Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-29

1795 Az Országgyűlés 29. ülése 1 nehézségeket is figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy a mezőgazdaság dolgozói államunk hathatós segítségével eredményesen oldották meg feladataikat, napjainkban is derekas munkát végeznek. Mindez azonban nem homályosíthatja e] előttünk azt a tényt, hogy mezőgazdasági termelésünk elmarad a követelmények mögött. A növénytermesztés és az állattenyésztés hozamai még alacsonyak és magasak a termékek előállításának költségei. Megvan azonban a lehetőségünk arra, hogy a felszabadulás előtti időkbőj ránk maradt elmaradottságot a mezőgazdaságban is leküzdj ük és a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának márciusi határozata szellemében mezőgazdaságunkat fokozatosan a korszerű termelés világszínvonalára emeljük. A mai termelési színvonal mellett ugyanis nem tudnánk a lakosság egyre növekvő igényeinek megfelelően és zavartalan folyamatos ellátást biztosítani, pedig dolgozó népünk éppen azt várja a szocialista mezőgazdaságtól, hogy mindörökre elmúljanak azok az idők, amikor hol zöldségféléből, hol babból, húsból, vagy más termékből, nem tudtuk megfelelő mértékben és jó minőségben kielégíteni az igényeket. A belső fogyasztás, továbbá az export terén is növekvő követelmények azt kívánják tőlünk, hogy bátran menjünk tovább a megkezdett úton. Erőteljesen kell fejleszteni ezért a termelőszövetkezeteket és az állami gazdaságokat, mert csak a szocialista nagyüzemi gazdálkodás képes elegendő olcsó és jó minőségű mezőgazdasági terméket adni az országnak. Ez az egyedüli út vezet dolgozó parasztságunk jólétének növeléséhez is. Valóban: a mezőgazdasági termelés gyors ütemű fejlesztése egész népgazdaságunk fejlesztésének kulcskérdése. Pártunk és kormányunk ennek megfelelően tervszerű, előrelátó intézkedéseket tesz. Csak példaként említem meg, hogy a Központi Bizottság márciusi határozata nyomán a kormány már mintegy 300 millió forintot irányzott elő, terven felül, a mezőgazdaság számára oly fontos műtrágya és növényvédő vegyszerek, gyomirtószerek gyártásának növelésére. A Gazdasági Bizottság jóváhagyta az élelmiszeripar fejlesztésének gyorsított programját és a többi között a meglevő konzervgyárak kapacitását évi 7000—8000 vagonnal növeli és egy új 6—8 ezer vagonos konzervgyár építését irányozza elő második ötéves tervünk hátralevő éveire. A mezőgazdaság fejlesztésében előttünk álló feladatokat sikeresen megoldani csak a munka termelékenységének erőteljes fokozásával lehet. Ez megköveteli meglévő gyengeségeink leküzdését, a vezetés javítását, a rendelkezésre álló anyagi eszközök körültekintő felhasználását, fegyelmezett munkát, a meglévő gépek és berendezések jó kihasználását és a mezőgazdaság belterjes irányú fejlesztésének gyorsítását. Most, hogy a mezőgazdaságban is kialakultak a szocialista keretek, szabadon terjedhetnek az alapvető, már kipróbált termelési módszerek, továbbá a tudomány és a technika legújabb vívmányai. így meg van a lehetősége annak, hogy a munka termelékenységét erőteljesen növeljük és ennek alapján meggyorsítsuk mezőgazdaságunk fejlődését. Rendelkezünk ennek minden fontos feltételével. Van a mezőgazdálkodáshoz jól értő, szór- I 62. évi július 3-án, kedden 1796 galmas parasztságunk, tapasztalt tudományos és szakmunkás-gárdánk, akik a munkásosztály és államunk hathatós segítségével képesek a mezőgazdasági termelés fellendítésére, a munkatermelékenység terén meglévő elmaradások felszámolására. A mezőgazdasági termelés fejlesztésének irányában hat az a nagyon fontos tény is — amiről már sokszor volt szó —, hogy most egybe esik az egyes termelőszövetkezeti tag személyes érdeke a termelőszövetkezetnek, mint a közösségnek és az országnak az érdeke. Mindegyik érdeket jól szolgálja, ha a munka termelékenységének alapján növekszik a szövetkezet termelése és árutermelése, egyszóval, ha a szövetkezet többet, jobbat és olcsóbban termel. Tisztelt Országgyűlés! A mi költségvetésünkben, mint tengerben a csepp, visszatükröződik szocialista rendszerünk lényege. A tőkés rendszerű országokkal szemben nálunk a bevételek és kiadások teljes egészében népünk érdekeit szolgálják és ennek megfelelően kerülnek felhasználásra. Jogos büszkeség tölti el az embert, ha végiglapozza a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést, mert abból is világosan látszik, hogy van értelme a munkának, az erőfeszítések megtermik gyümölcsüket. Népünk múlt évi munkája sok új ipari és mezőgazdasági, kulturális és szociális létesítményben öltött testet. A 40 000-nél több új lakás, az új óvodák és iskolai tantermek, kultúrotthonok, új utak és hidak a munka értelméről beszélnek. A munka teremtette meg a lehetősé-, gét annak, hogy tavaly a szakszervezeti üdülésben már 180 000 felnőtt dolgozó részesült, hogy egy év alatt 100 000-rel nőtt a televízió-tulajdonosok száma és hazánkban a múlt év végén csaknem negyedmillió televízió-tulajdonos volt. Az öregeinkről való fokozott gondoskodás, az általános iskolákban tanuló csaknem másfélmillió gyermek, a 170 000 középiskolás, az egyetemeken, főiskolákon és felsőfokú technikumokban tanuló 53 000 fiatal újból és újból arról győzi meg dolgozó népünket, hogy van értelme a munkának, van értelme a harcnak. A közös erőfeszítések eredményeképpen gyarapszik szocialista hazánk, minden nappal kulturáltabb és gazdagabb lesz dolgozó népünk élete. Tisztelt Országgyűlés! Az 1961. évi állami költségvetés végrehajtása népünk boldogulását, szocialista hazánk erősödését szolgálta, ezért a beterjesztett jelentést a Magyar Szocialista Munkáspárt és a magam nevében elfogadásra javaslom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Pióker Ignác képviselőtársunk. PIOKER IGNÁC: Tisztelt Országgyűlés! Az 1961. évi zárszámadással kapcsolatban szeretnék néhány szót szólni a szakmunkás-képzés kérdéséről. Ennek azért is tulajdpnítok fokozott jelentőséget, mert második ötéves tervünk teljesítése, illetve az ehhez szükséges termelékenység-növekedés igen nagymértékben attól függ, hogy szakmunkás utánpótlásunk mennyiségben és minőségben is ki tudja-e elégíteni a népgazdaság igényeit. E tekintetben a feladatok nagyok, hiszen