Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-6

387 Az Országgyűlés 6. ülése 1963. október 26-án, szombaton 388 kormányhatározatban a gyenge területeken levő szövetkezeteknek a nagyobb támogatása is és ebben a támogatásban mintegy 560 millió forint olyan összeg szerepel a jövő évre, ahol a gyenge területeknek a talajjavítását teljes állami támogatással végezzük. Most felmerül a kérdés, hogy ott, ahol tényleg ez probléma, most az ország erőforrásait milyen mértékben használjuk fel a gyenge területek megerősítésére. Ha gazdaságosan nézzük a kérdést, akkor azt kell mondani, hogy ezt is csinálni kell, azonban az ország termését biztosító jó területeknek is meg kell adni azt, amivel a terméseredményeket állandóan biztosítani tudjuk. És ezért bármennyire is sürgős, és bármennyire is szeretnék Nógrád megyében — amely kiemelt körzetként szerepel szerintünk is —, hogy most minden erőt odategyünk, ezt nem tudjuk most ígérni. A nógrádiaknak azt tudjuk, ígérni, amit kért Krizsanyik elvtársnő is, hogy egy kirendeltséget szervezünk ott, a kirendeltség fogja elvégezni az OMMI és a Vízügyi Főigazgatóság bevonásával azt a tervező munkát, amely a nógrádi talajeróziónak kitett területeknek a további javítását célozza. A jövő esztendőben Nógrád megyében 3000 kat. holdon fogjuk ezt a munkát elvégezni, mintegy 16,5 millió forintos állami támogatással és mintegy 3,5 millió forintos középlejáratú hitellel. Ez természetesen csak a kezdet, a további munkák során a tervek elkészítése után lesz nagyobbarányú ez a munka Nógrád megyében is. Kérem az interpelláló képviselőt, fogadja el válaszomat. ELNÖK: Kérdem Krizsanyik Jánosné képviselőtársunkat, hogy a választ tudomásul veszi-e? KRIZSANYIK JÁNOSNÉ: Igen. ELNÖK: Kérdem az Országgyűlést, hogy a választ tudomásul veszi-e? (Igen.) Megállapítom, hogy interpelláló képviselőtársunk, valamint az Országgyűlés a választ tudomásul veszi. Következik dr. Révay Zoltán képviselőtársunk interpellációja, a közegészségügyi, járványügyi bizottságok működéséről az egészségügyi miniszterhez. Dr. Révay Zoltán képviselőtársunkat illeti a szó. DR. RÉVAY ZOLTÁN: Tisztelt Országgyűlés! Az egészségügyi miniszter 35/1961-es utasításával létrehozta a közegészségügyi, járványügyi bizottságokat. Szeretném megkérni a miniszter elvtársat, adjon rövid tájékoztatást arról, hogy ezek a közegészségügyi-járványügyi bizottságok maradéktalanul teljesítik-e azokat a feladatokat, amelyeket az utasítás felsorol. Amenynyiben nem tudják maradéktalanul teljesíteni, milyen intézkedéseket kíván a miniszter elvtárs esetleg foganatosítani a bizottságok működésének megjavítása érdekében. Olyan kijelentéseket is lehet hallani a megyékben, hogy a közegészségügyi-járványügyi bizottságok működése felesleges, mivel a Szakszervezetek Megyei Tanácsa mellett működő egészségügyi akcióbizottságok, illetve a megyei tanácsok egészségügyi állandó bizottságai lényegileg teljesítik azokat a funkciókat, amelyeket a közegészségügyi-járványügyi bizottságokra bíztak. Kérem tehát, szíveskedjék a véleményét erről a kérdésről kifejteni. ELNÖK: Az interpellációra dr. Doleschall Frigyes egészségügyi' miniszter elvtárs válaszol. DR. DOLESCHALL FRIGYES egészségügyi miniszter: Tisztelt Országgyűlés! Az elhangzott interpellációra a válaszomat a következőkben tudom megadni. Az egészségügy szervezete munkájának egyik területén sem nélkülözheti a társszervekkel való konkrét és az egész társadalommal való együttműködést. Ennek az együttműködésnek a megszervezése, megteremtése céljából az egészségügy egyik szakágában, a közegészségügy, járványügy területén létesítettük a közegészségügyi-járványügyi bizottságokat. Ezeknek a bizottságoknak a létesítése 1961-ben történt, fő feladatuk, hogy működési területükön a közegészségügyi, járványügyi viszonyok javítása érdekében az igazgatási, gazdasági és egyéb szervek együttműködésével az összhangot biztosítsák. Munkájukat ezek a bizottságok 1962 elején kezdték. Üléseiket rendszeresen megtartják, s az ezeken a területeken aktuális közegészségügyi problémákat megtárgyalják, állást foglalnak a különböző szervek részéről szükséges összhang létesítése érdekében. Valamennyi bizottság megtárgyalja a Közegészségügyi-járványügyi állomás munkatervét és beszámolóját az elvégzett munkáról. A bizottságok többsége részletesen foglalkozott a terület távlati fejlesztési terveivel és ennek során az egyes ágazati tervekbe a közegészségügyi viszonyok javítására szolgáló feladatokat is javasolták felvenni. Általában átfogó témákat tárgyalnak meg, ilyen például a terület ivóvíz-ellátása, az élelmiszerkereskedelem, a tej higiéné, a tbc elleni küzdelem, az iskolák közegészségügyének egyes kérdései — s javaslatokat dolgoznak ki a fennálló hiányosságok megszüntetésére. Tegnap hallottuk, hogy például Székesfehérvár városában a szennyvíz-kérdés igen nagy probléma. Ennek a kérdésnek a megtárgyalása, a megoldás siettetése az ottani közegészségügyi-járványügyi bizottság egyik fontos feladata volna. Több bizottság részletesen foglalkozott a termelőszövetkezetek közegészségügyi viszonyainak megjavításával, a cigánytelepek helyzetével, az üzemek munkaegészségügyi állapotával. A bizottságok egy része jelentősebb kérdésekben ankétokat is szervezett, például a tbc elleni küzdelem, a tej higiéné javítása, a tisztasági mozgalom tárgyában. (BERESZTÓCZY MIKLÓS: Szabad lenne kérnem a miniszter elvtársat, hogv jobban a mikrofonba beszéljen! Nem hallunk semmit! — Derültség.) A bizottságok összesen két éve sem működnek, nem lehet tehát végleges véleményt mondani arról, hogy működésük jó-e és milyen irányban kellene megváltoztatni. Annyit azonban máris lehet látni, hogy általában jellemző munkájuk aktivitásának növekedése az egyes kérdések tárgyalásánál a szakszerűség fokozó-