Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-10

649 Az Országgyűlés W. ülése 1964. június 25-én, csütörtökön 650 gyártott textíliákat, a könnyű szöveteket és cipőket vásárolja. Számos tartós fogyasztási cikk ezekben az években kerül tömegesen értékesítésre. A belkereskedelem három év alatt körülbelül 600 000 szoba- és konyhaberendezéshez elegendő bútort értékesített. Jelenleg az országban 70 000 családnak van személygépkocsija, 130 000 családnak villamos hűtőszekrénye, több mint félmillió családnak televízió-készüléke, 900 000 családnak mosógépe. Három év alatt 120 000 motorkerékpár, félmillió kerékpár és 460 000 rádiókészülék került eladásra. 1960—63. évek között a tartós fogyasztási cikkek értékesítése kereken 40 százalékkal növekedett. A lakosság egyre több korszerű közszükségleti cikket vásárolt. Az új cikkek újfajta keresletet is támasztanak. Mosógéphez meg kellett kezdeni a centrifugák és a szintetikus mosószerek gyártását. A televízióhoz újfajta bútorokra van szükség, a személygépkocsi megnövelte az úgynevezett táborozási cikkek iránti keresletet. A modern bútorhoz korszerű lakástextíliára, csillárra, kerámiára van szükség. Egyre több olyan áru kerül forgalomba, amelyeknek használata további cikkek megvásárlását igényli. így például 1963-ban a lakosság új járművek vásárlására 1 400 millió forintot, viszont üzemanyagra, alkatrészre, kerékköpenyre és gumira 800 millió forintot költött. Könyvekre, mozira, színházra, rádió- és televízió előfizetési díjra, valamint a kulturális fejlődést közvetlenül szolgáló árukra a lakosság a múlt évben csaknem négymilliárd forintot adott ki, egy-egy családra számítva több mint 1300 forintot. Ezek az eredmények, Képviselőtársaim, a szocialista építés terén való előrehaladásunkat tükrözik. Alapvető célunk, hogy az emberek mind jobban, mind gazdagabban éljenek, tömegesen élvezzék az új társadalmi rendszer nyújtotta előnyöket. Minél nagyobb eredményeket érünk el a szocialista építésben, annál jobban élünk és annál magasabb a kereskedelmi forgalom. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezekben az években megnövekedett a lakosság, főként a parasztság kereslete a központi árualapok iránt. Ez a saját termelésből és a természetbeni juttatásból való fogyasztás csökkenésével függ össze, ami a mezőgazdasági nagyüzemek kialakulásának időszakában természetes folyamat. Mértéke azonban a vártnál nagyobb és gyorsabb ütemű volt, és ezért fokozottan terhelte meg a központi árualapokat. A továbbiakban arra kell törekedni, hogy ez a folyamat összhangban legyen lehetőségeinkkel. Ezért a központi árualapok tehermentesítése és kiegészítése érdekében fokozottabban kell támaszkodni a háztáji gazdaságok termelésére és más helyi források kiaknázására. Különösen nagy erőfeszítéseket igényelt a lakosság hússal, vajjal való ellátása, amelyből a keresletet elsősorban a városokban és az ipari területeken igyekeztünk kielégíteni. Összességében a lakosság fogyasztása húsból nem alacsony. A múlt évben belföldi fogyasztásra 5,4 millió darab sertést, egy családra számítva csaknem két sertést vágtak. 1963-ban a belkereskedelem 16 százalékkal több húst és baromfit értékesített, mint 1960-ban, mégis a kereslet csak korlátozottan volt kielégítő. A vásárlók nemcsak az árukínálat mennyiségét, hanem a választékot, a sertéshús és a fagyasztott húsok arányát is kifogásolják. A hús iránti keresletet növeli az emelkedő életszínvonal, az állattartó háztartások számának csökkenése, az üzemi étkezés bővülése, az üdülők, egészségügyi, szociális intézmények emelkedő hússzükséglete, valamint a növekvő idegenforgalom. Csökkenti a bolti forgalomba kerülő húsmennyiséget és választékát a húskészítmények iránti egyre erőteljesebb kereslet. A megoldás útja az állattenyésztés fejlesztése. Korlátozottan volt kielégíthető a lakosság tüzelőanyag-kereslete is, noha az elmúlt három év során a belkereskedelem értékesítése 32 százalékkal nőtt. Ezen belül a főként falut ellátó földművesszövetkezetek eladása 65 százalékkal emelkedett. A probléma főként falun jelentkezett. A parasztság jelentős része korábban mezőgazdasági hulladékkal tüzelt; most kevesebb is a hulladék és a meglevőt a nagyüzemek jobban hasznosítják. Az új tűzhelyekben és kályhákban, amelyekből a földművesszövetkeze};ek csupán az utóbbi három évben félmillió darabot adtak el, nem is nagyon lehet ilyen hulladékot eltüzelni. Három'év alatt 174 000 új lakás épült fel, s a lakosság több helyiséget hosszabb ideig fűtött, mint korábban. Fokozta a keresletet az egymást követő két • hideg tél is. A szénbányászat példamutató erőfeszítéseket tett a termelés fokozására, több tüzelőanyag került behozatalra, mégis idő kell, míg a megnövekedett kereslettel egyező szintre lehet emelni a kínálatot. Falun mindennapossá vált olyan élelmiszerek vásárlása, amelyekből azelőtt ott alig volt forgalom. A földművesszövetkezeti kereskedelem ma 1200 községben cukrász-süteményt, 1500 községben fagylaltot árusít. Fokozott mértékben vásárol a falusi lakosság tartós fogyasztási cikkeiket. Ma már a falun több a televízió antenna, mint a gólyafészek. Például Tótkomlóson 250 családnak van televíziója, 800-nak mosógépe és 60-nak hűtőszekrénye. Karcagon közel 600 televízió és 70 gépkocsi, Sárváron 420 televízió és 65 személygépkocsi van magántulajdonban. És ez nem elszigetelt jelenség. A technika nemcsak betört a falura, hanem hovatovább mindennapos szükségletté válik. Még jelentékenyebben fejlődött a városi lakosság, az ipari munkásság kereslete. Például Dunaújvárosban 300 magán-személygépkocsi, 4300 televízió, Várpalotán 290 személygépkocsi, 2100 televízió-készülék, Özdon 2900 televíziókészülék van. Keresettekké váltak a korszerű cikkek. Az 1960—63. évek között a modern bútorok forgalma csaknem háromszorosára, a modern üveges porcelánáruk értékesítése kétszeresére, a szintetikus mosó- és tisztítószerek eladása 70 százalékkal nőtt. 1963-ban körülbelül 10 milliárd forint értékű olyan áru került eladásra, amely az 1957. évet megelőzően még nem, vagy jelentéktelen mennyiségben volt forgalomban. Megnövekedett az olyan áruk forgalma, amelyek a nők háztartási munkájának megköny-