Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-8

569 Az Országgyűlés 8. ülése 1964. január 31-én, pénteken 570 kedelmünkre, mint amit más mezőgazdasági többletek ellensúlyoznak. Fontos kötelességünk, hogy az idei kenyérgabona termés biztosításáért ugyanolyan szervezetten, gondosan és lendületesen folyjék a továbbiakban is a növényápolási munka, egészen a termés betakarításáig, mint amilyen eredménnyel az őszi vetések munkája folyt. . Pártunk és kormányunk különösen súlyt helyezett arra, hogy új, szocialista mezőgazdaságunk alapjai gyorsan növekedjenek, hogy megteremtődjék a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisa. Ennek a gazdaságpolitikai elhatározásnak következtében a mezőgazdaság beruházásai lényegesen meghaladják az ötéves terv eredeti előirányzatait. A többlet-beruházásokra a forrást az biztosította, hogy sikerült összes beruházásunk volumenét gyorsabban növelni, mint ahogy terveztük. Az 1964. éves tervet is számolva, négy év alatt a tervezett 142 milliárd helyett 158 milliárdot ruházunk be, tehát 16 milliárddal többet, mint terveztük. Ennek a 16 milliárdos többletnek kereken a felét fordítottuk a mezőgazdasági és az élelmiszeripari beruházások emelésére, ami valóban ugrásszerű növelésnek tekinthető. Idei, 1964-es tervünkben is erős az emelkedés. A mezőgazdaság eredetileg tervezett 7,7 milliárdos beruházása helyett 10,5 milliárdot irányzunk elő. Ez sem jelenti természetesen azt, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság álló alapjainak megteremtése befejeződött. A feladat méretei nagyobbak, semhogy néhány év alatt lehetséges volna azt befejezni és áttérni a modernizálás, a továbbfejlesztés útjára. Mégis a fejlődés igen gyors, és új gondokat, új tennivalókat igényel. Ügy gondolom, találóan jellemezte az új állapotot Erdei Ferenc elvtárs az egyik korábbi országgyűlésen azzal, hogy a szegénység gondjai helyébe a gyarapodó gazda gondjai léptek, az a gond, hogyan használjuk okosan, hasznosan, hozzáértőén a gépek, felszerelések egyre növekvő és egyre bonyolultabb munkát igénylő mennyiségét. Mindaz, amivel erősödik, gazdagodik mezőgazdaságunk, a gép, az építkezés, a beruházás népünk munkájának terméke. Szövetkezeti parasztságunk és állami gazdaságaink dolgozói átérzik ennek a bizalomnak a jelentőségét, a felelősséget és a kötelességet. Hozzáértésük, szorgalmuk, munkaszeretetük a biztosítéka, hogy a befektetés jó kezekbe kerül, a mezőgazdaság termelési eredményeiben térül majd vissza népgazdaságunknak, népünknek. A megnövelt beruházási összegek mindenekelőtt a mezőgazdaság gépellátottságát fokozzák, és igen gyorsan nő az öntözött terület. Eredetileg az ötéves terv végére 460 000 hold öntözött területet terveztünk elérni. Tervünk biztosítja, hogy már 1964-ben megközelítjük az 550 000 hold öntözését. Szőlőt és gyümölcsöst ez évben 51 500 holdon telepítünk. Hadd említsem meg itt, hogy egyet kell érteni Seregélyi elvtársnak a szőlőtelepítésre vonatkozó meg jegyzései vél: feltétlenül felülvizsgálatra szorul, hogy miképpen változtassunk a .szőlőtelepítés gyakorlati módszerein. 1964-ben összesen 1 650 000 tonna műtrágyát használ fel a mezőgazdaság, 20 százalékkal többet, mint 1963-ban. Tisztelt Országgyűlés! Terveink, politikánk, munkánk, erőfeszítéseink tartalma, célja népünk szebb, jobb élete, életszínvonalának emelése. Ennek a célnak van alárendelve gazdaságpolitikánk, ötéves tervünk, éves terveink. Ez évi tervünk — mint ismeretes — a bérből és fizetésből élők reáljövedelmének emelését három százalékkal, irányozza elő. Hasonló mértékben nő a termelés növekedésével összefüggésben a parasztság reáljövedelme is. Az előző évek részben még csak becsült növekedését is tekintetbe véve ez azt jelenti, hogy négy év.alatt a reáljövedelem emelkedése összhangban van ötéves tervünk eredeti előirányzataival. Erősebb a növekedés, ha az említett úgynevezett személyes rendeltetésű jövedelmek mellett a különböző közvetett juttatások körét, az ingyenes és kedvezményes társadalmi juttatásokat, az egészségügyi, kulturális és szociális ellátást vizsgáljuk. Mindezen juttatások részét képezik a lakosság összes jövedelmének. Ezek egy főre eső összege négy év alatt lényegesen gyorsabban növekedett, mint a reáljövedelem. Különösen jelentős az ingyenes és kedvezményes juttatások növekedése a termelőszövetkezeti dolgozóknál. Tisztelt Országgyűlés! A beruházások egyes kérdéseit a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatban már említettem. Amint már elmondtam, négy év alatt módunk van eredeti terveinken felül mintegy 16 milliárd forint többletet beruházni. Ennek kereken a fele a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztését szolgálja. A többleteket az iparban mindenekelőtt a vegyipar fejlesztésének gyorsítására fordítjuk. Terven felül fejlesztjük a műtrágya- és a növény védőszergyártást, és többleteket fordítunk a hazai földgáz felhasználására. Itt említem meg, magam is megvizsgálandónak tartom Szabady Béláné képviselőtársunk észrevételét, a Péti Nitrogénművek beruházásával kapcsolatban. Helyes megvizsgálni, van-e reális lehetőség ennek a beruházásnak a meggyorsítására, előrehozására. Jelentősen emelkednek az ötéves tervhez képest a közlekedés beruházásai. így többek között többletösszegeket fordítunk a záhonyi átrakókörzet fejlesztésére, a szolnoki pályaudvar bővítésére és a vasút egyéb fejlesztési céljaira. A terven felüli többletekből jelentős összegeket fordítunk — az eredeti ötéves tervnél nagyobb mértékben — kommunális beruházásokra, csatornaépítésre, lakásépítésre és a budapesti metró építésére. Az 1964. éves terv beruházási előirányzata 45 milliárd forint. 10 százalékkal több, mint 1963ban. A terven belül tovább emelkedik a mezőgazdasági és a vegyipari beruházások részaránya. Ez évben •— hogy csak néhány fontosat ragadjak ki — üzembehelyezik a Tiszám entj Vegyi Kombinát műtrágyagyárát, megtörténik a Lenin Kohászati Művek durvahengermüvének rekonstrukciója, befejeződik az Erzsébet-hid építése. A beruházások tízszázalékos növelése jelentős erőfeszítéseket igényel, különösen a beru-