Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-10

635 Az Országgyűlés 10. ülése 1964. június 25-én, csütörtökön 636 mellett a javaslat természetesen új, a posta és a távközlési területet érintő rendelkezést is hoz, mint például a frekvencia-gazdálkodás, a rádióés televízió-zavarok elhárítása stb. Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztett törvényjavaslatot megvitatta az országgyűlés ipari bizottsága és azt az indokoláson keresztülvezetendő módosításokkal elfogadta. A vita során a képviselő elvtársak, valamint a meghívott szakértők úgy látták, hogy az indokolás szövege néhány helyen módosításra szorul; elsősorban a törvényjavaslat azon. rendelkezéseinél, melyek közvetlenül kihatnak az állampolgárokra s amelyek végső fokon jogvitás eseteket okozhatnak. Ezekj a területek a következők : az első, amikor a posta kifejezetten államigazgatási tevékenységet végez; második: a díjszabás tekintetében felmerült viták, a harmadik pedig a kártérítési, kártalanítási és egyéb jogvitás polgári ügyek csoportja. Az ipari bizottság úgy látta, hogy a módosítás nemcsak az állampolgárok érdekeinek védelmét és jogvitáinak sima lebonyolítását eredményezi, hanem az eljáró szervek szempontjából sem közömbös, hogy egy új, nagy jelentőségű törvény alkalmazásbavételekor a szervek a különböző elhatárolásokat a hatáskör szempontjából tisztán lássák, s az első ügyek kézbevételénél ne történjék meg az, hogy különböző áttételek és elodázgatások a szervek munkájában is fennakadást és jogbizonytalanságot idéznek elő. A módosító javaslat szövegét a képviselő elvtársaknak utólag megküldtük, annak részletes ismertetésére nem térek ki. Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak alapján az ipari bizottság a törvényjavaslatot változtatás nélkül elfogadta, s a Tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlja. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a postáról és a távközlésről szóló törvényjavaslathoz eddig négy képviselőtársunk jelentkezett szólásra. Dr. Hargitai Katalin képviselőtársunkat illeti a szó. DR. HARGITAI KATALIN: Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy mint megelőzéssel, szervezéssel foglalkozó orvos a megelőzés szemüvegén keresztül tegyem meg felszólalásomat és elmondjam, mi játszódott le bennem, mit éreztem mint képviselő, mikor a postáról és távközlésről szóló törvényjavaslatot áttanulmányoztam a szerkesztést és a megfogalmazást illetően. Mondanivalómat két gondolat köré csoportosítanám. Az egyik: a törvényjavaslat 17., 18. és 19. paragrafusa: Jogok idegen ingatlanon című témakör szerkesztése, megfogalmazása. Talán helyes lesz, ha az indokolás alapelvéből indulok ki. Az általános indokolás II. számú 3. bekezdésében így olvashatjuk : „ ... az állami szervekre, vállalatokra a jelenlegihez képest nagyobb anyagi terheket a javaslat ne állapítson meg és ugyanez az elv érvényesüljön természetszerűen az állampolgárok vonatkozásában is." Ezen alapelv érvényesülését azonban nem látom teljesnek az említett paragrafusokban. Ha párhuzamba állítom a Magyar Posta jogait, rendeletadta kötelezettségeit és az állampolgárok jogait, kötelezettségeit, a mérleg serpenyője erősen az állampolgárok kötelezettségeinek terhére billen. Pedig a határozott kötelezettségek mellett a jogokat is határozottan biztosítani kell. Miért mondom ezt? Azért, mert véleményem szerint nem helyes törvényjavaslatban, de rendeletekben és végrehajtási utasításokban sem a feltételes módban megfogalmazott rész akkor, amikor kötelezettségekről van szó. Mint például: az ingatlan tulajdonosa az akadályoztatás mértékének megfelélő kártalanítást követelhet a 17. paragrafus 3. pontja szerint; vagy: az ingatlan tulajdonosa a munkák során okozott károk megtérítését a polgári jog szabályai szerint követelheti; 17. paragrafus 5. pont és ezt betetőzi a 6. pont azzal, hogy amennyiben megegyezés nem jön létre, a bíróság határoz. Tehát a keletkezett károk, tények és ezen tények mellett is a tulajdonos csak feltételesen, hosszadalmas eljárás után juthat kártérítéshez. Helyes-e az, hogy szocialista államunk egy tagja a neki okozott károk megtérítését a bíróságon keresztül kaphatja meg? Véleményem szerint nem. Mi képviselők a gyakorlatból ismerjük, hogy régebbi törvényeink, rendeleteink körmönfont szövegezése, többféleképpen értelmezhető volta, milyen sok panaszost irányít hozzánk, de a bírósághoz is. A feltételes módban megfogalmazott és szerkesztett „követelheti" szó mögött nagyon kevés gazdasági, pénzügyi kihatást, de annál több politikai vonatkozást látok. Egyáltalán nem látok viszont megelőző, tudatformáló, a munkához jobb hozzáállást tanúsító nevelő vonakozást. <• Például a vállalat, jelen esetben a Magyar Posta mennyivel megfontoltabban, megelőzően indítaná útba dolgozóit, ha azt rögzítené le a 17. § 3. és 5. pontja: az okozott kárt meg kell téríteni a polgári jog szabályai szerint; vagy: eredeti használható állapotába kell visszaállítani a megrongálódott tetőt, kerítést stb. Ezzel megelőznénk egy csomó felesleges rongálást, bosszúságot, intézkedést és tehermentesítenénk a bíróságot, a jogi vonalat.is. Véleményem szerint ez felelne meg jobban a szocialista jogpolitika alapelveinek is. Az említettekkel szemben helyes a határozott, világos, félre nem érthető, félre nem magyarázható megfogalmazás, mint a törvényjavaslat 17. paragrafusának 2. pontja: az ingat- ( Ián tulajdonosa tűrni köteles; vagy a 19. paragrafus 1. pontja: az áthelyezések költségei azt terhelik, aki a vezeték- vagy berendezés eltávolítására, illetőleg áthelyezésére okot adott. A másik gondolatom, hogy az indokolási részben sok az idegen — görög, latin — eredetű szó használata, mint például taxatíve, konstitutív, deklaratív. Nem feltételezem, hogy képviselőtársaim ezt nem értik, de helytelennek tartom, hogy éppen a magyarázó indokolási rész a magyarul megfogalmazott törvényjavaslatot idegen kifejezésekkel kívánja megértetni. Ha már az az idegen szó jogi nyelven talán pontosabban értelmez, mint nálunk az orvosi latinnyelvezet, akkor legalább zárójelben írja le annak helyes — még ha hosszabb — magyar jelentését is. így érzem helyesnek, mint képviselő a magyar nyelv és irodalom törekvéseit, azok