Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-8

563 Az Országgyűlés 8. ülése 1964. január 31-én, pénteken 564 nem tudta teljesíteni. A főmérnök válasza a következő volt. Nincsenek megfelelően megfizetve műszaki értelmiségeink. Az én véleményem akkor is az volt és ma is az, hogy ez az eset nem a fizetés, hanem a munkamorál és a munkanorma, a gazdasági vezető liberális szemléletének a kérdése.. Távol áll tőlem, hogy ezt az esetet általánosítsam, hiszen ez a valóság durva torzítása lenne, de annyi bizonyos, hogy ha a t

vállalaton belül'a tartalékok feltárását komolyan vesszük, és szerintem komolyan kell vennünk, akkor mindezekkel a kérdésekkel foglalkozni kell, amelyek emelői és esz' közei lehetnék a jobb, színvonalasabb termelői munkának, a gazdaságosabb termelésnek. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Hozzászólásom végéhez értem. Felszólalásomban arra törekedtem, hogy az ipar előtt álló nagy feladatok teljesítése terén tapasztalható néhány fogyatékosságra hívjam fel a figyelmet. Biztos vagyok benne, hogy Angyalföld ipari üzemeinek kollektívái az 1964-re kiadott termelési, műszaki feladatok teljesítésében ugyanúgy, mint az ország más üzemeiben dolgozó elvtársak is, az elmúlt évekhez hasonlóan, komoly erőfeszítéseket tesznek, hiszen ezt kívánja a saját józan felfogásuk és egész dolgozó népünk érdeke is. Az 1964. évi költségvetési tervet a magam részéről elfogadom és a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra javasolom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Kántor Lajosné képviselőtársunk. KÁNTOR LAJOSNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Ügy érzem, nehéz feladat előtt állok, mert röviden szeretném egy félig ismeretlen vidék problémáját a tisztelt Országgyűlés elé tárni és ezt nem tehetem anélkül, hogy néhány szóval ne ismertessem magát a területet is. A neve Bodrogköz, amely Sárospataktól kezdődően — és ezt hangsúlyozom, mert nagyon gyakran tévesen mondják, hogy Sárospatak is a Bodrogközbe tartozik — a NagyAlf öld északkeleti végében a Tisza—Bodrog által határolt területen fekszik. Ma félsziget, de az 1456-os okiratban még sziget néven szerepelt. Nem dicsekedhetik nagy múltú városokkal, idegeneket nem vonzanak tájai, s ezen nem is lehet csodálkozni, mert a járhatatlan utak miatt azok se szívesen jönnek oda, akik már egyszer ott voltak. Festők ritkán választják témául a Tisza-parti falvakat. De ha nem is volt sok történelmileg nevezetes emléke, az itt lakó embereknek kedves. A legendák, tündérregék levegője benne van a koranyári alkonyatban és szinte hallani véljük az őslápok mélyéről szóló kürt hangját. A Bodrogköz a helye — amint azt Vörösmarty megírta — a Zalánt kergető hős párducos Árpád vitéz hadainak, színpada Csongor és Tünde szerelmének. Igaz, ma az ember már ritkán hallgat a romantika szavára, felfelé mutató célok felé törekszik, de nem árt érteni és meghallani a múlt hangját, s nem hiábavaló emlékezni a névtelen küzdő emberekre, akik formálták a természettel együtt ennek a vidéknek arculatát. Történelme két fejezetre oszlik, az első politikai, a másik gazdasági, bár ezt nem lehet így mereven kettéválasztani, mert az itt lakó emberek szenvedő részesei voltak, együtt élték át mind a kettőt. Petőfi szavait idézve: „Egyik kezében az eke szarva, a másik kezében kard." Küzdött a Bodrogköz népe a Bodrogközért. Ezt a földet nemcsak az emberek tették vitássá nagyon sokáig egymásközt, hanem a birtoklásába legtöbbször beleavatkozott maga a Bodrog és a Tisza, számtalan vízerével, mellékfolyójával. Különösen a Tisza volt mindig rakoncátlan, és ahogy 30 évenként összetalálkozott a föld-árral, csak az ember lett a vesztes fél. A Tisza szabályozása után eltűntek a nádasok, kiépültek a falvak és termővé lettek a földek. De az ember küzdelme nem szűnt meg, még ma is, ha emelkedik a Tisza vize, éjjel-nappal vigyázó szemek őrködnek a töltésen. A felszabadulás után itt is, mint hazánk bármely területén, fpkozottabb mértékben indult meg a vidék felkarolása. Kigyúltak a villanyok, iskolák épültek és igyekszik ez a mocsárból kikerült vidék utolérni a többit. Persze van még sok minden itt, ami gyerekcipőben jár. De az itt lakó emberek tudják, hogy nem lehet minden egyszerre, népgazdaságunknak ennél fontosabb feladatokat kell megoldania, tudják, hogy ezek csak átmeneti nehézségek, és türelmesek. De van egy igen régi, más vidékkel rokonproblémája a Bodrogköznek, az ivóvízellátás, amelyben kérik kormányzatunk segítségét. Tisztelt Országgyűlés ! A legutóbbi népszámlálási adatok szerint a Bodrogköz mai területe 75 122 katasztrális hold, lakosainak-száma 33 672. 1963-ban közkutainak száma 56, ebből ásott 12. fúrott 44. Az említett számból tíz ásott és 18 fúrott kút nem használható. A megállapítás szerint 1200 főre jut egy kút. 1954-től 1958-ig a közkutak felújítására 986 000, kutak létesítésére 151 000 forintot fordított járásunk. 1958-tól 1963ig bezárólag évenként 300 000 forintot fordított kutak felújítására, .az említett időszakban összesen 1 500 000 forintot. Nem szerepel ebben az összegben az új kutak létesítésének költsége; 1958-tól 1963-ig, ami szintén 1 500 000 forint körül van. Az 1964-re előirányzott kútfelújítási hitelünk 300 000 forint. Ennek ellenére a vízellátási helyzet mégsem javult. Ha a kutak műszakilag üzemeltethetők is, ez nem jelenti azt, hogy a vizük is jó. A víz igen magas vastartalmának és coli fertőzöttségének következtében emberi élvezetre alkalmatlan. Persze csak ezt használják, mert más lehetőség nincs. Erről könnyen meggyőződhetik az odavetődött idegen, aki egykét nap elteltével igen szaladós, sürgős betegséget kap. (Derültség.) Sokan még mindig a Tisza vizét isszák, amely szintén egészségtelen. 1962-ben. végeztetett a járás korrózióvédelmi munkálatokat is, remélve, hogy sikerül a víz vastartalmát csökkenteni, a vizsgálatot végző vállalat azonban több kút megvizsgálása után csupán három esetben javasolta a munkálatok elvégzését, mivel a többi helyeken teljesen reménytelen volt, a víz eredeti vastartalmára való tekintettel. Az elvégzett védelem is csak átmenetileg jelentett valami segítséget. Azt hiszem, tisztelt Országgyűlés, így is láthatják, milyen jelentős összegek folynak el éven-