Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-5

311 Az Országgyűlés 5. ülése 1963. október 25-én, pénteken 312 állapítja meg a borforgalmi adót. Ezzel kapcsolatban javasolnám azt, hogy a direkttermő szőlők után kevesebb legyen a borforgalmi adó, mint a világhírű badacsonyi vagy a tokajhegyalj ai Szürke Barát után. Tisztelt Országgyűlés! A 4sz-községekben, így a mienkben is, örvendetesen sok új lakóház építkezése folyik, amihez nagyban hozzájárult a lakóházépítési kölcsönfolyósítás kiterjesztése a tsz-tagokra is. Az építkezés ütemét sok esetben lassítja a felmerülő anyaghiány, valamint az a körülmény, hogy a tsz-tag házhely céljára alkalmas belterületét nem adhatja el, mivel helyette többé háztáji földet nem kaphat. Ilyen rendelkezés mellett természetesen egy tsz-tag sem hajlandó arra, hogy az egyébként fölös mértékű háztáji területet, akár házépítés céljára is, elidegenítse. Véleményem szerint házhely céljára történő átengedése esetén ezen rendelkezést fel kellene oldani. Még kívánok szólni a termelőszövetkezetek tervezési rendszeréről is. A tsz-ek úgyszólván kivétel nélkül, egy évre terjedő termelési tervrend" szerrel dolgoznak, ami lehetetlenné teszi távolabbi gazdálkodási feladatok éves részletekben történő végrehajtását. Véleményem szerint a Földművelésügyi Minisztériumnak az iparhoz hasonlóan arra kellene törekednie, hogy a terme

1 őszövetkezetek tervezési rendszerében a több évre szóló távlati-tervezési rendszert meghonosítsa, s ebben a megyei, járási szervekkel együtt a termelőszövetkezetek vezetősége tisztázni tudná a tsz-ek gazdálkodásának fő fejlődési irányait. így az éves tervek készítése során azokat reálisabbá lehetne tenni, és így az éves tervek megalapozottabbak lennének. Nagyobb önállóságot javasolok a termelőszövetkezeteknek a tervkészítéssel kapcsolatban. Javasolom, hogy a tervlebontásoknál ne területben, és a felvásárlásnál ne darabban, hanem összmennyiségben adják meg a tervfeladatokat. Megyénkben nagyon sok termelőszövetkezet van, ahol nincsen biztosítva a nagyüzemi állattartás előfeltétele. Úgy gondolom, mivel megyénk fő profilja az állattenyésztés, a nagyüzemi állattartás feltételeit meg kell teremteni. Javasolom a Földművelésügyi Minisztériumnak, hogy a beruházások, a munka- és erőgépek elosztásánál külön hívja fel a megyék figyelmét arra, hogy azoknál a termelőszövetkezeteknél, ahol a nagyüzemi gazdálkodás előfeltételeit az elmúlt időszakban nem teremtették meg, megkülönböztetett figyelemmel ossza el a beruházásokat. Nem lehet nagy eredményeket várni olyan termelőszövetkezetektől, amelyek nem rendelkeznek nagyüzemi istállóval és a közös állományt tíz-tizenöt helyen kell elhelyezni. Tisztelt Országgyűlés! Az általam vázolt Zala megyei problémák mielőbbi megoldására kérem az Országgyűlést, valamint az illetékes minisztériumokat, hogy intézkedéseikkel járuljanak hozzá ezen hiányosságok megszüntetéséhez, hogy a zalai dombok közös gazdaságai mielőbb életerős nagyüzemekké váljanak, és a tsz tagjai, akik a közös gazdálkodást választották, hogy megteremtsék gondtalan életüket, pártunk és kormányunk zászlaja alatt a szocializmus ügyét előbbre vigyék. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Geiszbühl Mihály képviselő. GEISZBÜHL MIHÁLY: Tisztelt Országgyűlés! Ügy érzem, aktuálisabb kérdést nem tűzhetett volna az Országgyűlés napirendjére, mint az ország gazdasági helyzetének tárgyalását. A gazdasági szakembereken kívül a dolgozók ezreit foglalkoztatják napjaink ama kérdései, amelyek országunk problémáinak, feladatainak, célkitűzéseinek teljesítésével a jövő évi gazdasági feladatok előkészítésével kapcsolatosak. Nem egy helyen kerülnek szóba azok a kérdések, amelyek azt vizsgálják, hogy gazdasági fejlődésünk üteme hogyan viszonylik a szocialista országok gazdasági fejlődésének üteméhez, hogyan viszonylik a nemzetközi normákhoz. Amikor e kérdések elhangzanak, akkor egyben azt is megállapítják, hogy országunk bel- és külpolitikailag jelentős sikereket ért el; úgy a béketáboron belül, mint a nyugati országokban, nőtt a tekintélyünk. Ezzel szemben — megítélésem szerint — gazdasági téren elért eredményeink megtorpantak, s így nem állnak arányban politikai fejlődésünkkel. A politikai sikereket gazdasági eredményeink fokozásával kell kiegészítenünk, tovább növelnünk. Gazdasági fejlődésünk érzékelésére legyen szabad egy-két számadatot közölnöm. A szocialista országok és hazánk nemzeti jövedelmének szintjét 1960-ban — az 1950-es év adatait száznak véve — a következő adatok jellemzik: Bulgária 282, Szovjetunió 267, Románia 262, Német Demokratikus Köztársaság 243, Lengyelország és Csehszlovákia egyaránt 206, Magyarország 179. A számokból sajnálattal kell megállapítanunk,, hogy a részleteiben sok kedvező termelési eredmény ellenére a nemzetgazdaság alapjait meghatározó nemzeti jövedelem növekedésének üteme a szocialista országok közül nálunk a legkisebb. örömmel hallottam Fock elvtárs beszámolójában, hogy a legutolsó két év gazdasági eredménye 11 százalékos nemzeti jövedelem növekedésével biztosítja a szocialista táboron belül a megfelelő mértékű felzárkózást. Az utolsó időszak eredményei sem megnyugtatóak. Az 1962. év első félévéhez viszonyítva, ha a vállalatok nyereségét nézzük, akkor az állami iparban viszszaesést tapasztalunk. Ez a visszaesés 14,8-ról 14,4 százalékra történt. A statisztika számait tovább vizsgálva, megállapítható, hogy az értékcsökkenési hányad, amely a beruházott vagyon alakulásával függ össze, az 1960—1963. év első félév közötti időben és az ipari vállalatok teljes termelésének százalékában kifejezve, 5,4-ről 5,8 százalékra növekedett. Ez éppen úgy, mint az 1963. évi költségvetés, azt bizonyítja, hogy ipari beruházásaink emelkednek. Fel kell tehát tenni a kérdést, mi az okozója annak, hogy a növekvő mértékű ipari beruházások ellenére az egész iparra vonatkoztatott első félévi eredmények, nyereségek kedvezőtlenebbek a múlt év első félévi eredményeknél. Hozzászólásomban megkísérlek rávilágítani egy-két körülményre ,és tényezőre, amely gazdasági munkánkat és fejlődésünket befolyásolja. Első észrevételem a termelési eredmények érté-