Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.
Ülésnapok - 1963-7
467 Az Országgyűlés 7. ülése 1964. január 30-án, csütörtökön 468 mezőgazdasági osztály emberei. Leközölte a cikkben, hogy csak egy ember volt, aki kiment megnézni, hogy hogyan halad az őszi szántás-vetési munka. Szervezettebbé kell tehát tenni ott ezt a munkát, meg kell javítani. Vegyünk részt a termelőszövetkezetekben olyan tanácskozásokon, mint a zárszámadó vagy a terv-tárgyaló közgyűlések, szervező és politikai munkával megértethetjük ennek jelentőségét. A mezőgazdasági termelésben rendkívül nagy tartalékok vannak. Még egy kérdést szeretnék megemlíteni, ez pedig az, hogy véleményem szerint a háztáji állatállomány csökkenése nem áll arányban azzal, ahogyan meg tudjuk szervezni a termelőszövetkezetekben az állattenyésztést. A közös állattenyésztés fejlesztése összefügg a mezőgazdasági beruházások problémájával. Seregélyi képviselő elvtárs előttem hosszasan beszélt beruházási problémákról. Én itt mondanám meg, hogy bizonyos intézkedésekre volna szükség, hogy meg tudjuk gyorsítani, elő tudjuk segíteni a mezőgazdasági építkezéseket. Lehetne itt olyan kérdés is, hogy megvizsgálnók a ktsz-ek értékhatár problémáját, vagy műszakilag megerősítenők ezeket a tsz-közi vállalkozásokat, az építő brigádokat, mert az érvényben levő rendelkezések szerint, ha ezeknek az építő brigádoknak a műszaki vezetője nem mérnök, tehát műszakilag nem megfelelő képzettségű ember, akkor csak százezer forintos értékhatárig végezhetnek ilyen kisebb építkezéseket. A nagy probléma pedig az — és ezt szeretném szám.szerint is megmondani —, hogy a földművelési tárcánál a termelőszövetkezeti beruházásokra 1964-ben mintegy 2274 millió forint van előirányozna építési keretként és ebből az Építésügyi Minisztérium vállalatait csak 435 millió forint értékű építkezésre jelölték ki. Ebből a 435 millió forint értékű építkezésből 72 millió forint értékűt még nem vállaltak el és Csongrád megyében is 31,5 millió forint olyan mezőgazdasági beruházási keret van, amelyre pillanatnyilag nincs kivitelező kapacitás. Emiatt, a mezőgazdasági beruházások elhúzódó előkészítése, tehát a beruházási program, a tervezések, az adaptálások, a kivitelező kapacitások késedelmes kijelölése miatt a rendszerint kis volumenű mezőgazdasági építkezéseket az év második felére ütemezik. Ezért nem készülnek el az épületek, az istállók, a sertésfiaztatók és egyebek, sertésszállások. Az állatokat a hideg elől be kellene kötni, épületben kellene elhelyezni, megfelelő körülmények között. Ennek hiányában a termelőszövetkezetek kényszermegoldásokhoz folyamodnak, kénytelenek a süldőt hizlalás helyett eladni vagy egyéb ilyen problémák vannak. Befejezésül tehát az a kérésem, hogy az illetékes szervek vizsgálják meg ezt a kérdést és mint mondtam, a mezőgazdasági termelés szervezését, a mezőgazdasági beruházások ügyét fontos kérdéssé kell tenni. Merném azt mondani, hogy a mezőgazdasági termelés megszervezését társadalmi üggyé kellene tenni, olyan fontos politikai jelentőségű kérdés. Ebben az esetben nagy mértékben tudnók gyorsítani a mezőgazdasági termelés fejlesztését, az országnak kenyérgabonával, hússal és egyéb állami termékkel való ellátását. A Földművelésügyi Minisztérium számára az 1964. évi költségvetés — véleményem szerint — megfelelő összegeket biztosít a feladatok megoldásához. Ha ezeket a hiányosságokat ki tudjuk küszöbölni, akkor meg tudjuk gyorsítani a mezőgazdasági termelés fejlődését. Az 1964. évi állami költségvetést a magam és a Csongrád megyei képviselőcsoport nevében elfogadom, és a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra javasolom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Csabai Mihály képviselőtársam. CSABAI MIHÁLY: Tisztelt Országgyűlés! Ügy gondoltam, hogy az előterjesztett költségvetésnek a mezőgazdasággal foglalkozó részéhez szólok hozzá. A költségvetést nem bírálni, inkább értékelni szeretném, annyival is inkább, mert ha megvizsgáljuk az 1964. évre szóló állami költségvetést, azt látjuk, ' hogy világosan tükrözi népgazdaságunk egészséges fejlődését. örvendetes dolog, hogy a költségvetés bevételei és kiadásai az előző évihez képest 8,5 milliárd forinttal, 10,1 százalékkal emelkedtek. Különösen megnyugtató, hogy a költségvetés előirányzatai a mezőgazdasági beruházások részesedését az összes beruházásokból a második ötéves terv 1964. évi üteméhez képest az eredetileg tervezett 19 százalékkal szemben 23 százalékra emelték. így az év során a mezőgazdaság az ötéves tervben eredetileg előirányzottnál 2,8 milliárd forinttal több beruházást kap. így válik lehetővé, hogy a mezőgazdaság 1964-ben 8739 új traktort, 1194 gabonakombájnt és számos egyéb gépet kap. E beruházási politika mutatja, hogy kormányzatunk, helyesen, nagy súlyt helyez a mezőgazdasági termelés fejlesztésére. Ez lényeges is, mert hiszen véleményem szerint is népgazdaságunk fejlődésének, a nép életszínvonala további emelésének alapvető, kulcskérdése a mezőgazdasági termelés szakadatlan fejlesztése. Ez viszont a jövőben is megköveteli, hogy kormányzatunk további erőfeszítéseket tegyen a mezőgazdasági beruházások fejlesztése terén a tobbtermelés érdekében. Ami a mezőgazdasági költségvetést illeti, egyetlen kérdést kívánok kiemelni, ez pedig a hegyvidéki termelőszövetkezetek gazdálkodásának problémája. Amikor a hegyvidéki termelőszövetkezetekről beszélünk, akkor főként Észak-Magyarországról, Nógrád megye, Heves megye és Borsod megye északi részéről beszélünk. Ezek a hegyvidéki termelőszövetkezetek rendkívül kedvezőtlen gazdasági adottságok és sokszor kedvezőtlen, éghajlati viszonyok között gazdálkodnak. Még azokon a helyeken is, ahol a vezetés színvonala viszonylag megfelel a követelményeknek, rendkívül sok nehézséget kell leküzdeni, s nehezen tudjuk biztosítani a tsz-tagok számára még a létminimumot is. A hegyvidéki termelőszövetkezetek jövedelmezőségét nagymértékben befolyásolja az egyes növényféleségek előállításának magas költsége.
