Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-1

25 Az Országgyűlés 1. Ülése 1963. egysége erős, úgy véljük, elrendezhetjük és el is kell rendeznünk néhány múltbeli kérdést. Hazánkban a szocialista törvényességet min-. den tekintetben és teljesen helyreállítottuk. Ma rendszerünk ellen büntetlenül senki sem léphet fel. Szocialista törvényeinket senki sem sértheti meg büntetlenül a hatalom oldaláról sem. A Ma­gyar Népköztársaság határozott harcot folyta­tott eddig is a szocialista vívmányok felforgatá­sára törő, a közrendet fenyegető bűnösökkel szemben, és eltökélt szándéka, hogy a jövőben is könyörtelenül lesújt a hasonló bűncselekmények elkövetőire. Ugyanekkor emberiességtől áthatva meg tud bocsátani azoknak, akik a rendszer vagy a közrend ellen vétettek; és lehetőséget kí­ván adni számukra, hogy becsületes munkával a társadalomba újra beilleszkedjenek. A kormány ezekből a meggondolásokból ki­indulva javaslatot tett az Elnöki Tanácsnak sze­lep körű közkegyelmi rendelet kibocsátására. A kegyelem kiterjed a közelmúlt esztendőkben, a különböző időszakokban elkövetett bűncselek­ményekre. Kegyelmet kapnak bizonyos feltételek fenn­forgása esetén a háborús bűnösök is, a személyi kultusz éveiben a hatalommal visszaélő törvény­sértők, az ellenforradalmi cselekményben bűnö­sök, és olyanok is, akik az elmúlt legutóbbi hat évben követtek el államellenes bűncselekménye­ket. Kegyelmet nyernek azok is, akik az ország területét engedély nélkül hagyták el. Végül ki­terjed a kegyelem a köztörvényi bűncselekményt elkövetett személyek különböző csoportjaira is. Amnesztiát javaslunk továbbá a javító-nevelő munkára ítéltekkel és a szabálysértéseket elkö­vetőkkel szemben is. Javasoltuk, hogy a régen, illetve kisebb cse­lekményért büntetett emberek jelentős részénél töröljék a büntetett előéletet és az azzal járó jog­hátrány alól mentesüljenek. A közkegyelem viszont nem terjed ki az ál­lamellenes cselekmények közül a kémkedést és hazaárulást, a köztörvényi esetek közül a gyil­kosságot és a gyújtogatást elkövetőkre. Nem ter­jed ki az általános közkegyelem a visszaeső bű­nösökre. Ugyanakkor a kegyelmi rendelkezés lehető­séget nyújt arra, hogy az általános kegyelemből kizártak is kérhessenek és nyerhessenek kegyel­met egyéni elbírálás alapján. A szigor és megbocsátás helyén való alkal­mazása, az állami és társadalmi rendünk feletti köteles őrködés késztet bennünket arra; óvjunk mmdenkit a közkegyelmi rendelet félreértésé­től, és gondoljunk azokra is, akik esetleg javít­hatatlanoknak bizonyulnak. Ennek megfelelően a rendelkezés szerint azok esetében, akik most kegyelmet kapnak, de három éven belül új bűn­tettet követnek el, azon kívül, hogy az új bűn­tettért felelősségre vonják őket, a kegyelmi ren­delkezés is hatályát veszti, és újból érvénybe lép velük szemben a korábbi cselekményekért ^ki­szabott, régebbi büntetés is. Az Elnöki Tanács a kormány által benyúj­tott közkegyelmi rendeletet helyesléssel fogadta, támogatta és törvényerőre emelte. A törvény­erejű rendeletet kihirdetik és április 4-ig, ha­zánk felszabadulásának napjáig végrehajtják. 3 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ március 21-én, csütörtökön 26 Ez a kegyelmi rendelkezés megítélésünk sze­rint időszerű és helyes. Következik rendszerünk erejéből, szocialista humanizmusából és embe­riességéből. Helyes, hogy népünk, rendszerünk most, amikor a szocialista társadalom teljes fel­építésének időszakába lép, lehetőséget ad azok­nak is, akár itthon vannak, akár kisodródtak az ország határain túlra, akik korábban vétettek ellene, hogy új életet kezdve, a múltat eltemetve a becsület útjára térjenek, találják meg helyü­ket társadalmunkban a becsületes dolgozó mil­liók között. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Kedves Elvtársaim! Az elmondottakban kíván­tam kormányunk álláspontját kifejteni néhány kérdésről. Tettem ezt abban a meggyőződésben. hogy az Országgyűlés, népünk helyesli, támo­gatja azt a politikát, amelyet a kormány maga is szolgál. A kormány munkájában eddig is él­vezte az Országgyűlés, a tanácsok, a néptöme­gek támogatását. Kérjük a további munkához is ezt a számunkra nélkülözhetetlen segítségei. Ma egységes és összeforrott pártunk, kormá­nyunk, népünk. Meggyőződésünk, hogy elveink­hez, politikánkhoz szilárdan ragaszkodva, egysé­günket még szorosabbra fűzve, keményen dol­gozva biztosan haladunk előre. Meggyőződésünk, hogy ezen az úton járva újabb és újabb sikere­ket érünk el, új győzelmeket aratunk a béke, a szocializmus, a dolgozó magyar nép, a haza javára. Népünk történelmi útja hosszú és viszontag­ságos volt. Sok vér és könny hullott a harcok során. De a harc nem volt hiábavaló. A nép igaz ügye diadalmaskodott. Népünk most már a társadalmi haladás élvonalában van. Zászlaja magasan lobog. Ha a népi haza minden hű fia, leánya szilárd marad, ha ki-ki a maga hivatásában és helyén állhatatosan, képessége legjavát adva küzd, alkot, dolgozik, akkor mil­liók akaratából — és nemsokára — teljessé válik a nagy mű: felépül a szocialista Magyarország. (Nagy taps.) A magyar nép egyazon úton, egybeforrva halad a nagy szovjet néppel. így, s ezért vissza­vonhatatlanok vívmányaink, megdönthetetlenül szilárd, erős a Magyar Népköztársaság. így, s ezért tud maga a magyar nép is hozzájárulni ah­hoz a legyőzhetetlen erőhöz, ami ma az egész világ békéjét őrzi, így tud a magyar nép maga is hozzájárulni ahhoz, hogy a béke és a szocia­lizmus ügye győzedelmeskedjék az egész embe­riség javára, az egész világon. (Hosszan tartó, lelkes nagy taps.) VASS ISTVÁNNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Űgy gondolom, valamennyi képviselőtársam egyetértésének adok kifejezést, amikor Kádár János elvtársnak, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének beszámolójáért köszönetet mondok és javaslom a tisztelt Országgyűlésnek, hogy a kormány beszámolóját jóváhagyólag ve­gye tudomásul. Kérdem az Országgyűlést, hogy a javaslatot elfogadja-e? (Igen.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés a kor­mány beszámolóját egyhangúlag tudomásul vette.

Next

/
Thumbnails
Contents