Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-10

655 Az Országgyűlés 10. ülése 1964. június 25-én, csütörtökön 656 önkiszolgáló formában. Az önkiszolgáló boltok­ban a vásárlási idő 30—40 százalékát lehet meg­takarítani. Minden áru a vevő szeme előtt van, nyugodtan válogathat belőlük. Az áruk kira­kása a kölcsönös bizalom jele, nagyobb felelős­ségre és önállóságra neveli a vevőket, a bolti eladókat pedig a vásárlók megbecsülésére. A legnagyobb méretű önkiszolgáló boltok, az úgy­nevezett ABC áruházak, amelyekben az élelmi­szerek mellett a vevők a napi szükségleteiket kielégítő kisebb iparcikkeket is megtalálják. Ezeket az a tapasztalat hozta létre, hogy a ve­vők napi bevásárlásaikat egy helyen intézhes­sék el, s ezzel jelentékeny időt és fáradságot takaríthassanak meg. Ilyenek létesültek Buda­pesten, Vácott és másutt, sőt újabban a Balaton mellett is. Az üzemi étkezésben az önkiszolgálással a pihenés és a munkaidő értékes perceit lehet megtakarítani. Míg azelőtt az étkezés lebonyolí­tására 30—40 percre volt szükség, az önkiszol­gálással ez 15—20 percre csökkent, lényegesen kulturáltabb körülmények között. Korábban pél­dául a Láng Gépgyárban évente majdnem 100 ezer munkaóra veszett el a meghosszabbított ebédidő miatt. További körülbelül 1500 üzletben alkalmaz a kereskedelem egyéb korszerű kiszolgálási for­mákat, amelyek ugyancsak meggyorsítják és egy­szerűsítik a vásárlást, a kívánt áruk kiválasztá­sát, a kereskedelmi automaták az apróbb köz­szükségleti cikkek beszerzését olyan időben is lehetővé teszik, amikor az üzletek már zárva vannak. Ebben az évben már több mint száz kereskedelmi automatát állítunk szolgálatba, eb­ből Budapesten már 31 működik. Az új kiszol­gálási formák és az automaták alkalmazásával egyúttal munkaerőt és beruházásokat is meg lehet takarítani. Ma még azonban koránt sin­csenek kiaknázva az új kiszolgálási formák el­terjesztésének és alkalmazásának lehetőségei. E téren még nagyok a tartalékok. Nagy figyelmet igényel az idegenforgalom hálózati szükségletének kielégítése. Űj szállodák épültek például Siófokon, Tihanyban, Kecske­méten, Salgótarjánban és Egerben. 1965 vé­gére kialakul a modern siófoki szállodasor, több budapesti szálloda rekonstrukciója és jelentős bővítése történik meg, felépül a lágymányosi szálloda. Egyúttal bővül az idegenforgalmat szol­gáló vendéglátó-hálózat, amelynek fejlesztésében tevékeny részt vállalt a szövetkezeti kereskede­lem is. Ilyenek a főútvonalak mentén és a-Jion­tosabb kereszteződési pontokon létesült és léte­sítendő vendéglők, büfék, cukrászdák és eszpresz­szók. Az idegenforgalom által legjobban érintett területeken ki kell alakítani a helyi jellegzetes­ségnek megfelelő ajándék- és emléktárgyakat árusító boltokat is. Mindez nemcsak a külföldi vendégek, hanem az üdülő- és kiránduló lakos­ság ellátását is javítja. A vásárlási körülményeket kedvezőbbé tette az üzletek nyitvatartási idejének rendezése. Te­jet és más gyorsan romló élelmiszereket vasárnap is tudnak a vevők vásárolni, áruházak és ipar­cikk-üzletek az esti órákban is rendelkezésre áll­nak. Egyes helyeken azonban a nyitvatartási időt még összhangba kell hozni, különösen az idegenforgalom követelményeivel. A kereskedelem különféle szolgáltatásokkal is javítja a lakosság vásárlási körülményeit. Ezek közül a vásárolt áruk házhoz szállítása a legelterjedtebb. Bár a nagyobb arányú fejlesz­tést gátolják a munkaerővel és a szállítóeszkö­zökkel kapcsolatos problémák, a házhozszállí­tást a lakosság is csak mérsékelten veszi igénybe. Például Budapesten mindössze 50 000 család szál­líttatja haza rendszeresen a vásárolt élelmisze­reket. Ez a helyzet annak ellenére, hogy egy háztartást vezető nőnek hetenként átlagosan kö­rülbelül 30 kilogramm élelmiszert kell haza­vinnie családja ellátására. Egyre több üzlet számos egyéb szolgálta­tással is a vevők rendelkezésére áll, mint ami­lyenek a divat- és lakberendezési tanácsadás, a kávé- és a húsdarálás, a konfekcióruha alakra igazítása, a vásárolt háztartási gépek, televízió, rádió, csillár a vevő lakásán való üzembeállí­tása. Ezek a szolgáltatások azonban még inkább egyes üzletekre és egyes helyekre jellemzők, nem terjedtek el még kellő mértékben. A szö­vetkezeti kereskedelem, miután falun az ipari szolgáltató hálózat még nem kielégítő, a keres­kedelmi szolgáltatásokon túlmenően eddig mint­egy 800 községben vállalta a javításra szoruló cikkek begyűjtését és az ipari javító szervizek­hez való eljuttatását. Jelentős szolgáltató tevékenysége a keres­kedelemnek a kölcsönzés. Ennek keretében a lakosság háztartási gépeket, üdüléshez, táboro­záshoz, strandoláshoz, lakásfestéshez szükséges cikkeket és még sok minden mást kölcsönözhet ki rövidebb-hosszabb időre. Tisztelt Országgyűlés! Joggal kifogásolják a vevők az egyes üzletek tevékenységében mu­tatkozó szervezetlenséget, a figyelmetlenséget és udvariatlanságot, az üzletek tisztántartásának hiányát és más hibákat. Még mindig gyakori, hogy a vevőket a mérés vagy a számolás során megkárosítják. A több mint negyedmillió ke­reskedelmi dolgozó túlnyomó többsége áldozatos és fáradságos munkát végez megtisztelő felada­tának, a lakosság kiszolgálásának teljesítése so­rán. Nehéz munkát végeznek a kereskedelmi dol­gozók, amikor naponta a nagyon sokféle kíván­sággal, kedvvel és hangulattal jelentkező több milliónyi vevőt szolgálják ki. Különösen a csúcs­forgalmi órákban nehéz a helyzet, amikor min­denki gyorsan kíván vásárolni, s a kereskedelmi eladók hivatásszeretetétől, szakképzettségétől és gyakorlatától függ, hogy milyen mértékben tud­nak ennek eleget tenni. Gondolni kell arra is, hogy a kereskedelem­ben nagyon sok nő dolgozik, akik számára a munkabeosztás sokszor kedvezőtlen, s számos helyen nincs lehetőségük gyermeküket bölcső­dében, óvodában vagy napköziben elhelyezni. A sok apró üzletben nincs hieg az objektív lehe­tősége sokszor a minimális szociális feltételek kialakításának sem. Nagyon sok az olyan nő, aki a háztartásból minden előképzettség nélkül lépett a pult mögé s bár nincs még tapasztalata, napról napra, egyre jobban elsajátítja a szak­mát, egyre jobban végzi munkáját. Mindent meg kell tenni, hogy a kereske­delmi dolgozók magatartása, erkölcsi felfogása

Next

/
Thumbnails
Contents