Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-8

*99 Az Országgyűlés 8. ülése 1964. január 31-én, pénteken 500 Tisztelt Országgyűlés! Az idén a mezőgazdasági termelés a. terv szerint 5 százalékkal növekedik. Ez reális célkitűzés, amely mezőgazdaságunk jelenlegi anyagi-technikai színvonalával, munkaerő-helyzetével és bizonyos fokig az időjárás esetlegességével is számol. Mezőgazdaságunk ez évben is több gépet és vegyi anyagot kap, és a belterjesség irányában fejlődik. Tovább növeljük az öntözött területeket, folytatjuk a talajjavításokat, a szőlő- és gyümölcstelepítést. A tudomány és a technika a szocialista nagyüzemi gazdálkodás viszonyai között széles fronton tör előre a mezőgazdaságban is, megkönnyítve és megváltoztatva a paraszti munkát, de természetesen nem teszi azt nélkülözhetővé. Bár a földeket még hó lepi, a munka a mezőgazdaságban sem szünetel és nem is szünetelhet. Elő kell készíteni és ki kell javítani a gépeket, amelyek sajnos még nagyon sok helyen szabad ég alatt vannak. Már most pontos terveket kell készíteni a tavaszi szántásra,, vetésre, ha azt akarjuk, hogy a munka zökkenő nélkül folyjék, ha eljön az ideje. Szövetkezeti parasztságunk öntudatára, felelősségérzetére hivatkozva szólítunk fel arra, hogy a tudományos, technikai és gépi segítségre támaszkodva idejében készüljenek fel a tavaszi mezőgazdasági munkákra. A szövetkezeti tagság mozgósítását a tavaszi munkákra már a zárszámadási közgyűlésen meg kell kezdeni. Az idei népgazdasági terv a szocialista szektor beruházásaira 46 milliárd forintot irányoz elő. A népgazdaság fejlesztésének egyik alapvető eszköze a helyes, jó beruházási politika. A gyorsaság itt is nagyon fontos tényező. Minél hamarabb fejezzük be egy-egy új üzem, gyár építését, annál gyorsabban kezd termelni és gazdagítja új értékekkel népgazdaságunkat, népünket. Az új létesítmények gyorsabb üzembehelyezésének alapvető eszköze a beruházások koncentrálása. Ennek helyességét mindenki elismeri, de a gyakorlati megvalósítás korántsem olyan könnyű. A beruházások elosztásánál a helyi és országos érdekek gyakran ütköznek. Észlelhetők törekvések arra, hogy a népgazdaság beruházásokra fordítható tartalékait szétforgácsoljuk. Ennek pedig mind a helyi, mind az országos érdekek védelmében nem szabad teret engedni. Beruházási politikánk legfontosabb célkitűzése a folyamatban levő létesítmények gyors befejezése és üzembehelyezése. Ezért az idei tervévben az értékhatáron felüli beruházásokra biztosított eszközök 90—95 százalékát a folyamatban levő beruházások befejezésére kell koncentrálni. Gazdasági életünkben egyre növekvő a jelentősége a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában tömörült államok között egyre jobban elmélyülő nemzetközi munkamegosztásnak. Tavaly megkezdte működését a Barátság kőolajvezeték, s a rajta keresztül hazánkba áramló kőolaj országunk energiamérlegének egyik legfontosabb tényezője. Eredményesen működik a szocialista országok közös energiaelosztó állomása Prágában. Létrehoztuk a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa országainak közös bankját. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizottságának legutóbb Bukarestben megtartott ülésén aláírásra került a tagországok közös vasúti tehervagon-parkjának létrehozásáról szóló egyezmény. Ezeken kívül az elmúlt évben fontos kétoldalú tárgyalásokat folytattunk és jelentős megállapodásokat kötöttünk az ipari és mezőgazdasági termelésben történő együttműködésről a Szovjetunióval, Lengyelországgal, Csehszlovákiával. Megállapíthatjuk, tisztelt Országgyűlés, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában tömörülő országok együttműködése sikeresen halad előre. Ez az előrehaladás két úton történik. Valamennyi ország közös megállapodásával és az érdekelt országok közötti két vagy többoldalú megállapodásokkal. Mindkét út azonos célhoz, az együttműködés elmélyítéséhez, a szocialista nemzetközi munkamegosztásból fakadó előnyök teljesebb és jobb kihasználásához vezet. Az ilyen együttműködés elmélyítése a legfontosabb eszköz arra is, hogy a szocialista országok népgazdaságainak színvonala a fejlődés során kiegyenlítődjék, mégpedig a legfejlettebb országok színvonalán. A szocialista nemzetközi munkamegosztás előnyös nemzeti érdekeink szempontjából, elősegíti iparunk és egész népgazdaságunk fejlődését.. Már a nyugati hírharsonák is rájöttek: hatástalanul pufogtatják frázisaikat arról, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa miatt nemzeti iparunk háttérbe szorul. Kénytelenek voltak frontot változtatni, s ma már nem az együttműködést, a munkamegosztást támadják, hanem éppen ellenkezőleg, a lassúságot vetik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának a szemére. Szembeállítják ezzel azt, hogy a Közös Piacban — hogy úgymond — az együttműködés jobban és gyorsabban fejlődik. Jóakaróinkat arra kérjük, ne fájjon a fejük a mi együttműködésünkért. Ha akarnának, ezeknek a tollforgatóknak volna mit írniuk a Közös Piac tagállamainak olykor viharos összeütközéseiről. A szocialista országok gazdasági együttműködése él, virul és egyre gyorsabb ütemben fejlődik. Tisztelt Országgyűlés! Költségvetésünk közel kétmilliárd forinttal több lett, csaknem 27 milliárd forintot fordít egészségügyi, szociális és kulturális kiadásokra, mint tavaly. Ez a költségvetésnek mintegy 29 százaléka. Érdemes ennél a számadatnál egy kicsit időzni, és egybevetni például az Amerikai Egyesült Államok idei költségvetésével, amelynek tervezetét a napokban terjesztették a kongresszus elé. A költségvetés közel 98 milliárd dollárjából 54 milliárd a közvetlen katonai kiadások összege. A New York Times január 22-i száma közli az úgynevezett költségvetési dollár ábráját, mely azt mutatja, hogy az amerikai költségvetés minden egyes dollárjából 62 cent jut a közvetlen és közvetett hadikiadásokra, és csak 6 cent az egészségügyi és szociális kiadásokra. A New York Herald Tribune című amerikai lapban jellemző karikatúrát láttam: töpörödött, beteg kinézetű öreg ül egy becsukott ajtó előtt, hátán a felirat: „Orvosi segély az öregeknek." Az ajtóra szegezett táblán pedig ez olvasható: „Erről az ülésről önt kitiltották", a kongresszus önt csak jövőre fogadja." De nagyon is kétséges — fogadja-e valaha is ez az amerikai kongresszus az öregeket,