővült. Jelentős volt a mezőgazdasági termelés 1963. évi elmaradása miatti rendkívüli kenyérgabona és takarmányimport devizakiadása. Az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés igényeinek kielégítésére más, terven felüli importra is sor került gépekből és nyersanyagokból. A többlet-importtal szemben a kiviteli tervek túlteljesítése nem érte el a kívánatos szintet. Az 1964. évi állami költségvetés bevételei és kiadásai lényegében a tervnek megfelelően alakultak. A teljesítés aránya egyaránt 99,8 százalékot tett ki. Ugyanakkor azonban a költségvetés belső arányaiban a tervezetthez képest eltolódások következtek be. A termelés és áruforgalom tervet meghaladó növekedése miatt emelkedtek a költségvetés forgalmi-adó bevételei. Ugyanakkor azonban, főleg az ipari és építőipari vállalatok nem kielégítő költséggazdálkodása következtében kevesebb nyereséget fizettek be az előirányzottnál. Mindent összevetve, a költségvetés vállalatoktól származó bevételei nem érték el a tervezettet. A kiadások között a költségvetésből finanszírozott beruházásokra az előirányzott összegnél valamivel kevesebb került felhasználásra. A termelőszövetkeztek által igényelt eszközök is valamelyest alacsonyabbak voltak a tervnél. A külkereskedelmi áruforgalom alakulása és egyéb tényezők következtében a költségvetés vállalati kiadásai és ezen belül az árkiegyenlítések meghaladták az előirányzatot. A közületi szervek 'kiadásainak alakulása lényegében megfelelt a tervnek. Az 1964. évi költségvetés az elmondottak eredményeként némi bevételi többlettel zárult. Tisztelt Országgyűlés! Az említett eredmények és problémák meghatározzák további munkánkat, az 1965. évi népgazdasági terv és állam-