Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-29

1809 Az Országgyűlés 29. ülése tást végző szerveket, másrészt a beteg gyógyulási idejét hosszabbá teszi. Személyzeti ellátottságunk sem éri el az országos átlagot, mert míg országosan száz kórházi ágyra 59,3 egészségügyi dolgozó jut, addig megyénkben csak 53,9. Különösen orvosi tekintetben mutatkoznak nehézségek, mert 4,7 orvos jut az országos 5,9-el szemben száz kórházi ágyra, futólag számítva. Ez a szám csupán statisztikai adat, gyakorlatilag jóval kisebb. Befolyásolják ezt a behívások, a továbbképzések, amelyeknek szükségessége vitathatatlan, de az eredmény mégis csak az, hogy a betegellátás érdekében az éppen rendelkezésre álló kisebb létszámú orvos fokozott igénybevétele szükséges, annál is inkább, mert a színvonal állandó emelését is szem előtt kell tartani, s nemcsak a betegek száma, hanem azok igényessége is megnövekedett. A falu egészségügyének megjavítása érdekében az egészségügyi kormányzat figyelmét a terület felé fordította. A hozott intézkedések helyesek és jók voltak, azonban a kórházak orvosi ellátottsága átmenetileg ezzel gyengült. Meg,kell hogy mondjam azonban, hogy a javítási készség megvan, és a helyzet ezen a téren is már ebben az évben javulást mutat. Megyénk is azok közé a területek közé tartozik, ahol a vérhas egyik, vagy másik részén általában minden évben járványszerűen üti fel a fejét. A meglevő fertőző osztályaink nem kor szerűek, nem felelnek meg az egészségügyi ellátás követelményeinek. Évről évre kénytelenek vagyunk szükség-járványkórházakat felállítani, s a betegség megfékezésére és felszámolására komoly erőfeszítések szükségesek. Mint sok más betegség leküzdéséhez, ehhez is a társadalom ereje szükséges; a helyes és kulturált élelmezéstől a közművesítésig ezen a téren igen sok még a tennivaló. Az élelmezés területén talán azt lehetne mondani, hogy kevesebb kalóriával, de több vitaminnal rendelkező táplálkozás bevezetése volna szükséges. Az egészségügyi területen a gyógyításon kívül elsősorban az egészségügyi felvilágosítás az egyik leghatásosabb fegyverünk, mert ha ez sikerrel jár, tehát ha sikerül az egészségügyi felvilágosításunkkal arra bírnunk a lakosságot, hogy ennek értelmében járjon el, a megbetegedések száma minimálisra csökkenthető. A rendelőintézeti óraszám országos viszonylatban nőtt, napi 1350 órával. Ebből ezer óra a fogászati betegek ellátását szolgálja. A szakrendelők forgalma nem növekedett, az egy betegre jutó percátlag javult. A rendelőintézetek látogatottsága és időnként zsúfoltsága nem egyenletes s a betegek irányításával ezen a téren sok javulás volna elérhető. Ennek a véghezvitele azonban sok nehézségbe ütközik, különösen vidéken, ahol a betegek távolabbi területekről, vonatokkal járnak be. A körzeti orvosok átlagban 44 beteget látnak el naponta, akik közül négy-öt a fekvő. A körzeti orvosi ellátás javult. Kevesebb az üres körzeti orvosi állások száma. Mint a miniszter elvtárs bejelentette, lehetővé vált 60 új körzeti orvosi állás szervezése. A körzeti betegellátásnál sokszor az okoz 1962. évi július 3-án, kedden 1810 IJ.'J ••••;..<• nehézséget, hogy a megadott ellátandó lakosság nem egy területen, nem összesítve, hanem egymástól nagy távolságra települve, elszórva fekszik. Szükséges volna a gyermekszakorvosi ellátás megszervezése — ami a városokban igen jó eredménnyel vált be — egészen a járásokig. Megyénkben ezt a feladatot a megyei gyermekkórház látja el a járási egészségügyi szolgálat keretében, de ez természetesen nem olyan tökéletes, mintha ennek külön státusz volna szervezve. A lakásokkal való ellátás most is nagyon nehéz. A körzeti orvosok lakással, való ellátásának szükségessége valahogy átment a köztudatba, de nem így vagyunk például a KÖJÁL orvosaival, a fogászokkal és így tovább. Bölcsődékben a gyermekeknek csak kis százaléka helyezhető el. Ezen a területen nagyobb erővel kellene bekapcsolni a községfejlesztési alapok anyagi lehetőségét is. Megyénkben Gyula, Békéscsaba és Orosháza városok jelentős összegeket áldoztak erre a célra, s ennek következtében a helyzet lényegesen javult. A végrehajtásról szóló jelentésből az derül ki, hogy a községfejlesztési alapnak országosan 6 százalékát fordították egészségügyi célokra. Bár sok helyütt nagyon jó kezdeményezések vannak, ez a szám országosan mégis kicsi, és szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a sok feladat mellett erre is nagyobb gondot kell fordítani. Az Egészségügyi Minisztérium anyagi erejét a nagy beruházások — így például a kórházak építése — felemésztik, így a kisebb létesítmények a tanácsok nagyobb erőráfordítására számítanak. Ugyancsak a helyi kezdeményezésekhez tartozna az üdülést szolgáló helyek, intézmények telepítése is, mint parkok, ligetek stb. Megyénk is igen szegény ebben a tekintetben, s azt hiszem, még sok megye elmondhatja ezt magáról. Példát hozok fel erre: a gyulai fürdő, amely igen jó helyen épült, annyira látogatott, hogy egy-egy meleg napon képtelenek akár a vendéglátó, akár a fürdő létesítményei a közönséget ellátni. Az öregekről való gondoskodást elsősorban a szociális otthoni férőhelyek szempontjából említem meg. A szociális és egészségügyi viszonyok állandó javulása következtében a lakosságnak egyre nagyobb százaléka 60 éven felüli, tehát az öreg. Bővült a szociális otthonokban val«) elhelyezés lehetősége, de úgy látszik, az igényekkel mégsem tudunk lépést tartani. Megyénkben épül egy új 200 ágyas szociális otthon, de az igény álladó jelleggel 700—800. A közegészségügyi szolgálat létszámban és apparátusban egyaránt bővült. Zavartalan és jó működéséhez épületigényei vannak. A költségvetésben mutatkozó lemaradás a járások területén van. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy a járási egészségügyi vezetést meg kell erősíteni lehetőleg gazdasági szakemberekkel is. Így a felújítási költségeket és általában a rendelkezésre álló összegeket (mint például karbantartási költség és más összegek) célszerűbben tudnánk felhasználni. A cél az volna, hogy a kis intézmények, mint bölcsődék, óvodák, körzeti rendelők stb. felújítási kereteit koncentrálva, lehetne évenként egyet-kettőt rendbehozni közülük, mert az egyre jutó összeg kicsisége miatt. ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ X:Í