Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-8

647 Az Országgyűlés 8. ülése 1964. január 31-én, pénteken 548 érettségizettek, egyetemet végzettek és nagyobb azok százalékos aránya, akik csak az általános iskola négy alsó osztályáig jutottak el. Ezeknek zöme a mezőgazdaságban dolgozó ember, akikhez két oktatási forma áll legközelebb. A dolgozók általános iskolájában szerezhetik meg az alapműveltséget, a mezőgazdasági szakmunkásképző tanfolyamokon pedig szakismereteiket gyarapíthatják, illetve korszerűsíthetik. Mindkét oktatási formába évről évre többen kapcsolódnak be a termelőszövetkezeti tagság köréből, s ma már olyan szövetkezeti községeink vannak, mint a 2300 lakosú Döge, ahol minden házra jut egy-egy felnőtt továbbtanuló, és csak a dolgozók általános iskolájának 130 rendszeresen órát látogató tanulója van. De amikor most, a költségvetéssel kapcsolatban arról vitatkozunk, hogyan lehet a rendelkezésünkre álló pénzösszegeket a legjobban felhasználnunk, és amikor természetszerűen a takarékosság kérdése is felmerül, arra gondolok, hogy az oktatásra a művelődésre szánt összegekkel akkor gazdálkodunk jól, takarékosan, ha felhasználásuk nyomán eredmények születnek. Persze ezeket az eredményeket nem lehet úgy lemérni, mint a termelésben, de konkrétan a felnőttoktatással kapcsolatban arra gondolok, hogy ha azok a felnőttek, akik élni akarnak a mi szocialista államunk nyújtotta tanulási lehetőséggel és jelentkeztek ezekbe az iskolákba, tanfolyamokra, el is sajátítják az átadott tananyagot és sikeresen le is vizsgáznak, akkor jó munkát végeztünk. Ezzel szemben azt látjuk, hogy a jelentkezettek tekintélyes része munka közben lemorzsolódik, így megyénkben a dolgozók általános iskoláiban az elmúlt iskolai évben a részvevők 31,2 százaléka hagyta abba év közben a munkát. A mezőgazdasági szakmunkásképző tanfolyamokon szintén igen nagy volt a lemorzsolódás. A lemorzsolódások arra vallanak, hogy nemcsak személyes, családi, munkahelyi problémák szerepelnek az okok között, hanem a felnőttoktatás mai rendszerében is hiba van. Különösen a mezőgazdaságban dolgozók képzése szempontjából nem felel meg mai formájában társadalmunk kívánságainak, hanem szervezeti felépítése, módszerei, tematikája egyaránt felülvizsgálatra szorul. Tudom, hogy ezek a kérdések jelenleg vizsgálat tárgyai és a sikeres megoldás elméleti megalapozásán munkálkodott az első országos felnőttoktatási konferencia, az egységes új felnőttoktatási terv fölött pedig a közeljövőben indul meg országosan a vita. Szabolcs termelőszövetkezeti tagjai igénylik és várják azt az átfogó rendelkezést, amely a mezőgazdaságban dolgozó felnőttek általános és szakképzését rugalmasabb formák között mind a népgazdaság, mind a dolgozók érdekeinek maximális figyelembe vételével megoldja. A szakmunkásképzés létszámproblémáit Ortutay Gyula képviselőtársunk megyénk vonatkozásában is részletesen elemezte. Ezért még két kérdést szeretnék felvetni. Az egyik az, hogy megyénkben a szakmunkásképzés sikerét nagyban veszélyezteti, hogy nincsen kellő számú szakember-előadónk. A szakember-hiányt szintén sokan és sokféle vonatkozásban fejtegették már a T. Országgyűlés előtt. Én most azt szeretném hangsúlyozni, hogy a mezőgazdaság felnőtt dolgozóinak szakmai tudását fejlesztő tanfolyamokat, iskolákat kétszeresen sújtja ez a szakember-hiány, hiszen a leendő jó szakmunkásokat csak jó szakemberek képesek kinevelni és különösen a sokéves tapasztalattal bíró felnőttek oktatásában lenne szükség olyan előadógárdára, amelynek egyrészt magas szintű az elméleti tudása, másrészt kipróbált termelési tapasztalatai is vannak. Probléma a szakmunkásképzésben az is, hogy a szakmunkás-bizonyítványt szerzett dolgozók a bér szempontjából nem jutnak a termelőszövetkezetben előnyösebb helyzetbe. Nemcsak azért tartom ezt fontosnak, mert ezzel érdekeltté tesszük a dolgozókat a továbbképzésben, hanem ezzel egyben anyagiakban is kifejezésre jutna a nagyobb szakmai tudás megbecsülése. Tisztelt Országgyűlés! A falvak kulturális arculatát, a falvak lakosságának általános és szakmai műveltségét, termelőszövetkezeteink termelési kultúráját a jövőre vonatkoztatva általános iskoláink kell hogy megalapozzák. Az eredményesen dolgozó általános iskola a biztosítéka annak, hogy majd jó mezőgazdasági szakemberei lesznek a falunak. A jövőnket építjük ezekben az iskolákban. Az itt kialakult készségek teszik képessé az ifjakat a későbbi magasabb tanulmányokra. Az utóbbi évek rohamos fejlődése következtében országosan is kiteljesedett, megerősödött ez az iskola-típus. Szabolcs megyében is örvendetesen javult a tartalmi munka, nőttek a tanulmányi eredmények. Csak az évről évre növekedő tanulólétszám elhelyezése okoz problémát. Szabolcs lakosság szempontjából nagyságrendben az ország második megyéje, 588 000 lakossal, népszaporulat szempontjából pedig az első helyen vagyunk az országban. Az elmúlt évben 417 általános iskolánkban 111 000 tanulónk volt, 16 000-rel több, mint öt évvel korábban. Tantermeink száma azonban nem nőtt a tanulólétszámmal arányosan, s ennek következtében most az egy osztályteremre jutó tanulólétszám 55,4 fő, szemben az országos 47,3-mal, s ezzel az átlaggal a megyék között az utolsó helyen vagyunk. Ahhoz, hogy 1965-re az országos szintet elérjük. 398 új tanteremre lenne szükségünk. De a meglevő tantermeink között is sok, mintegy 300 a szükségtanterem. Még van olyan községünk, mint Nyírtelek, ahol kizárólag szükségtantermünk van és például a most indult tyukodi és kállósemjéni tanyai kollégiumok melletti iskolák is tanterem-gondokkal küzdenek. Eddig általános iskoláink helyzetét nagyban megnehezítette az, hogy a felsőtagozaton csak az órák 42 százalékának ellátását tudtuk szakos nevelőkkel biztosítani. Még pillanatnyilag is ez a helyzet, de a Művelődésügyi Minisztérium hatékony intézkedései, főleg a nyíregyházi pedagógiai főiskola létrehozása következtében ez a problémánk már a megoldás útján van. Ezzel együtt azonban részben új problémák születnek, részben új lehetőségek nyílnak. Hiszen az új felsőtagozatos nevelők fokozatos munkába állítása révén felszabaduló nevelőknek az alsó tagozatba való visszahelyezésével osztályokat lehetne bon-