Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.
Ülésnapok - 1958-4
157 Az Országgyűlés 4. ülése 1959. február 20-án, pénteken 158 összes érdekelt szervek az üzemekben és falvakban még nagyobb figyelmet fordítsanak a kultúra, a szakmai ismeretek terjesztésére, megkedveltetésére, világnézeti, ismeretterjesztő, szakjai előadások tartására. Világosan kell látni, hogy a Szovjetunióban elért óriási tudományos eredmények, a szputnyikok, a holdrakéta és a technika bámulatos fejlődése — nem egyszerűen zseniális tudósok, mérnökök, technikusok tehetsegének az eredménye, hanem a technikával kultúrával felszerelt, a szocializmusért odaadóan harcoló munkástömegek alkotóerejének a terméke, s a tudomány és technika óriási vívmányai és eredményei mögött ott van tíz- és tízmiihó szovjet dolgozó állandó tanulása, olvasása, ismereteinek szüntelen növelése. Azért tudott a szovjet tudomány és technika piramisa oly magasba emelkedni és a szó legszorosabb értelmében az eget ostromolni, mert ez a piramis rendkívül széles alapra épül, mert tíz- és tízmillió tömegek alkotóerejére, tanulására, olvasására, magas általános műveltségére és szakismereteire támaszkodik. Fejlődésünk meggyorsítása ma nálunk is megköveteli, hogy például üzemeinkben az általános kulturális ismeretek és szakmai tudás fejlesztésére jóval több erőt és figyelmet fordítsunk mint eddig. Különösen szükséges, hpgy az új munkások, akik csaknem felét teszik ki a munkásságnak, elsajátítsák az általános kultúrát, különösen a szakismereteknek azt a fokát, amelyet a rohamosan fejlődő technika okvetlen ül megkövetel. Tisztelt Országgyűlés! Vannak még „fehér foltok" is kulturális életünkben; a munkásszálJókban, a munkásságnak közel 20 százaléka lakik falun, a tanyákon közel egymillió ember él, a Parasztságnak közel 25 százaléka, jórészük elég elhanyagolt kulturális feltételek közepette. Itt az l( *eje, hogy nagyobb erőfeszítéseket tegyüik ezeknek a fehér foltoknak az eltüntetésére és a kulturális téren elmaradott rétegek fokozottabb kultúrálódásának biztosítására. Szeretnék még egy másik területről is szólni a szocialista építőmunka meggyorsításával kapcsolatban. Világos az összefüggés a törvényes r end, a szocialista törvények betartása és a szocialista építőmunka közt. Nem kétséges, hogy a két és fél év során elért nagy gazdasági eredmények egyik tényezője és feltétele az volt, hogy kormányzatunk kemény kézzel felszámolta az e henforradalmi bűncselekményeket, a nép támogatásával helyreállította a törvényes rendet és ezzel biztosította a dolgozó tömegek nyugodt petének, a szocialista építőmunkának a feltételt. Nem véletlen, hogy amikor az ellenforradal^árok Népköztársaságunk ellen gyilkos támadt intéztek és a fegyverrel a kézben támadták l* e Pi demokráciánkat, akkor sztrájkot is szervoz* e k, a termelőmunkában is szakadás állott be és ^*gy visszaesés következett be. És ahogy a törjm/es rend az ellenforradalmi erők felszámolásai helyreállt, ahogy kivertük a fegyvert az e henség kezéből, úgy teremtődtek meg a normáls termelőmunkának is, a dolgozó tömegek zajtalan életének és munkájának a feltételei. Ma i^ár igazságügyi szerveink felszámolták az ellen° rr adalmi bűncselekményeket, bár természete611 a jövőben is nagy éberséggel lépnek fel minden olyan ellenséges tevékenységgel szemben, amely Népköztársaságunk alkotmányos rendje és törvényeink ellen irányul. E téren mi a biblia híve vagyunk és tartjuk magunkat ahhoz a mondáshoz, hogy: aki kardot ránt, az kard által vész el. Ma már Népköztársaságunk rendje szilárd és ezért lehetőség van arra, hogy a bűnüldözés és igazságszolgáltatás éle mindinkább a társadalmi tulajdon elleni bűnözők felé forduljon. Ez is bizonyítéka annak a politikai konszolidációnak, a törvényes rend megszilárdulásának és Népköztársaságunk erejének, amely két és fél éves politikai munkánk és a nép bizalmának egyik legnagyobb eredménye. A társadalmi tulajdon fokozott védelme és megszilárdítása is lényeges tényezője a szocialista építőmunka meggyorsításának. Nem véletlen az, hogy az ellenforradalom és a különböző revizionista elemek egyik céltáblája a társadalmi tulajdon volt. Jól tudták, hogy a szocialista tulajdon egyik legfőbb pillére népi demokráciánknak, és a támadás ez ellen, egyben támadás Népköztársaságunk ellen. Nem véletlen, hogy egyes írók nemcsak mentegették és védték, hanem szinte magasztalták az olyan tolvajokat, akik a köztulajdon ellopásával követtek el „hőstetteket". Ma már az ellenforradalmat követő időhöz képest a társadalmi tulajdon megbecsülése és védelme terén is nagy az előrehaladás. De azért meg kell mondani, hogy koránt sincs még minden rendben és a széles tömegek joggal követelik az erőskezű megtorlást a szocialista tulajdon rablói, sikkasztói ellen. Mind szélesebb tömegek ismerik fel, hogy aki a társadalmi tulajdont meglopja, az a dolgozó emberek asztaláról lopja el a kenyeret. Igazságszolgáltatási és bűnüldözési szerveink helyesen differenciálnak a bűnösöknek a megítélésében. Megbocsátást gyakorolnak azokkal az egyszerű emberekkel szemben, akik megtévedtek és úgy követtek el kisebb hibákat, vagy sértették a társadalmi tulajdont. De nincs helye megbocsátásnak és a legszigorúbban kell lesújtani azokra az osztályidegen, huligán, visszaeső, súlyos bűncselekményeket elkövető bűnözőkre, akik nemcsak népgazdaságilag okoznak száz és százmilliós károkat, hanem tevékenységükkel szocialista rendszerünk egyik bástyáját bontják, a kapitalista harácsolás szellemét és erkölcsét terjesztik, a züllés és rothadás mételyét próbálják bevinni a tömegekbe is. Ezekkel szemben a keménykezű megtorlás éppen a dolgozók érdeke és az ezt megtestesítő szocialista humanizmus követelménye. Világosan látni kell azt is, hogy itt nem egyszerű jogi kérdésekről van szó, hanem az összes társadalmi és állami szervek még fokozottabb segítőmunkájára van szükség: segítsenek kialakítani olyan légkört, amelyben megvetés és szégyen kíséri a társadalmi tulajdon ellen bűnözőt, amelyben még világosabbá válik minden dolgozó számára, hogy védve a szocialista tulajdont, nemcsak társadalmi rendünk és népgazdaságunk érdekeit, hanem közvetlenül is az egyes dolgozó emberek érdekét, napi kenyerét, jobb életét védjük. Tisztelt Országgyűlés! Joggal elmondhatjuk, hogy a szocialista törvényesség hazánkban szilárd alapokon nyugszik, országunkban teljes jog8*
