Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-13

$51 Az Országgyűlés 13. ülése 1964. november 20-án, pénteken 852 keretében kialakult tudományos együttműködés, valamint azok a tanulmányok és ajánlások, amelyeket ebben a vonatkozásban a KGST szervei kidolgoztak. A szomszédos országokkal kötött kétoldalú egyezmények is kellő alapokat nyújtanak ahhoz, hogy vízügyi szerveinknek a határfolyók szennyeződésének megszüntetésére irányuló törekvése eredményre vezessen. Az egyes mezőgazdasági üzemek által saját erőforrásból megvalósított vízi létesítmények hasznosítása — amelyre Csabai Mihály képviselőtársam utalt -— jogilag rendezett kérdés. Az üzemek ugyanis a saját vízi létesítményeiket, így az általuk épített tárolókat, halastavakat maguk hasznosítják. Az a javaslata, hogy minden üzemen belül végzett vízrendezési tevékenységet mentesítsen a törvény a vízjogi engedélyezés alól, e munkáknak a környező területekre gyakorolt kihatásai miatt nem valósítható meg. Ha azonban a szomszédos ingatlanokat nem érintő kisebb vízi munkákról van szó, a végrehajtási rendelet lehetőséget ad ezeknek vízjogi engedély nélkül történő elvégzésére. Több felszólaló kiemelte a saját erőforrások felhasználásának jelentőségét a helyi vízi munkák megvalósításában, és ezzel összefüggésben a vízgazdálkodási társulatok fontos szerepét. A kormány a jövőben még nagyobb mértékben számít a vízgazdálkodási társulatok részvételére a helyi vízügyi feladatok megoldásában, és ehhez a saját erőforrások felhasználása arányában továbbra is megfelelő anyagi és műszaki támogatást biztosít. A bányászati tevékenységgel okozott vízkárok — Gyimóthi Dénes képviselőtársam által említett — kérdéseit a bányatörvény részletesen szabályozza. A bányatörvény idevonatkozó rendelkezéseit a vízügyi törvénnyel összhangban kell alkalmazni. Célszerűnek látszik azonban, hogy az alábányászásnak a karsztvízszint sülylyedésére gyakorolt hatásával kapcsolatban a felszólalásban felvetett szempontokat a törvény végrehajtási rendeletében is hasznosítsuk. A törvényjavaslat 21. §-a a vízügyi feladatok ellátása érdekében általános elvként mondja ki, hogy a vízügyi szervek jogosultak a folyók és vízfolyások mentén a jogszabály által megállapított szélességű parti sáv használatára. A törvényjavaslat ezen túlmenően nem határozza meg a parti sáv szélességét. Egyetértek Erdei Ferenc javaslatával és a végrehajtási rendeletben a kormány tekintettel lesz arra, hogy olyan rugalmas eljárást szabjon meg a parti sávra vonatkozóan, amely biztosítja a vízügyi szakfeladatok ellátását, de egyúttal figyelemmel van a földvédelem érdekeire is. A lakosság és a termelés érdekeinek figyelembevételére irányultak dr. Zsigmond László képviselőtársam helyes javaslatai is. Tisztelt Országgyűlés! Csak néhány legfontosabb és több felszólalt képviselőtársam által is említett kérdésre adtam választ. Igen sok hasznos, gyakorlati javaslat hangzott még el. Ezeket a kormány megvizsgálja és a vízügyi, valamint egyéb illetékes állami szervek a szükséges intézkedéseket a népgazdaság lehetőségeihez mérten megteszik. Ilyen javaslatok voltak például a Heves és Veszprém megyei öntözés fejlesztése; a Marcal vízgyűjtő területének rendezése, illetve annak előbbrehozatala; Szekszárd környékének erózió elleni védelme; a Szajla-völgyi tározónak a harmadik ötéves terv időszakában való megépítése; a bölcske—madocsai árvízvédelmi töltés állami kezelésbe vétele; a Balaton vízszintingadozásának csökkentése; a szenny vízöntözés szélesebb körű alkalmazása; Özd vízellátása érdekében a lázbérci tározó megépítése; ipari és mezőgazdasági telephelyek kijelölése során a vízbeszerzés megoldásának meghatározása stb. A kormány nevében köszönetemet fejezem ki mindazoknak, akik a törvényjavaslat kidolgozásában részt vettek és köszönetet mondok a bizottságoknak, valamint a hozzászólóknak az értékes kiegészítő javaslatokért. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot az egyesített bizottságok javaslataival, valamint dr. Zsigmond László képviselőtársamnak a 23. §-hoz, a lakosság és a termelés érdekeinek figyelembevételére irányuló kiegészítő javaslatával fogadja el. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Következik a határozathozatal. Az ipari, a mezőgazdasági, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság által beterjesztett módosításokon túl dr. Zsigmond László képviselőtársam nyújtott be módosító javaslatot a törvényjavaslat 23. §-ának (1) bekezdéséhez. A módosító javaslatokkal a miniszter elvtárs egyetértett. Kérdem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a módosító javaslatokat? (Igen.) Aki elfogadja, kérem kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? (Nincs.) Tartózkodott valaki a szavazástól? (Nem.) Köszönöm. Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a három bizottság módosító javaslatait, valamint dr. Zsigmond László képviselőnek a törvényjavaslat 23. §-a (1) bekezdéséhez benyújtott módosító javaslatát elfogadta. Most pedig kérdem az Országgyűlést, hogy a vízügyről szóló törvényjavaslatot a megszavazott módosításokkal elfogadja-e? (Igen!) Aki elfogadja, kérem kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? (Nincs.) Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Nem.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a vízügyről szóló törvényjavaslatot a megszavazott módosításokkal elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet: 11.22—11.48) (Elnök: POLYÁK JÁNOS) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Napirendünk szerint következik a külügyminiszter beszámolója a Magyar Népköztársaság külpolitikájáról. Péter János külügyminiszter elvtársat illeti a szó. PÉTER JÁNOS külügyminiszter: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Kormányunk ' felelősséggel és számadással tartozik az Országgyűlésnek. Ebből a kötelezettségből eredően javasolta a kormány, hogy az Országgyű-