Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-27

1701 Az Országgyűlés 27. ülése 196 dat, hogy a maga munkaterületén résztvehet a szocializmus felépítésének magasztos munkájában. Mind többen megtanultunk és megtanulunk népgazdasági szinten gondolkodni. Magam is így vagyok. Ez képviselői megbízatásomból is következik. Együtt élek országunk, népünk problémáival, gondjaival. Mégis mivel munkahelyem Veszprém megyéhez köt, ennek a megyének a problémáit közvetlenebbül és közelebbről kísérhetem figyelemmel. Azt hiszem az országgyűlés jelenlegi ülésszakának eredményes munkájához hozzájárulhatok, ha az Országgyűlés plénuma előtt megyénk egyik legégetőbb problémájára, Ajka város helyzetének megvizsgálására és megjavítására hívom fel a figyelmet. Nemcsak megyénknek, hanem az országnak is egyik leggyorsabb ütemben fejlődő ipari gócpontja Ajka, amelyet — a fejlesztés követelményeit felismerve — a Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1959. november hó 1 napjával járási jogú várossá nyilvánított. Jelentős állomás volt ez Ajka életében, mert ez a fiatal szocialista város, mint az ország 63. városa elindult a városi élet kezdeti nehézségekkel bővelkedő, rögös útján. Ajka fejlődési ütemének érzékeltetésére legyen szabad megemlítenem, hogy a város lakosságának tényleges szaporodása az 1949-től 1960-ig terjedő idő alatt 85,1 százalék volt, ami 332.4 négyzetkilométerre eső népsűrűséget eredményezett. A fejlődési ütem azóta sem csökkent. Ajka az ország 10 leggyorsabban fejlődő városa között foglal helyet és csaknem kizárólagos ipari jelentőségét mutatja, a 73,6 százalékos ipari foglalkoztatottsági arány. Ilyen gyors ütemű fejlődési lendület ellenére a város az ellátottság legtöbb területén az ország városai közt változatlanul az utolsó, a 63., vagy ahhoz nagyon is közel eső helyet foglalja el. Ajka város területén óriási ütemben fejlődik a minisztériumi ipar. A Középdunántúli Szénbányászati Tröszthöz tartozó ajkai és környéki , szénbánya vállalatok a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlójával kitüntetett bányászai a műszaki fejlesztés színvonalának emelésével, a gépesítés széleskörű alkalmazásával, a korszerű technológia kiterjesztésével, a termelékenység növelésével azon vannak, hogy minél több szenet termeljenek a népgazdaságnak. Növekszik az Ajkai Erőmű villamosenergia-, az Ajkai Alumínium- és Timföldgyár alumíniumés a jelentős exportot lebonyolító Ajkai Üveggyár üvegtermelése. A városban a tanácsi helyiipart mindössze egy, napi másfél vagonos új kenyérgyár képviseli, ugyanakkor a városnak nincs számottevő, és főleg női munkaerő-igényes könynyüipari munkahelye, továbbá hiányoznak elég fontos élelmiszeripari egységek. Tisztelt Országgyűlés! Már az eddig kifejtettekből is kitűnik, hogy Ajka nemcsak Veszprém megyének, de az országnak is egy rendkívül fontos, nagy jelentőségű munkáslakta települése, ahol a gyorsan felnőtt ipari létesítményekhez viszonyítva a városfejlesztés, főleg a nagy beruházásokhoz csatlakozó járulékos beruházások tekintetében igen erősen lemaradt, és ez a munkások és az Ajkán élő dolgozók részéről igen sok esetben teljesen megalapozott és jogos bírálatot vált ki. Meggyőződésem, ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ . évi február 16-án, pénteken 1702 hogy az ajkai problémák gyökeres felszámolása különleges intézkedéseket igényel, és ezért, mint Veszprém megye országgyűlési képviselője ezeknek a problémáknak az Országgyűlés előtt őszinte feltárását kötelességemnek tartom. Ajka város nagy ipari üzemeinek fejlesztése mellett egyéb vonatkozásban is igen sokat köszönhet a népgazdaságnak. Ügy gondolom, elegendő itt rámutatni arra, hogy a városban a lakóházak száma 1954 óta 1960-ig 1098-ról 2032-re emelkedett, ami 3424 lakást jelent. A várutai és tósokberéndi bányásztelepüléseken 1000—1000 a téglagyári munkástelepülésen 800, a szövetkezeti lakótelepen 500 fő lakik, de rögtön hozzátehetjük, hogy e települések legtöbbje nem rendelkezik kiépített úttal, gyalogjáróval, így a közlekedés különösen télvíz idején gumicsizma igénybevétele nélkül úgyszólván lehetetlen. A város mintegy 16 kilométer hosszúságú belterületi utcáiból nagyrészt csak azok vannak szilárd burkolattal kiépítve, amelyek egyben a városon átvonuló fő közlekedési utak belső átkelési szakaszát is képezik. Ezt a helyzetet is rendkívül nehezíti az az óriási személy- és teherforgalom, amit ezeknek az utaknak kell lebonyolítaniuk. A város 55 000 négyzetméter belterületi járda felületéből alig 10 százalék a kiépített rész. Parkosított területekről szinte nem is beszélhetünk. Külön említést kell tenni arról, hogy a városon folyik keresztül a már eddig is sok bajt okozó, szabályozatlan Torna és Csinger patak. Mindkettő szélsőséges vízhozamú és hordalékukat az urkuti bánya mangániszapja, továbbá az ajkai timföldgyár vörö§_ iszapja is növeli. Ajka már többször szenvedett súlyos árvízkárt, így a legutóbb 1959 nyarán is, amikor az illetékes vízügyi szervek 15 millió forintot irányoztak elő a patak legszükségesebb szabályozására, amelynek felhasználását meg kellene gyorsítani. A város egészségügyi ellátottságának részbeni jellemzésére legyen szabad felhoznom, hogy van ugyan modern, területi feladatokat is ellátó rendelőintézet, és hat orvosi körzet, és a második ötéves terv során új kórházat is kap a város, de mind emellett az egész városban csak egy gyógyszertár működik, és nincs tisztasági fürdő. Ez utóbbi hiánya annál súlyosabb, mert korábban az állami erőből épült lakások többsége— fürdőszoba nélküli — csökkent értékű lakás és a városban nagyon sok még a korábbi, magánerőből épült, fürdőszoba nélküli, teljesen falusi jellegű lakás is. A város kereskedelmi hálózata régi, kis üzlethelyiségekre épül fel, igen kevés az új, modern kereskedelmi egység, súlyos az áruraktározási helyzet, ami megnehezíti a megfelelő áruterítést, emiatt a dolgozók nagy része vásárlásai lebonyolítása érdekében kénytelen Budapestre, Szombathelyre vagy Székesfehérvárra elutazni. Országosan rossz színvonalú az éttermi ellátottság. Jelenleg 3 kis befogadóképességű egység kínlódik a forgalom lebonyolításával és ez a helyzet a Bakonyvidéki Üzemélelmezési Vállalat ún. Iszapcsárdájának iparfejlesztés miatt bekövetkező felszámolásával tovább romlik. A legtöbb kereskedelmi egység kicsi, korszerűtlen, és még átalakítás formájában sem alkalmas arra, hogy belőlük kulturált, a szocialista kereskedelem cél77