Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-8

551 Az Országgyűlés 8. ülése 1964. január 31-én, pénteken 552 jelentkezik ez a lemaradás, hiszen társadalmi életünk alakulásával mind jobban emelkednek az igények, az életkor meghosszabbodásával mind több feladat hárul az egészségügyi ellátásra és a biológiai-orvosi tudomány gyors fejlődésében az ellátás korszerűsége sem várathat magára. Egészségügyi és szociális ellátásunk tehát mind nagyobb és nagyobb feladat előtt áll. A rendelkezésre álló pénzkeret felhasználásának hatásosabbá tételére meg kell találni a legjobb módot. Legyen szabad éppen ezért néhány észrevételt tennem a Budapesti Orvostudományi Egyetemen szerzett tapasztalatok alapján, amely 220 milliós költségvetési szerv. Nem tartom célszerűnek, ha a költségvetés felhasználásánál túlzottan tartjuk magunkat bizonyos sémákhoz. Célszerűnek tartanám, ha a nagy költségvetési szervek önállóbban gazdálkodhatnának, mert véleményem szerint nagyobb effektussal tudnánk felhasználni a rendelkezésre álló keretet. A jelenlegi merev gyakorlat eredményezi ugyanis, hogy az év végén mindenáron igyekeznek elhasználni pénzmaradványaikat. Helyesnek gondolnám a tervezésnél a mélyebb tagolású előirányzást, mint most van, az operatív gazdálkodásnál megelégednék azonban a személyi, dologi és egyéb rovatokban történő elszámolással. Szerintem ez biztosítaná jobban a költségvetés optimális felhasználását és a takarékossági szempontokat úgy tudná érvényesíteni, hogy az.igényeket is jobban mérlegelni tudná. Nem nyújt optimális felhasználási lehetőséget a létszám- és béralapgazdálkodás sem a költségvetési szerveknél. Időjzerűnek tartanám megvizsgálni annak lehetősegét, hogy a költségvetési szerveknél is, éppúgy, mint a vállalatoknál, csak a bérkeretek legyenek kötöttek és a létszámkeretet ne rögzítsék. , ' » Mázi képviselőtársam tegnap már említette, milyen nehézségekkel küzd az egészségügy az építkezések vonalán. Nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni, csak alátámasztanám az ő állítását azzal, hogy a Budapesti Orvostudományi Egyetem épületének korszerűsítését az is nehezíti, hogy a szóba jövő intézetek és klinikák működését az átépítés idejére — ami biztosan nem rövidebb két évnél — teljesen le kellene állítani, vagy valamely más épületbe átköltöztetni. Ilyen pedig nem áll rendelkezésre. A budapesti orvosegyetemi intézetek és klinikák jelenlegi állapotának létrejöttében bizonyára az is közrejátszott, hogy az Egészségügyi Minisztérium a rendelkezésre álló.keretek súlypontozásánál nem biztosított kellő előnyt az egyetemek részére. Meg vagyunk győződve kórházaink fejlesztésének, égető szükségességéről is, mégis úgy gondoljuk, hogy olyan intézménynek az állapota, amely vezető helyet foglal el és amely számbelileg a legtöbb orvost adja az országnak, nagyobb megsegítést igényelhet. Ezek a problémák megnehezítik azokat a törekvéseinket, hogy leendő orvosainkat úgy nevelhessük, ahogy azt a jövendő kommunista. társadalom orvosaitól megkívánja. E téren pedig maximális erőfeszítések történnek. Refprmoktatás bevezetését indítottuk el négyszeres hallgatólétszámmal orvos-, fogorvosés gyógyszerészképzésünkben egyaránt. Miután pedig az orvostudomány mind fokozottabb műszereltséget kíván, e téren is egyre nagyobb szükségletek jelentkeznek. Az egészségügyi és a biológiai tudományok hazai műszereltsége külön probléma, erre itt nem térhetek ki. Annyit azonban meg kell jegyeznem, hogy e téren fokozottabb áldozatokra vari szükség. Ahogy a mezőgazdaság és az ipar területén a gépesítés, a mechanizálás nyomul előtérbe, ez veszi át a döntő szerepet a nemzetközi versenyben, úgy a tudományban és így az orvostudományban is, a szakembereken kívül a gépesítésé a döntő szó a nemzetközi tudományos fórumokon. Az elektronmikroszkóp, az elektromos mérő- és regisztráló műszerek, a spektrofotométerek, a művese és így tovább, nemcsak a tudományos kutatásnak a műszerei, hanem döntő szerepet játszanak a diagnosztizálásban és a gyógyításban is. E téren sajnos le vagyunk maradva. Nagyon kívánatos volna, hogy gyorsabb lépésben tudjunk előbbre haladni. A mai műszerek, amelyek itt szóba jönnek, nem olcsók. Nem képzelhető el, hogy kis ország, és így hazánk is, minden területen képes lesz a mindig újabb és újabb apparátusokat beszerezni és felvenni a versenyt nagy országokkal. Szükség volna éppen ezért arra, hogy a szocialista országok, főleg a személyi lehetőségeket tekintetbe véve, munkamegosztás alapján közös kutatóintézeteket állítsanak fel országaikban, káderképzés és a megfelelő kutatások lefolytatása céljából. A tudományos együttműködésnek ez volna a leghatásosabb formája és támasza. így közös erőfeszítéssel megvolna akellő műszereltség és egységes tudományos tervet lehetne kiépíteni a szocialista országok között. Jelenleg sok területen ugyanis nyugati tanulmányutakra vagyunk utalva, ami nem maradhat az egyetlen megoldás. ; Az ország egészségügyi ellátásának további javítása szorosan összefügg a lakáskérdéssel, amelynek az egészségügy területén néhány különleges színezete is van. Az elmúlt időszakban az egészségügy számára juttatott lakások száma erősen elmaradt az intézmények fejlesztéséhez és az újonnan munkába állt szakkáderek számához viszonyítva. Az intézetekben; például a klinikákon is, számosan laknak és betegszobák, laboratóriumok helyét foglalják el. így kialakult az a helyzet, hogy fekvőbeteg gyógyintézeteinkben az 1962. évi felmérés szerint mintegy 6000 lakószobát foglalnak el a több mint 11 000 személyt kitevő egészségügyi dolgozók, il- . letve családtagjaik. Csak a budapesti orvosi. egyetemen több mint 300 személy lakik benn, köztük többen olyanok, akik munkájukat illetően nincsenek az egyetemhez kötve. E bentlakók minden építkezési felújításnál legyőzhetetlen akadályt jelentenek. A második ötéves terv időszakában történt először nagyobb arányú intézkedés az újonnan létesülő egészségügyi intézményekhez kapcsolódó lakások tervszerű, szervezett biztosítására. Mintegy ezer lakást irányzott elő a második ötéves terv lakásépítési ágazata az új egészségügyi intézményekhez kerülő orvosok részére és néhány lakást a meglevő intézményekből, elsősorban kiköltöztethető személyek részére. Az elkövetkezendő években épülő lakások elosztásánál mind Budapesten, mind a vidéken, az eddiginél