Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-8

-537 Az Országgyűlés 8. ülése 1964. január 31-én, pénteken 538 megfelel érdekeiknek és megvalósításáért túlnyomó részben odaadással dolgoznak. Megyénk — akárcsak más megyék is — a lehetőségek határain belül jelentős beruházási alapot kapott a mezőgazdaság fejlesztéséhez. Többek között e segítségnek és a termelőszövetkezeti tagság, a mezőgazdaság dolgozóinak szorgalmas munkája eredményeként, termelőszövetkezeteink mindinkább megszilárdulnak, . fejlődnek, ami a termelőszövetkezeti tagság anyagi és kulturális színvonalának növekedísáhez vezet. Megyénk mezőgazdasága a múlt évben — 1962-höz viszonyítva — 6 százalékkal növelte termelési értékét. A gyengének mondható megyei átlagban katasztrális holdanként 9 mázsás gabonatermés mellett termelőszövetkezeteink a második ötéves terv során 1963-ban érték el kapásnövényekben a legmagasabb termést. Felvásárlási terveinket is — a gabona, a tojás és az árubaromfi kivételével — teljesítették, sőt több vonatkozásban igen fontos cikkekben jelentősen túl is teljesítették. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megyénk mezőgazdasági dolgozói, annak irányítói eddig is gondoskodtak a jövő évi termelés jobb előkészítéséről. Első célkitűzés az volt, hogy a korábbi magasabb termelést az ősszel mielőbb betakarítsuk. Ezt sikerült is közüggyé téve való_ra váltani, úgyhogy a megye mezőgazdaságának egyik, szinte tradicionális negatív jellegzetességét is, a kétéves kukoricaszárat most, mielőtt ismét azzá vált volna, szinte maradéktalanul le. takarítottuk. Ismerve a gabonatermelés népgazdasági jelentőségét, arra törekedtünk, hogy idejében, minden eddiginél jobb agrotechnikai feltételek mellett, jobb minőségben, vetési tervünket 5 százalékkal megemelve végezzék el a őszi vetést. Nagy figyelmet fordítottunk az őszi mélyszántási tervek teljesítésére, ami azt eredményezte, hogy eddig soha nem látott eredményként a kapásnövények 100 százalékát ősszel felszántott földekbe fogják elvetni. Az állami költségvetés tervezete szerint a mezőgazdaság több beruházást kap, mint amenynyit a második ötéves terv 1964-re eredetileg előirányzott. Üdvözölni tudjuk ezt, mert ennek révén a mezőgazdaság gyorsabb fejlesztése érdekében enyhítjük azokat a gondokat, amelyek erőgépekben, munkagépekben, mezőgazdasági . létesítményekben, vagy azok járulékos beruházásaiban jelentkeznek. Megyénk mezőgazdasága ebben az évben 151 millió 400 ezer forint értékű beruházást kap építésre, öntözés fejlesztésére, szőlő és gyümölcs telepítésére. Tudjuk, hogy ez nemcsak lehetőség, de felelősség is azért, hogy a létesítmények megépüljenek, jó minőségben készüljenek el és nem utolsósorban — ami főleg az öntözésre vonatkozik — megfelelő hasznosításra is kerüljenek. Ezek után engedjék meg, hogy egynéhány problémát az illetékes minisztériumok figyelmébe ajánljak. A költségvetés felhívja a figyelmet arra, hogy 1964. év folyamán fokozott gondot kell fordítani az exportnövelő és az importanyagok megtakarítását eredményező beruházások kapacitás-belépésének biztosítására. Ezzel egyet lehet érteni, de azzal már nem, hogy a már meglevő ilyen üzemeink kapacitása ne legyen megfelelően kihasználva. Nagy Richárd képviselőtársam már említést tett a cellulózé népgazdasági jelentőségéről, éppen ezért ezzel mélyebben nem kívánok foglalkozni. De úgy vélem, hogy ismételten szóvá kell tenni a Dunai Szalmacellulóze gyár termelési kiesését, annak problémáját. Ez a gyár eddig 430 milliós beruházása népgazdaságunknak, amely 22 000 tonna cellulózé termelésére képès. A gyár a múltévi tervét csak 50 százalékban tudta teljesíteni. A tervteljesítés hiányának fő oka a nyersanyag, a szalma hiánya volt. Emiatt sokszor napokig kellett állni, míg az üzemeléshez szükséges egyegy héti nyersanyag összegyűlt. Hogy milyen kár érte a népgazdaságot, könnyű kiszámítani, ha figyelembe vesszük azt, hogy a cellulózé világpiaci, ára tonnánként 110—120 dollár között mozog. Az idei terv teljesítéséhez a gyárnak körülbelül 55—60 ezer tonna szalmára van igénye. 'Nekünk az a véleményünk, hogy ezt a menynyiséget hazai nyersanyagból csak akkor tudjuk biztosítani, ha a Földművelésügyi Minisztériumot tervkötelezetté tesszük a szalma vonatkozásában is. A költségvetés majdnem 2,8 milliárd forintot irányoz elő az utak, hidak fenntartására. Ennek az összegnek jelentős részét az országos utak állagának megóvására, javítására, korszerűsítésére kívánják felhasználni a gyorsabb és kevesebb balesettel járó közlekedés érdekében. Szeretném a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium figyelmébe ajánlani a megyénkben • áthúzódó 7-es számú főútvonalat, amely az ország legforgalmasabb idegenforgalmi útvonala. Ennek a Velencei-tó melletti szakasza körülbelül 15 kilométer hosszúságban olyan állapotban van, hogy ha sürgősen nem újítják fel, már ebben az évben képtelen lesz a várható nagy balatoni forgalmat-lebonyolítani. Ezt azért tartottam szükségesnek megemlíteni, mert ezzel az úttal már az elmúlt években is komoly problémáink voltak. Előzetes tervek alapján már javaslatba hoztuk ennek az útnak a felújítását, de a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium illetékesei azzal, hogy 1967-ben megépül az új 7-es számú út Fejér megyei szakasza és így a régi 7-es számú út mentesül a Balaton nagy tranzit forgalmától, javaslatunkat elutasították. Ennek ellenére továbbra is az a véleményünk, hogy ez a megrepedezett, összetöredezett útszakasz, amely további felfagyás veszélyének van kitéve, annyira tönkremegy, hogy 1967-ig, illetőleg 1968-ig, az új 7-es út megépítéséig, nem bírja ki a várható forgalmat, sőt már a nyári időszakban is problémák lesznek vele. örömmel vesszük tudomásul azt is, hogy a kulturális kiadások előirányzatában a népművelési intézményekre és feladatokra ez évben szintén nagyobb összeg jut. Az elmúlt társadalmi rendszerben megyénkben sem sokat törődtek a népműveléssel, főleg nem falvainkban és szinte gondosan őrködtek azon, hogy a puszták népe ne csak anyagiakban, hanem szellemiekben is megőrizze a maga nyomorúságát. A felszabadulás éve után jelentősen változott a helyzet, mert megyénknek immár 98 művelődési háza van. Van-