Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-7

471 Az Országgyűlés 7. ülése 1964. január 30-án, csütörtökön 472 állapította, hogy az 1964-es évre kitűzött felada­tok reálisak, minden feltétele megvan annak, hogy azokat maradéktalanul teljesíteni is lehes­sen. Képviselőtársaim értékelték a kereskede­lemben elért eredményeket, de a meglevő hiá­nyosságokra is rámutattak. Engedje meg a tisztelt Országgyűlés, hogy az 1963-as év folyamán elért eredményekről, va­lamint hiányosságokról néhány szóval említést tegyek. A kereskedelem forgalma az 1963-as év­ben a népgazdaság fejlődésével összhangban ala­kult, és eredményesebben elégítette ki a lakos­ság szükségletét, mint 1962-ben. A kiskereske­delem 1963-ban 8 százalékkal több forgalmat bo­nyolított le, mint 1962-ben. Az áruforgalom szer­kezete az 1963-as évben megváltozott. Az élel­miszerek iránti kereslet kissé mérséklődött. Két évi csökkenés után ismét megélénkültek a ruhá­zati vásárlások, bár még mindig alacsonyabbak, mint 1960-ban voltak. A lakosság vegyes-ipar­iparcikkek iránti kereslete 1963-ben különösen élénk volt, és a forgalom az előző évit 12 száza­lékkal haladta meg. Az áruvásárlások kedvező irányú változását bizonyítja, hogy az iparcikkek részesedése az összes kereskedelmi forgalomban emelkedett. A kereskedelem munkája tovább ja­vult, a lakosság élelmiszer- és iparcikkellátása megfelelő volt. A bolti élelmiszerek értékesítése az 1963-as évben 6 százalékkal több, mint 1962-ben volt. A vendéglátóipar értékesítésének üteme 1963-ban meghaladta a bolti élelmiszer eladásokat. Az ételforgalom fejlődése örvendetes tény, meg­haladta még az italfogyasztás forgalmát is. A kereskedelmi és üzemi vendéglátás forgal­ma azonos mértékben fejlődött. Az iparcikkek közül az úgynevezett vegyesipari cikkek értéke­sítése az elmúlt évben meggyorsult. így a tartós használatra szolgáló "fogyasztási cikkek, háztar­tási gépek, járművek, bútorvásárlás az átlagos­nál nagyobb volt. Az 1963-as év folyamán az iparcikkek választéka bővült és számos új termék jelent meg a boltokban. Kedvezően hatott az iparcikkek forgalmára a hitelakció további szé­lesítése, ami lehetővé tette az alacsonyabb jöve­delmű családok számára is a nagyobb értékű iparcikkek, a tartós iparcikkek megvásárlását. A múlt évben, előzetes adatok szerint, több mint 12 000 gépkocsit, 54 000 motorkerékpárt, 34 000 hűtőszekrényt és körülbelül 150 000 televíziós készüléket vásároltak meg. A bútorértékesítés 11 százalékkal magasabb volt, mint az előző évben. A vásárlások az előző évihez képest 7 százalékkal emelkedtek, ezen «be­lül a lakosság 13 százalékkal több gyermekruhát és gyermekcipőt, 8 százalékkal több lakástextiliát szerzett be, mint az 1962-es évben. Továbbra is érvényesül az a tendencia, hogy a vásárlók a méteráruk helyett fokozottabb mértékben kere­sik a készruhát, a kötöttárut, a konfekciós alsó­neműt. Ennek ellenére a méteráru forgalom az 1962-es évhez viszonyítva 2 százalékkal nőtt, de még mindig 25 százalékkal alacsonyabb, mint 1960-ban volt. A kereskedelem árukészletének növekvő választéka, a hiánycikkek körének szű­külése az előző évekénél kedvezőbb ellátást biz­tosított. Az 1964. évi népgazdasági terv 4,8 százalék­kal magasabb forgalmat irányoz elő a kiskeres­kedelem részére. Külkereskedelmünk is — ha megvizsgáljuk — nagyot fejlődött az elmúlt évben. Jelenleg 125 országgal állunk kereskedelmi kapcsolatban. Eb­ből 113 tőkés ország, és a többi szocialista ország. 1964-ben 19 kiállításon jelenünk meg és ezen kívül öt helyen kívánjuk a már szokásossá vált „Magyar heteket" rendezni, amelyen a magyar ipar termékeit fogjuk bemutatni. E néhány adatból is kitűnik, hogy kereske­delmünk eredményesen igyekszik realizálni pár­tunk VIII. kongresszusának határozatait és meg­valósítani a békés egymás mellett élés politiká­ját. Tisztelt Országgyűlés ! A kereskedelem egészséges fejlődése tükrö­ződik a XXI; kerület fejlődésében is. Választóim kérésének teszek eleget, amikor tolmácsolom ke­rületünk kereskedelmének helyzetét. Kerületünk üzlethálózata többé-kevésbé kielégítő, ez azon­ban nem jelenti azt, hogy minden igénynek meg­felel. Kereskedelmi dolgozóink mindent megtesz­nek annak érdekében, hogy a vásárlóközönség igényeit a lehetőséghez képest kielégítsék. Hősies munkát végeznek és a zord időjárás ellenére is biztosítják az árusítást és maximálisan gondos­kodnak több mint 65 000 ember ellátásáról. En­gedje meg a tisztelt Országgyűlés, hogy választó­polgáraim nevében köszönetemet fejezzem ki a kerület kereskedelmi dolgozóinak azért, a helyt­állásukért, amelyet ebben a hidegben tanúsíta­nak. Mindezt azért kívánom megemlíteni, mert kerületünk üzlethálózatának mintegy 40 száza­lékában egyáltalán nincs biztosítva semmilyen fűtési lehetőség. Nagyon örülünk, hogy az 1964. évi költségvetési tervben szerepel többek között a csepeli áruház megépítése is, amelyre hallat­lanul nagy szükség van, mert ha figyelembe vesszük azt, hogy Csepel bolthálózata milyen korszerűtlen, amit a kapitalizmus régi örökségül hagyott ránk — 3x4 méteres, raktárnélküli, volt magánüzletek —, akkor érthető, hogy egy áru­ház, amely a mai követelményeknek megfelelően van felépítve, mit jelent a kerület számára. Az előbb említett magán-üzlethálózat elég­telensége teljes mértékben rányomja bélyegét kereskedelmünkre. Hiszen ha figyelembe vesszük azt, hogy kerületünkben 2jB9 üzlet van, s ebből 112 a központban működik, akkor nem nehéz a következtetést levonni, hogy az elosztás arányta­lan. Mert amíg a 112 üzletre 9000 lakos jut, ad­dig például a Kertvárosban 67 üzletre 22 000 la­kos, a Királyerdőben pedig 47 üzletre 17 000 la­kos jut. Az előbb említett részeken joggal lehet megemlíteni, hogy nem könnyű a kereskedelem dolgozóinak e nehéz körülmények között helyt­állni. Bármilyen súlyos e probléma, a kerület ezen úgy segít, hogy ebben az évben is önerőből, a társadalmi szervek bevonásával, társadalmi munkával három üzletet adunk át a lakosság rendelkezésére. A Királyerdőben, például az Ungvár utca környéki lakosság problémáit azon­ban mégsem tudjuk megoldani. Ezen a terüle­ten ugyanis ötezer ember ellátásáról kell gon­doskodnia egy egészen kicsiny üzletnek, amely legfeljebb 70 négyzetméter területen fekszik. Át-

Next

/
Thumbnails
Contents