Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-29

1785 Az Országgyűlés 29. ülése 1962. évi július 3-án, kedden 1786 nak növelése, az 1961. évi tapasztalatok alapján indokoltnak látszik, hogy a gazdasági minisztériumok munkájában központibb helyet foglaljon el a beruházások előkészítése és a kivitelezés koordinálása. Az iparirányítás napirenden levő továbbfejlesztése során a kormány célul tűzi ki többek között ezt is. A gazdaságosság növelésével szorosan összefügg a gazdaságosabb exportárustruktúra kialakítása. Az elmúlt évben is, jelenleg is tapasztalhatjuk, hogy mind az iparban, mind a mezőgazdaságban vannak kiemelkedően jó, vannak átlagos gazdaságosságú, de sajnos vannak kifejezetten gazdaságtalan exporttermékeink is. A kedvező gazdaságosságú termékek esetében már egykét órai munkaráfordítással hozzájuthatunk egy rubelhez vagy dollárhoz, egyes gazdaságtalan cikkek esetében azonban hat-nyolc órai munkát cserélünk el egy rubel vagy egy dollár értékű áruval. Az exportgazdaságosság egyenes összefüggésben van az adott termék korszerűségével és minőségével. Nyilvánvaló érdeke a népgazdaságnak, hogy minél inkább növekedjék a jó gazdaságosságú exporttermékek hányada és szűnjön meg mielőbb a gazdaságtalan termékek exportja. Ezt a célt egyes termékeknél az önköltség gyorsabb leszorításával, más cikkeknél a minőség javításával érhetjük el, de akadnak olyan termékek is — főként nagyon anyagigényes termékek —, melyek gyártását célszerűbb beszüntetni, és a felszabaduló kapacitással más, gazdaságosabb exporttermék gyártását megkezdeni. Az exportstruktúra javítását a termelő és a külkereskedelmi vállalatok fokozott együttműködése eredményezheti. Az utóbbi években az iparban erőteljesen kiszélesedett az exportgazdaságossági számítások rendszere, ami alapját képezi a struktúra javításának. 1961-ben a gépipari vállalatok is széles körben végeztek már ilyen számításokat. A kormány a múlt évben Gazdaságossági Tárcaközi Bizottságot hozott létre, s a bizottság munkája nyomán az érdekelt minisztériumok is fokozták ez irányú tevékenységüket. El kell érni, hogy minden vállalatnál rendszeressé váljék az exportgazdaságosság növelése. A múlt évi gazdálkodásnak kedvezőtlen tünete volt a tervezettnél lényegesen nagyobb készletnövekedés. Az állami vállalatok és szövetkezetek készletei a tervezett 7 százalékkal szemben 14 százalékkal nőttek. Az indokoltnál jobban növekedtek a készletek az iparban és a kereskedelemben is, mind a bel-, mind a külkereskedelmi vállalatoknál. A készletek növekedése önmagában véve még nem káros, hiszen a bővülő termelés és forgalom egyre növekvő készletállományt igényel. A múlt évi készletemelkedés azonban erősen meghaladta azt a mértéket, amit a népgazdaság fejlődési üteme indokol. Az okok között a vállalatoktól független tényezőket is találhatunk. Ilyenek a fogyasztás növekedésének mérséklése, a beruházások csökkentése, az export fokozása, amelyek a javak termelése és felhasználása között kisebb átmeneti összhanghiányt eredményeztek. E lényegében népgazdasági okok árnyékában azonban sok-sok vállalati hiba is meghúzódik. Ezek között kell említeni a rendelés nélküli gyártást, rendszerint tervtúlteljesítés formájában, a helyenként túlzott anyagbiztosítást, a kooperációs szállítások tervszerűtlenségét és a vállalati vezetők közömbösségét *á készletnagyság tekintetében. A tavalyi tanulságokat levonva az idén népgazdasági síkon is, vállalati síkon is hatékony intézkedések szükségesek a helyzet javítására. Akadhatnak ugyan, akik értetlenül csóválják a fejüket, nem értik, mi baj származhat a nagyobb készletekből. Annyiban némi igazság van a fejcsóválásban, hogy a készletfelesleg esetleg még mindig jobb állapot lehet, mint a készlethiány. Tudnia kell azonban minden vállalati vezetőnek, hogy a készletek nem ingyenbe vannak a népgazdaságnak, hanem súlyos áruk van. A tavalyi terven felüli készletnövekedés milliárdos értékeket kötött le a nemzeti jövedelemből, mely értékeket más célra lehetett volna felhasználni. Már ez évben igyekezni kell a lekötött készletek egy részét mozgásba hozni, felhasználni a gazdasági vérkeringésben. Ennek érdekében a minisztériumok több intézkedést tettek, melyeket pénzügyi eszközökkel is alátámasztunk. A Nemzeti Bank csökkentette a vállalati készletidőnormákat, megszigorította a hitelnyújtási feltételeket és emelte a büntetőkamatok rátáját. Az anyagi érdekeltségi rendszer továbbfejlesztésével is kísérletezünk, mégpedig olyan irányban, hogy megszüntessük a vállalatok közömbösségét a legkorszerűbb állóeszközök kapacitásának kihasználását és a lekötött eszközök nagyságát illetően. Ebben az évben 24 iparvállalatnál kísérletképpen úgy módosítottuk a nyereségrészesedési rendszert, hogy év végén, a többletnyereség mellett figyelembe vesszük a vállalati álló- és forgóeszközök nagyságát is. Amenynyiben 100 forint árbevételt az előző évinél kevesebb álló- és forgóeszköz felhasználásával érnek el, úgy hozzáteszünk az egyébként járó nyereségrészesedéshez, ellenkező esetben pedig levonunk abból egy bizonyos részt. Arra számítunk, hogy ez a rendszer fokozza a vállalatok érdekeltségét az állóeszközök jobb kihasználásában, a korszerűtlen gépek kiselejtezésében és az optimális készletszint kialakításában. A kísérlet során már eddig is a Csepeli Csőgyárban mintegy kétmillió forint értékű, a Lőrinci Fonógyárban pedig 700 000 forint értékű nélkülözhető, korszerűtlen állóeszköz kiselejtezésére tettek javaslatot. Népgazdaságunk eddigi fejlődéséhez és az 1961. évi eredményekhez jelentősen hozzájárult a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában részvevő országok együttműködése és az ezen országokkal lebonyolított külkereskedelem magas szintje. Enélkül gazdasági fejlődésünk eddig is elképzelhetetlen lett volna. Most új, nagy lehetőségek tárulnak fel az együttműködés szélesítésére. A KGST-országok képviselői által nemrég elfogadott „A szocialista nemzetközi munkamegosztás alapelvei" című dokumentum nagyjelentőségű hazánk számára is. Ezen alapelvek érvényesítésével meggyorsulhat hazánkban az ipari struktúra kedvező átalakítása, a termelés és a termékek szakosítása, s ezek — saját erőfeszítéseinkkel párosulva — biztosítják számunkra a leghaladottabb technikával történő, nagy szériájú termelésből fakadó előnyöket. A szocialista nemzetközi munkamegosztásban való részvételünkkel egyidejűleg fejleszteni kívánjuk gazda-