Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.
Ülésnapok - 1963-4
281 Az Országgyűlés 4. ülése 1963, október 24-én, csütörtökön 282 fogja megművelni a háztája környékét, s ugyanakkor számtalan dolgozó üdülési lehetőségét is biztosítani tudjuk. Amint a későbbiekben, az idegenforgalommal kapcsolatosan elmondottakból is látni fogjuk, ma állami szállodákkal, állami üdülőkkel az üdülési igényt teljes mértékben levezetni, kielégíteni amúgy sem tudjuk, ezért úgy gondolom, minden vonatkozásban kívánatos, ha a dolgozók minél szélesebb rétege hozzájuthat egyéni vagy vállalati üdülő családi ház építéséhez. Az erre vonatkozó javaslatunkat részletesen is kidolgoztuk, rendelkezésre tudjuk bocsátani, kérnénk ebben az országos szervek állásfoglalását, s ennek alapján az intézkedés megtételét. Tisztelt Országgyűlés! A másik kérdés, amely bizonyos mértékben kapcsolódik az előbbi gondolatokhoz, a balatoni idegenforgalom kérdése. Kapcsolódom a Sivó képviselő kollégám által elmondottakhoz, aki Somogy megye vonatkozásában megvilágította a Balaton-part problémáját: a magam részéről a másik oldal, Veszprém megye szempontjából mondom el gondjainkat. Elöljáróban annyit, hogy a Balaton kérdése valójában nem szűkíthető le a két megye problémájára, nem is lehet kizárólag a Balatoni Intézőbizottság gondja, hanem országos feladat, ezért tartozik — úgy gondolom — e fórum elé is. Ma már elértük azt, hogy a hazai dolgozók megkedvelték és igénylik az üdülést, nagy számban keresik fel a Balaton-pártot az ország minden részéből. Ugyanakkor külföldi propagandánkkal elértük, hogy ma már számtalan külföldi keresi fel a Balatont. Ma egy kicsit — úgy látom — túllőttünk a célon. Ma már a Balaton túlzsúfoltsága nagymértékben jelentkezik. A lehetőségeket nem tudtuk a kívánatos mértékben biztosítani a megfelelő üdültetéshez, az emberek kulturált elhelyezéséhez. Ezzel a kérdéssel őszintén és nyíltan szembe kell nézni. Vagy tudjuk biztosítani a gazdasági lehetőségeinkkel azokat az előfeltételeket, amelyek szükségesek, vagy kicsit fékeznünk kell a propagandánkat, elsősorban a külföldi idegenforgalomra gondolok itt, mert helytelen az, hogy kihelyezzük azokat az ágyakat, amelyek még meg sincsenek, számításba vesszük azokat a szállodai szobákat, azokat a camping-elhelyezési lehetőségeket, amelyek még csak tervek formájában állnak rendelkezésünkre. így adódik, hogy megérkezik a külföldi, nem tudjuk megfelelően elhelyezni, és számtalan kellemetlen vitának vagyunk és voltunk már ez év nyarán is tanúi. A Balatoni Intézőbizottság igen sokat tett az utóbbi esztendőben. Kétségtelen, hogy igen nagy segítséget kap erkölcsi vonatkozásban. Kívánatos lenne —ha az ország gazdasági helyzete megengedi —, hogy gazdasági vonatkozásban is nagyobb támogatást kapjon. Nagyon sokat segít, hogy szeptemberben a kormány — amire Sivó kolléga is utalt — felmérte a Balatoni Intézőbizottság programját, s elkészült a balatoni regionális terv, amely a további lehetőségek megvalósítását tervszerűvé tudja tenni. A Balaton-part strandolási, fürdési lehetősége ma már kulturáltnak mondható. Hiányosság van azonban a következő három vonatkozásban, s ezek felszámolása lenne a következő évek feladata. Elsősorban: kevés a szálláshely, nem tudjuk elhelyezni az oda érkező üdülőket, külföldi vendégeket. Miben keresendő a megoldás? Egyszerű szállodákat kellene nagyobb számban építenünk, mint amilyen az ez év nyarán elkészült tihanyi szálloda. Véleményünk szerint ez a szállodatípus jó és ilyen szállodákra lenne a továbbiakban még nagyobb számban szükség. Itt egy vendégszobai ágy 40 000 forint beruházással volt elérhető. Lényegesen kevesebb mint — a rendelkezésünkre álló adatokból egy példát tudnék mondani — a kecskeméti Aranyhomok szálloda, ahol 150 000 forintba került egy ágy. Véleményünk szerint ez a szállodatípus lenne az, amely általánosítható lenne és gyorsan biztosítaná a megoldás lehetőségét. Nem akarok itt összehasonlítást tenni, mindössze számok tükrében kívánom megvilágítani a megoldás útját. Űgy gondolom, hogy ez a téliesített szállodatípus jó, mert egész télen és így egész éven át üzemeltethető, tehát sokkal gyorsabban visszatérülő beruházás. Ez a szálloda 14—15 év alatt megtérül. Itt van a campingek építésének lehetősége, amihez bátrabban hozzá kellene fogni, mert az a hat első osztályú camping, ami jelenleg a Balaton körül van, semmi esetre sem elegendő. A Belkereskedelmi Minisztérium jobb hozzáállása szükséges. A fizetővendég szolgálat kibővítése elsősorban magánvillák, magánüdülők és családi házak építésével lenne megvalósítható a jövőben. Nagyon meg kell gondolnunk, hogy a jövőben a szállodákat és üdülőket hova építsük. Véleményem szerint helytelen a Belkereskedelmi Minisztériumnak az a gyakorlata, hogy jelenleg a szállodákat elsősorban Siófokra zsúfolja. Nem Somogy megyével akarunk konkurrálni, de véleményünk szerint sokkal helyesebb, ha „széthúzzuk" a balatoni üdültetést, és nem egy helyre zsúfoljuk. A Balatonhoz érkező üdülők nyugodtan és nem zajos körülmények között akarnak pihenni. Véleményünk szerint, ha a somogyi oldalt vesszük, akkor Boglár, Földvár, vagy a veszprémi oldalon Füred, Tihany vagy Keszthely sokkal alkalmasabb volna arra, hogy oda mielőbb szállodákat helyezzenek, építsenek. Különösen azt a kérdést kell itt felvetnem, hogy ahol már közművesített városok vannak — az említettek mind közművesített helységek — ott bátran hozzáfoghatunk a szálloda vagy campingépítés megvalósításához. Ez máról holnapra igen gyorsan megszüntetné a jelenlegi túlzsúfoltságot és felszámolná az üdülés szűk keresztmetszetét. A második kérdés a szolgáltatások és a kereskedelem vonatkozásában fennálló hiányosságok témája. A Belkereskedelmi Minisztérium nem érzi eléggé magáénak a Balaton partját, ezt őszintén meg kell mondanom. Kevés a tejivó, a megfelelő üzlet, hiányoznak a kulturált kisvendéglők, kevés a benzinkút. Rossz a kiszol1'4 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ