Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-12

791 Az Országgyűlés 12. ülése 1964. november 19-én, csütörtökön 792 lyet az egészséges követelmények, a fejlődés felismert szükségszerűségei tartalmilag is formálnak. A tárgyalt törvényjavaslattal az elmondott gondolatok mellett egyetértek és a magam részéről elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Szepesik Rezső képviselőtársunk. SZEPCSIK REZSŐ: Tisztelt Országgyűlés! Az építésügyről szóló törvényjavaslat jelentősége elsősorban és általánosságban az, hogy az építésügy területén a szétszórt, több évtizedes jogszabályok helyett egységes joganyagot tartalmaz, amely lehetővé teszi az állampolgárok részére, hogy az építésügy kérdéseiben eligazodjanak, jogaikat helyesen gyakorolják és a törvényből fakadó kötelezettségeiknek maradéktalanul eleget tudjanak tenni. A javaslat egyes fejezeteit elemezve megállapítható, hogy a területrendezés szabályozása, a regionális tervek, rendezési tervek elkészítése hathatósan biztosítani fogja a területek célszerű felhasználását, a főbb építmények megfelelő térbeli elrendezését, a regionális tervezés és a népgazdasági tervezés összhangját. A telekátalakítással kapcsolatban megnyugtatónak tartom azt a rendelkezést, amely cseretelek-juttatást biztosít arra az esetre, ha az ingatlan tulajdonosa az építési tilalom miatt nem tudja megvalósítani lakóházépítési szándékát. A törvényjavaslat 9. §-ának (4) bekezdése kimondja, hogy az építésügyi hatóságnak a telekátalakítás ügyében hozott határozatát bíróság előtt nem lehet megtámadni. A törvényjavaslat részletes indokolása 8—12. §-ának (6) pontja viszont a következőket rögzíti: „A telekátalakítás jellegénél fogva az átalakításra került ingatlanok egy része az építésügyi hatóság határozata alapján az eredeti tulajdonos helyett másnak tulajdonába kerülhet. Ennek szükségességét a rendezési terv végrehajtását szolgáló műszaki munkálatok határozzák meg." Erre, továbbá az eljárás mielőbbi jogerős befejezéséhez szükséges közérdekre figyelemmel a javaslat 9. §-a kizárja a telekátalakítás ügyében hozott államigazgatási határozat bíróság előtti megtámadásának lehetőségét. A telekátalakítás során az ingatlanok tulajdonában bekövetkező változás miatt tehát csak az államigazgatási szervek előtt lehet jogorvoslattal élni. Ez a törvényerejű rendelkezés megkívánja a tanácsi szervektől, hogy határozataik meghozatalánál kellő körültekintéssel járjanak el, igazságos döntést hozzanak. Az állampolgárok jogainak védelme érdekében javaslom, hogy az építésügyi miniszter és az ügyészségek időszakonként — a törvényesség érdekében — vizsgálják felül az építésügyi hatóságok által a telekátalakítások ügyében — különösen másodfokon — hozott határozatokat. A műemlékvédelem és az üdülőterületek építésügyi védelmének előírása minden bizonnyal hathatósan elősegíti majd a műemlékek épségben tartását, az üdülőterületek esztétikus, a kor követelményeinek és a táj jellegének megfelelő beépítését. A törvényjavaslat 26. §-ához kapcsolódó indokolás, mely az építésügyi hatósági engedélyek ügyét tárgyalja, maga is elismeri, hogy eddig is panaszképpen merült fel, hogy az építkezések hatósági engedélyezési rendszere bonyolult és a szükséges engedélyek megszerzése hosszadalmas utánjárást igényel. A jelenleg érvényes 3/1964. ÉM számú rendelet a közigazgatási törvény rendelkezéseinek megfelelően, 15—30 napos határidőt ad az építésügyi hatóságnak az építési engedély által benyújtott kérelmek elintézésére. Az állami beruházásoknál a kivitelező vállalat a teljes tervdokumentáció kézhezvételétől számított 45 napon belül köteles szerződést kötni. A teljes tervdokumentációval együtt szolgáltatni kell az építési engedélyt is, mert ez az építési szerződés megkötésének előfeltétele. Gyakorlatilag tehát a tervek elkészítésétől az építési engedély megszerzésének és a szerződés megkötésének időtartamát — a postázás idejét is figyelembe véve — 90 nap szükséges ahhoz optimális esetben, hogy az építési munka megkezdhető legyen. Ezért javaslom, hogy a végrehajtási utasítás olyan rendelkezést tartalmazzon, hogy a részletes rendezési tervben meghatározott helyen, típusterv szerint építendő létesítmények építési engedélyét az első fokú építési hatóság nyolc napon belül legyen köteles elbírálni. Indokolt volna ez a rendelkezés azért is, mert a típusterven az építésügyi hatóság változtatást semmilyen jogcímen nem rendelhet el, így, ha a létesítmény helyét a részletes rendezési terv is meghatározza, akkor az építési engedély megadása lényegében csak formális igazgatási aktusnak minősül. Fontosnak tartom a törvényjavaslat 31. §-a (1) és (2) bekezdésének előírását, mely az építésügyi minisztert feljogosítja újfajta építési anyagok, építési szerkezetek alkalmazásának engedélyezésére, sőt azok kötelező alkalmazásának elrendelésére. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy megragadjam az alkalmat annak kihangsúlyozására, hogy új építési anyag, szerkezet csak akkor kerüljön alkalmazásra, ha a kísérleti tapasztalatok ténylegesen alátámasztják az új eljárás alkalmazhatóságát, A ki nem kísérletezett, kellően meg nem alapozott építési módok ugyanis csak felesleges költségtöbbletet, anyagpazarlást eredményeznek és nem utolsó sorban hátráltatják a beruházások megvalósítását. Példa erre jelenleg Borsod megye, illetve Miskolc, ahol már ez év tavaszán a berentei gázszilikátra mint eléggé ki nem kísérletezett új építési anyagra több száz lakás beruházását irányozták elő. A televízió híradójában azonban a közelmúltban láttuk a gázszilikátból épült lakóházak építését, amely reményt ad arra, hogy ezen új építési anyaggal kapcsolatos terveink a közeljövőben megvalósulhatnak. Az építések építésügyi hatósági engedélyezése és ellenőrzése terén alkotott jogszabályok közül jelentős az építésügyi állandó bizottságok és albizottságok létrehozásának elrendelése, mert ez módot nyújt az építésügyi kérdésekben való társadalmi segítségnyújtásra a tanácsok felé. A törvényjavaslat az építésügyi hatóságokat