Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-31

1881 Az Országgyűlés 31. ülése 1 tejfeldolgozás, baromfikeltetés, vízellátás, takar­mányszárítás vagy öntözés és egyéb. Olyan területek ezek, amelyekben sok tar­talékunk van, és még alig használtuk ki a vil­lamosenergia felhasználásával együttjáró lehe­tőségeket. Kedves elvtársak! 1961-ben az összes vil­lamosenergiából a mezőgazdaság csak 1,3 szá­zalékot használt fel. Ebben mezőgazdasági ter­melésünknek viszonylagos elmaradottsága tük­röződik, és ez a szám feladataink nagyságáról is beszel. A villamosenergia mezőgazdasági fel­használásának még csak a kezdet kezdetén va­gyunk, és nem lehetünk elégedettek a helyzet­tel. A fejlődés nagyon szép, az út, amely mögöt­tünk van, tele van eredményekkel, de ennek ellenére tennivalóink igen nagyok. Szemlélteté­sül csak egy összehasonlító adatot engedjenek meg. 1960-ban Magyarországon egy hektár szán­tóföldre 16 kilowattóra energia jutott, ugyan­akkor a szomszédos Csehszlovák Népköztársa­ságban ez a szám 69-et tesz ki. Még más orszá­gokkal is tehetnénk összehasonlítást. Ezért a villamosenergia-ipar területén a vezetésnek igen komoly erőfeszítésekre van szüksége. Létrejöttek azok a feltételek, hogy lépésein­ket meggyorsíthassuk. A termelőszövetkezetek villamosenergia-fogyasztása rohamosan növek­szik. Például a múlt évben 1960-hoz viszonyítva 35,6 százalékkal többet használtak fel a mező­gazdasági szocialista üzemekben. A villamosítással nemcsak a nagyüzemi mezőgazdasági termelést lendítjük előre, hanem a kultúra színvonalát is emeljük. A villanyfény­nyel a falun nemcsak kiűztük a fizikai sötétsé­get, hanem elvittük a parasztságnak a mozit, a rádiót, a televíziót és a háztartási gépeket. Csak a mi megyénkből indulok ki. Ma ott tartunk, hogy Borsodban minden tizenötödik családnak van televíziója, és minden hetedik családnál megtaláljuk a háztartási gépeket. A szocialista mezőgazdaság, a növekvő kultúrigények kielé­gítése biztosítja a termelőszövetkezeti paraszt­ság fejlődését, kulturális színvonalának állandó emelkedését. Befejezésül még engedjék meg, hogy a tör­vényjavaslat végrehajtásához néhány javaslatot tegyek. Ez a törvény, kedves elvtársak, hosszú időre szabályozza a villamosenergia termelését és felhasználását. A mezőgazdaságban a terme­lőszövetkezetek villamosítására, ösztönzésére, fo­kozására most kell gondolnunk. Valamilyen ren­delkezéssel biztosítanunk kellene, hogy a ter­melőszövetkezetek ott, ahol az gazdaságos, meg­határozott teljesítőképességű saját energiafej­lesztő üzemet, például termelőszövetkezetek kö­zötti összefogással törpeerőművet létesíthesse­nek és azt saját kezelésben üzemeltethessék. Ez tehermentesítené népgazdaságunkat bizonyos összeggel. A végrehajtás során biztosítanunk kell, hogy a villamosított falvakban a mezőgazdasági üze­mekben megfelelő villanyszerelő hálózat álljon a lakosság rendelkezésére. Most az áramszolgál­tató vállalat szerelői szabálytalanul, vagy sok­szor hozzá nem értők végeznek szerelési mun­kát a fogyasztóknál. Ez sok baleseti, illetve visz­szaélési veszélyt rejt magában. Azt javasoljuk, 2. évi november 5-én, hétfőn 1882 hogy ennek megoldását tegyék a tanácsok fel­adatává. A villamossági szerelést és javítást a szolgáltatások között első helyre kell besorolni. Ehhez szükséges, hogy a tanácsok maximális se­gítséget kapjanak a nehézipari kormányzat ré­széről. Nálunk az energiatakarékosságnak nagy népgazdasági jelentősége van. Az egyenletesebb energiafogyasztás újból felveti a gépgyárak két vagy három műszakos üzemeltetését és ter­melésének jobb megszervezését. A gépgyá­rak Miskolcon például abban az időszakban használnak minimális energiát, amikor kedvez­ményes tarifa van érvényben. Az egyenletesebb üzemi energiafogyasztás révén bizonyos beruhá­zásokat lehetne megtakarítani, és ebből a lakos­ság ellátását lehetne fejleszteni. Végül az üzemi erőművekről néhány szót. Az üzemi erőművek felett a Nehézipari Minisz­térium gyakorol szakfelügyeletet. Ez helyes. Az üzemi erőművekben, amelyek a hazai termelés 13 százalékát adják, már sok az erkölcsileg ko­pott berendezés. Például az LKM üzemi erő­művében 1939-ben épült kazánok korszerűsítése, felújítása szükséges, hogy gazdaságosabbá vál­jék a termelés. Javasoljuk, hogy a Nehézipari Minisztérium ilyen szempontból is gyakoroljon szakfelügyeletet. Kedves elvtársak! A villamosítási törvény­javaslat az országgyűlés munkájának napirend­jén szerepel. Van ebben valami jelképes is. Célja, hogy minél több fény áradjon az országba. Va­lamennyi törvényünk, amelyről megemlékez­tem, ezt segíti elő, azt, hogy dolgozó népünk élete egyre fényesebb, jobb és gazdagabb legyen. Ezért dolgozik pártunk, kormányunk, ezért munkálkodtunk ezen az országgyűlésen. Ezt szolgáljuk ezzel az új törvénnyel is. Ezért azt a Borsod megyei képviselőcsoport és a magam nevében elfogadom. Kérem Képviselő­társaimat, fogadják el és szavazzák meg. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Nagy Miklós képviselőtársunk. NAGY MIKLÓS: Tisztelt Országgyűlés! A villamosenergia fejlesztéséről, átviteléről és el­osztásáról szóló törvényjavaslatot a nehézipari miniszter elvtárs, valamint az előttem felszólalt képviselőtársaim sok szempontból megvilágítot­ták. Engedjék meg, hogy én elsősorban a fo­gyasztók szempontjából szóljak hozzá a törvény­javaslathoz, tekintve, hogy magam is vásárolt villamosenergiával dolgozó ipari üzemben dol­gozom és így mint nagyfogyasztó, magánember­ként pedig mint kisfogyasztó kétszeresen is ér­dekelt vagyok. Alig múlt egy éve, hogy Ajtai elvtárs, az Országos Tervhivatal elnöke beterjesztette az Országgyűlés elé a második ötéves népgazda­sági tervről szóló törvényjavaslatot. Beszédében ismertette az ország energiaellátásában ez idő­szak alatt bekövetkező szerkezeti változásokat, amelyeket elsősorban az energetikailag maga­sabb hatásfokú, gazdaságosabban hasznosítható energiahordozók felhasználása jellemez. Ugyan­akkor azonban utalt arra is, hogy a belkereske­delmi forgalomban növekszik azoknak a gépek­nek és felszereléseknek a volumene, amelyek a

Next

/
Thumbnails
Contents