Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-5

1963. október 25-én, pénteken 332 331 Az Országgyűlés 5. ülése 1 tus alacsony színvonala miatt nem mindenkor sikerült a legeredményesebben felhasználni. A minél több nagyüzemi állati férőhely létesítése mellett kevés anyagi erő jutott a vízellátásra, a villany bevezetésére, a takarmányelőkészítőkre, egyszóval a beruházások nem mindig komplexen történtek. A mezőgazdasági termelés más kiegészítő beruházásai — tárolótér, szállító kapacitás, javító üzemek létesítése — terén is van elmaradás. Emiatt az üzemek nem tudják mindig megfelelően kihasználni beruházott állóeszközeiket. Nagy Lajos Bács megyei képviselőtársam, valamint Fekszi elvtárs Szabolcs megyéből felvetette, hogy nincs mindig arányban az erő- és munkagépek beszerzése. Ez bizonyos problémákat okoz az erőgépek kihasználásában is. Ismerjük ezt a problémát és fokozatosan meg kívánjuk szüntetni. A következő évben már több mint 300 millió forintot tervezünk felhasználni a korábbi beruházások kiegészítésére és korszerűsítésére. A jövő évi beruházások már a járulékos és kapcsolódó beruházásokkal együtt, komplexen kerülnek kivitelezésre. Rupf József elvtárs Pest megyei képviselő vetette fel az építéssel kapcsolatos problémákat. A korszerű mezőgazdaság követelményeinek megfelelő típustervekkel nem tudtuk minden területen ellátni az üzemeket. Sok esetben a kivitelező szervek is követtek el hibákat, aminek eredményeként az elmúlt télen sok épület megrongálódott, vagy éppen összedőlt, mint például a gen csapati termelőszövetkezet istállója. A tervező és kivitelező szervek rövid vizsgálat után megállapították, hogy ők nem felelősek érte, hanem a termelőszövetkezet, mert nem támasztotta alá az új istálló rosszul megépített tetőszerkezetét. A gyenge termelőszövetkezetek beruházási eszközökkel való ellátásában gyakran félreértések történtek. Előfordult, hogy olyan beruházásokat juttattak megerősítés céljából a gyenge termelőszövetkezeteknek, amelyeknek a kihasználására még nem képesek. Az ilyen „támogatás" többet árt a termelőszövetkezetnek, mint használ, mert a beruházás terheit viseli, de előnyeit még nem élvezheti. Mi az olyan beruházási eszközök juttatásával értünk egyet, amelyek a gyengeség okait számolják fel és gyorsan, kedvezően hasznosulnak a .termelőszövetkezet egész gazdálkodásában. Képviselőtársaim nagyon sok jogos panaszt mondtak el az alkatrészellátással kapcsolatban is. Itt egy-két olyan kérdést szeretnék felvetni, amivel nem akarom az alkatrészhiányt magyarázni — mert ez nem javítana a helyzeten —, hanem azt akarom jellemezni, hogyan is állunk az alkatrésztervezéssel és -ellátással. Jelenleg a mi mezőgazdaságunkban mintegy 800 000 erő- és munkagép dolgozik, s az ezekhez szükséges alkatrészek száma eléri a 30 000 cikkféleséget. Ennek a 30 000 cikkféleségnek a betervezése nagyon nehéz, bonyolult feladat, és eddig még sehol sem sikerült teljesen megoldani. Bizonyos javulás van az alkatrészellátásunkban, s elkövetünk mindent, hogy legyen javulás a mostanihoz képest is. Az alkatrészellátás mellett biztosítani kell a műtrágyafolyamat összeállítását, üzemanyagot, gumiabroncsot, amiben szintén voltak és vannak átmeneti nehézségek és zavarok. Öntözött területünk az idén megközelíti a 450 000 kat. holdat. A további, gyorsabb növekedésnek most már a műszaki előkészítés, az öntözőtelepek építésének jelenlegi üteme, az öntözéses termeléshez szükséges járulékos beruházások, a trágya, valamint az öntözési szakemberek hiánya az akadálya. Ezeket az akadályokat azonban meg lehet és meg kell szüntetni. Az utóbbi években kezdtük el a nagyarányú szőlő- és gyümölcstelepítést az olyan területeken, amelyek szántóföldi művelésre kevésbé alkalv masak, ugyanakkor szőlő- és gyümölcstelepítésre kiválóan megfelelnek. Több mint 100 000 holdat telepítettünk el eddig jó minőségben. Az új telepítések beállottsága, gondozása után joggal reménykedünk e fontos termelési ágak gyors fellendülésében. Állatállományunk az utóbbi évek gyengébb takarmánytermése miatt nem fejlődött kielégítően. Mivel az állatlétszám függvénye a takarmányhelyzetnek, ezért kevesebb az állatállomány. A csökkenés elsősorban a háztáji állománynál következett be, ahol a takarmányellátás nem volt kielégítő. Az egész állatállomány azonban nagyarányú minőségi változáson megy át, aminek kedvező hatása több területen máris eredményt hozott. Jobb az anyaállatok szaporulata, nőtt az állati termékhozam. A vágóállatok forgási sebessége meggyorsult, s ennek tudható be, hogy az első háromnegyed évben a tervezett vágóállat- és állatitermék-felvásárlás három százalékkal meghaladta a tervezettet. A növénytermesztésben a vetésszerkezet korszerű irányban változott. Több dohányt, cukorrépát termelünk, de kenyérgabona-termelésben ez évben visszaestünk. Mezőgazdasági össztermelésünk azonban a kezdeti nehézségek és a kedvezőtlen időjárás ellenére — ha kis mértékben is —, de növekedett. m A termésátlagok azonban nagy szóródást takarnak. A szocialista nagyüzemek között sok olyant találunk, amelyek bebizonyították, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztésének nagy tartalékai vannak. Százával találunk olyan állami és termelőszövetkezeti üzemeket, amelyek megmutatták, hogy nálunk is lehet holdanként nagy területeken 20—30 mázsa búzát vagy 300 mázsa cukorrépát termelni. Hasonló eredmények vannak szőlő- és gyümölcstermelésünkben is. Egy-két területen koncentrált erőfeszítést tettünk a termelés gyorsabb növelésére, s ennek eredményei máris mutatkoznak. Ilyen a baromfihús-termelés, vagy a zöldségtermelés. A zöldségellátásban mutatkozó hiányok megszüntetésére alig egy éve nagyobb mennyiségű melegágyi ablakot, hajtatóházat és öntözőberendezést adtunk a termelőszövetkezeteknek. Bár az idei eredmény csak kezdetinek tekinthető, a zöldségellátásban mutatkozó javulást mindenki elismeri. Ennek megállapítása mellett zöldségtermelésünket az idén egyrészt az átvételi zavarok, másrészt pedig a tervszerűtlen termelés jellemzi. Az ebben az évben oly sok gondot okozó csemegepaprika vetésterülete az 1956—60. közti 5 év