Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-5

347 Az Országgyűlés 5. ülése 1963. október 25-én, pénteken 348­Hálás köszönettel vesszük azokat a gyógyászati eszközöket, amelyeket idáig nem kaphattak meg, de ebben az évben, január 1-től már kap­hatják. Nem tudják azonban, mi az oka annak, hogy éppen a fogpótlásból maradtak ki a ter­melőszövetkezeti tagok. Kérjük főhatóságain­kat, lehetőleg vizsgálják meg a kérdést és ezt a gyógyászati segédeszközt is bocsássák a terme­lőszövetkezeti tagok rendelkezésére. Volna ezenkívül egy másik olyan kérésünk, amely lényegében összefügg a termelőszövet­kezeti tagok szociális helyzetével. Termelőszö­vetkezeti tagságunk szociális ellátását* a szo­ciális alapból igyekszünk biztosítani. Abban a szövetkezetben, ahol dolgozom, ez 160 000 forin­tot tesz ki évente, viszont félmillió forint fogy el, s mégsem tudjuk megfelelő módon, kielégí­tően megoldani termelőszövetkezeti tagságunk, idős betegeink szociális ellátását. Véleményünk szerint termelőszövetkezeteink már megerősöd­tek annyira, hogy — mint az iparban — szintén nagyobb mértékben járuljanak hozzá az SZTK járulék felemeléséhez, és — mint az iparban —• ők is kapják intézményesen az ellátottságot, vagyis betegségük esetén kapjanak betegségi ellátmányt. Meg kellene keresni ennek az útját, mert nagyon sérelmes helyzet az, hogy néhány héten át ugyan tudjuk segíteni ezeket a terme­lőszövetkezeti tagokat, de kimerül ez a bizo­nyos szociális alap, s azután már nem tudjuk megoldani ezt a problémát. Véleményem szerint a termelőszövetkezetek nagy része ezt a terhet már átvállalhatja, s intézményesen lehetne meg­oldani ezt a problémát is. Akkor nem állna elő az a helyzet, hogy az egyiknek esetleg tudunk segíteni, a másiknak' nem. Röviden ezeket szerettem volna elmondani. Ügy gondolom, az elvtársak, megértették kéré­sünket. Azt. kérjük, hogy ebben adják meg a támogatást a mi megyénk részére is. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Németh Imre képviselőtársunk. NÉMETH IMRE: Tisztelt Országgyűlés! Előbbi felszólalásában Losonczi elvtárs foglal­kozott azokkal a kérdésekkel, amelyekről szólni kívántam, így csak egy kérdéssel szeretnék fog­lalkozni. Képviselői kerületemben van egy gyümölcs, az Országos Pomológiai Bizottság által 1957-ben törzskönyvezett gönci magyar kajszibarack, amely tájjellegű gyümölcs, és különleges törté­nelmi múltja van. Kivételes értékét már több mint 200 évvel ezelőtt külföldön is felismerték. Jó tulajdonsága az is, hogy jól bírja a szállítást. Az akkori kereskedők szekéren szállították ki • az országból és arannyal fizettek értfe. Eddig csak a házi kertek jól-rosszul kezelt fáiról ke­rült értékesítésre ez a remek gyümölcs, mert összefüggő nagyüzemi kajszi gyümölcsös még nem volt. Ebben az évben kezdünk telepítést 100 holdon. Most, a napokban kezdődik el a cse­meték elhelyezése. Ezekről a szórványos fákról mégis ebben az évben 34 vagon került felvásárlásra, amiből 22 vagon ment exportra. Második 5 éves tervünk során, tehát az idén, jövőre és azután 760 hold kajszi kerül telepítésre, összefüggő nagyüzemi táblákban. Tavaly Göncön faiskolát létesített a gön­ci termelőszövetkezet. A termelőszövetkezetek gazdái azt szeretnék, ha majd a további telepí­téshez a szaporító anyagot ebben a faiskolában állítanák elő, mert 10 évvel ezelőtt történt egy . gikszer, és annak a megismétlődésétől félnek. 10 éve ugyanis a gönci Kossuth Tsz 20 holdon te­lepített kajszibarackot. A csemetéket .idegenből kapták, eltelepítették, s amikor termőre fordult, akkor derült ki, hogy nem kajszi, hanem rózsa­barack, aminek az értéke meg sem közelíti ezét az értékes tájjellegű gyümölcsét. Ezenkívül az akkor eltelepített fáknak több mint a fele már kipusztult. Választóim kérését tolmácsolom Losonczi elvtárshoz, hogy adja meg a segítséget a minisz­térium ahhoz, hogy telepítési terveinket időben és jó minőségben valósíthassuk meg. Többet ne fordulhasson elő ilyesmi, mert azzal ezt a ki­váló tájjellegű gyümölcsfajtát tesszük tönkre és­az exportlehetőséget kockáztatjuk. A termelő­szövetkezeti gazdák is azt kívánják, és én, mint a terület képviselője, szintén azt kívánom, hogy ezzel a gyümölcsössel a temiörefordulás után ne csak a hazai kajszi-fogyasztást szélesíthessük, hanem minél többet szállíthassunk exportra is, hiszen népgazdaságunknak az exportra igen nagy szüksége van. Az elhangzott beszámolókkal teljes mérték­ben egyetértek, s a megjelölt feladatokban szív­vel-lélekkel kívánok munkálkodni. (Taps.) ELNÖK: Molnár József képviselőtársunkat illeti a szó. MOLNÁR JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlési A Minisztertanács beszámolója itt bennünket és az országban mindenkit bizakodással tölthet el. Pártunk és kormányunk helyes politikájá­nak, népünk munkájának gyümölcse érik. A beszámoló többek között az iparfejlesz­téssel és az ipartelepítés kérdésével foglalkozik. Ehhez lenne néhány gondolatom és szeretném felhívni a figyelmet egyes jelenségre. Szorosan ehhez a problémához tartozik a munkaerő­hiány, ami egyre gyakrabban jelentkezik egyes szakmákban, de különösen a képzettséget nem­igénylő férfi-munkakörökben. Mivel Heves me­gye nem tartozik az erősen iparosított megyék közé, ezért ez a jelenség különösen figyelmet ér­demel. Ezzel párhuzamosan csúcsmunkaidőben a mezőgazdaság is hasonló problémákkal küzd. Tudomásom szerint a munkaerő-helyzet a szom­szédos megyékben hasonló, ezért sürgetően me­rül fel a kérdés, hogy mi ennek a jelenségnek az oka, és mit kell tenni annak érdekében, hogy a termelés folyamatosságában nélkülözhetetlen munkaerő az adott időben és helyen rendelke­zésre álljon. Felmerül a kérdés, mi a munkaerő­fedezete a további iparosításnak. Emellett a jelenség mellett nem kívánato­san jelentkezik még mindig a munkaerő-ván­dorlás, aminek okát a különböző bérrendsze­rekben és az eltérő munkakörülményekben kell keresni. Ezekről a kérdésekről napjainkban, de itt az országgyűlésen is sok szó esett, ezért több

Next

/
Thumbnails
Contents