Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.
Ülésnapok - 1958-28
1773 Az Országgyűlés 28. ülése 1962. Az építményfajták széles körére kidolgozott építési költségmutatók bevezetése fogja véglegesen megszüntetni azt a hiányosságot is, hogy a tervezők a tervezési díj számításánál forintteljesítmények növelése céljából magasabb beruházási előirányzatot vehessenek figyelembe. Az interpelláció indokoló részében felvetett tervezői túlzások itt-ott még valóban előfordulnak. Ezt tehát elismerem és jelenthetem, hogy sok fronton küzdünk ellene. Ügy vélem azonban, hogy a tisztelt Országgyűlést vázlatosan tájékoztatnom kell a műszaki tervezők szemléletében jelentkező egészséges vonásokról is. Ezzel egyúttal Oláh György képviselőtársamnak is választ adok arra, hogy a mintegy két évvel ezelőtt lezajlott beszélgetésünk óta milyen fejlődés jelentkezik a tervező-szervezetek munkájának minőségében. Az Országgyűlés egyik múlt évi ülésszakán Csiki kéviselőtársam interpellációjára a program zsúfoltsága miatt csak írásban adott válaszomban részletesebben kifejtettem, hogy milyen intézkedésekkel biztosítjuk építményeink méretezésével összefüggő tervezői munka gazdaságosságának tudományos megalapozottságát és ellenőrzését, örömmel jelenthetem be, hogy tavaly az országos építőipar az építési költségekre vetítve jelentékenyen kevesebb cement-, vas- stb. felhasználással dolgozott, mint 1960-ban, ami egyebek között a műszaki tervezői munka további javulására is mutat. Az építési anyagok megválasztásában — gazdaságossági okoknál fogva — a műszaki tervezőket irányelveink és gyakorlatunk erőteljesen megkötik. Díszítő jellegű formákat, anyagokat általában csak ott alkalmaznak, ahol azt a program is igényli. Városrendezési szempontok a külső területen, rendeltetési szempontok — mint például a szállodáknál, éttermeknél stb. — általában a belső felületen igényelnek változatosabb, színesebb, mozgalmasabb építészeti megoldást. Mivel ezen anyagokban még nem rendelkezünk megfelelő hazai termelő bázissal, egyes kísérleti jellegű beépítést megengedünk külföldi anyagokkal, amelyek éppen egyedi, kísérleti jellegüknél fogva egyelőre valóban költségesebb megoldások. Az a célunk azonban, hogy ezek a kísérletek az anyagok felhasználására, beépítési és szerelési technológiájára, költségeire adatokat nyújtsanak, megbízható támpontot, hogy bevezetésüket megfelelő tapasztalat alapján annak idején biztosíthassuk. Ilyen jellegű kísérleti felhasználást általában a régihez képest korszerűbb burkolóanyagoknál és nyílászáró szerkezeteknél engedünk meg. Hazai tömeges gyártásuk lényegesen csökkenti majd áraikat. A szerkezet-tipizálás széleskörű kifejlesztésére támaszkodó típustervezési munka is jelentős gazdasági eredményekre vezetett. Például az új blokkos lakóépületek típustervei általában 10 százalékkal alacsonyabb költséget mutatnak, mint a más költségmutatók alapján számított építési költségek. Erre utalt tegnap Bondor elvtárs is, a költségvetési vitában. Tovább javult a hagyományos típustervek gazdaságossága is. Ezeket mintegy 6 százalékkal lehetett olcsóbbá tenni. Kedvezőek az iskola, évi február 17-én, szombaton 1774 óvoda, bölcsőde és a 12 tantermes gimnázium új típusterveinek gazdasági mutatói. A felsorolt adatok arra mutatnak, hogy a lakásokra vonatkozóan már kiadott építési költségmutatókat csökkenthetjük, illetőleg a kormány által előírt növekvő arányú lakásfelszereltséget a lakások betervezett beruházási költségeinek emelése nélkül leszünk képesek biztosítani. összefoglalva, úgy látom, hogy a beruházások és felújítások gazdaságos megvalósítása terén a műszaki tervezők és az illetékes szervek tettek örvendetes előrehaladást, tervezőink egyre jobban erkölcsileg is érzik felelősségüket az országépítésben. Megítélésem szerint a javasolt ösztönző rendszer bevezetése további lépés lesz ezen az úton. Kérem válaszom tudomásulvételét. ELNÖK: Kérdem Oláh György képviselőtársunkat, hogy a választ tudomásul veszi-e? OLÁH GYÖRGY: Tisztelt Országgyűlés! A válasznak az a része, amely arra vonatkozik, hogy nemcsak a lakásokra, hanem egyéb beruházásokra is kidolgozásra kerülnek az OTirányárak, megnyugtató, csupán azt kérem, hogy ez gyorsabb ütemben történjék. A lakásokra vonatkozólag azonban volna egy javaslatom. Éspedig az, hogy ne várjuk meg, amíg az összes irányárak elkészülnek, a lakásokra vonatkozólag rendelkezésre állnak az OT-irányárak, azoknál az ösztönzőbb módszer alkalmazásának — véleményem szerint — gyakorlati akadálya nincs, ez néhány héten, vagy hónapon belül bevezethető lenne. mmm ELNÖK: Trautmann elvtárs kíván válaszolni. TRAUTMANN REZSŐ építésügyi miniszter: Szeretném megnyugtatni Oláh elvtársat, hogy a lakástervezésben jó eredményeket elért kivitelezőket-beruházókat a kormány által rendelkezésre bocsátott jutalmazási keretekből már ma is jutalmazzuk. Azonban ez nem azonos azzal a rendszeres és szervezett formával, amire itt utaltam és amiről Oláh elvtárs javaslata is szólt. Tehát ott, ahol már sikereket értünk el, eddig is és most is folyósítjuk a megfelelő jutalmazási összegeket. ELNÖK: Kérdem az Országgyűlést, hogy az interpellációra adott választ tudomásul veszi-e? (Igen.) Ellenvélemény nincs. Határozatilag kimondom, hogy az interpellációra adott választ az Országgyűlés tudomásul vette. Ami interpelláló képviselőtársunk viszonválaszát illeti, amely szerint a lakásokra vonatkozólag már most kellene az új ösztönzési rendszert bevezetni, a miniszteri válasz — az Országgyűlés határozata értelmében — e tekintetben is érvényes. Kérem interpelláló képviselőtársunkat, hogy ezt is vegye tudomásul. OLÁH GYÖRGY: Tudomásul veszem. ELNÖK: Következik Gaál Antal képviselőtársunk interpellációja a Martfűi Tisza Cipőgyár raktárkészleteinek értékesítése tárgyában a külkereskedelmi miniszterhez. Gaál Antal képviselőtársunkat illeti a szó 81*
