Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.
Ülésnapok - 1958-3
141 Az Országgyűlés 3. ülése 1959. február 19-én, csütörtökön 142 kat tudunk tenni és elképzeléseink is vannak a szövetkezeti községek segítésére, támogatására. Mindenekelőtt mozgósítjuk üzemeinket a tsz-községek patronálására, felülvizsgáljuk a megyei beruházási terveket és a lehetőségekhez mérten átcsoportosítjuk eszközeinket, hogy megfelelő támogatást tudjunk nyújtani a szocialista községeknek. Vannak bizonyos anyagok, például a nád, amivel a tetőfedést tudnánk megoldani helyileg, növelni lehet a tégla- és cserépgyártást a tanácsi üzemekben, ha erre megfelelő munkáslétszámot és béralapot kapunk. Hasonló a helyzet a szárítőszínek építésével, s növelni tudnánk építőkapacitásunkat, ha vállalataink kapnának megfelelő munkáslétszámot és béralapot. Kérjük a kormányt és az illetékes minisztériumokat az említettek engedélyezésére. Sok vitás kérdés merült fel a területeket illetően a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok között, valamint a termelőszövetkezetek és az erdőgazdaságok között. A földrendezés lebonyolításához további szakemberekre van szükség, ezért kérjük a Földművelésügyi Minisztériumot, hogy a vitás kérdések eldöntéséhez adjon megfelelő segítséget. Van még egy megoldatlan probléma, ami orvoslásra vár. Egy sor községben beléptek a termelőszövetkezetbe kisiparosok, fodrászok, cipészek, szabók, kovácsok, bognárok stb. Ezeknek munkanormájuk a termelőszövetkezetben még nincs megállapítva, kidolgozva, s kérjük az illetékes szerveket, oldják meg minél előbb ezt a kérdést is. Szükség lenne arra, hogy a megfelelő zavartalan anyagellátást is biztosítsák. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy erről a helyről mondjak köszönetet megyénk azon dolgozó parasztjainak, akik ráléptek a mezőgazdaság szocialista útjára, aktíváinknak és népnevelőinknek, akik fáradságot nem ismerve dolgoztak, állami és tömegszervezeteinknek, amelyek szívügyüknek tekintik a tsz-mozgalom fejlesztését. További munkájukhoz sok sikert kívánok. A magam részéről és a Veszprém megyei' képviselőcsoport nevében — a felvetett kérések és igények figyelembevételével — a költségvetést elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Szobek András képviselőtársunk. SZOBEK ANDRÁS: Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdaság megindult gyorsabb fejlesztése, a mezőgazdasági beruházások kérdésével szeretnék az Országgyűlés előtt foglalkozni. Az MSZMP és a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány helyes politikája folytán bizalommal és nagy várakozással tekint egész dolgozó népünk, így a parasztság is az Országgyűlés munkája, a költségvetés tárgyalása elé. A párt és a kormány iránti bizalom eredménye, hogy dolgozó parasztságunk ma már megérti és jelentős részében kezdi magáévá tenni a szocialista nagyüzemi gazdálkodást. Dolgozó parasztságunknak a szocialista nagyüzemi gazdálkodás felé fordulása nem áll meg az utóbbi hetekben hullámszerűen megindult Győr, Szolnok, Veszprém stb. megyékben a most előretört termelőszövetkezetek szervezésével. Hogy csak egy példát mondjak el: Békés megye községeiben is a mostani napokban több termelőszövetkezet megalakításáról tárgyalnak a dolgozó parasztok, köztük jelentős számban középparasztok. Ez az országosan megnyilvánuló örvendetes tény jelentős feladat elé állítja népgazdaságunkat, a költségvetést végrehajtó szerveket, mert a megindult termelőszövetkezeti fejlődés, különösképpen a mezőgazdasági beruházás vonalán kíván nagyobb erőfeszítést népgazdaságunktól és az illetékes szervektől. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló 3004-es múlt évi határozat nagy segítséget adott a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megerősítéséhez. Ennek köszönhető, hogy ma már nagyon sok jól dolgozó termelőszövetkezetünk van, és ez a tény nagyban hozzájárul a most nagyobb mértékben megindult fejlődéshez. Az újabb 3004/1-es kormányhatározat ezt a segítségnyújtást nagyon helyesen és szükségszerűen tovább fokozza. Tisztelt Országgyűlés! Mint mondottam, a mezőgazdasági beruházások kérdésével kívánok foglalkozni. Nincs azonban szükség arra, hogy itt részletesen felsoroljam a mezőgazdasági beruházási tételeket. Ezért csak annyit: a költségvetés jelentős hitelt, termelőeszközök tömegét, nagy és sokrétű beruházást biztosít a mezőgazdaság szocialista szektorának fejlesztéséhez, de egész mezőgazdaságunk termelésének, így az egvéni parasztság termelésének emeléséhez is. Nagy mennyiségű építési anyagot a mezőgazdasági beruházások kivitelezéséhez. Számolnunk kell azonban a fejlődés gyorsabb ütemével még ebben az évben és akkor ez a keret nem elég. Gépállomásaink 3 év óta kevés gépet kaptak. Korszerű gépesítésről még mindig sok a tárgyalás, kevés eredménnyel. Mezőgazdaságunk gépi ellátását fejleszteni kell. A nagy erőgépek, Sz 80, Sz 100-as és egyéb talajművelők mellett különösen nagymértékben tovább kell fejleszteni az univerzális, több munkafolyamatot végző gépeket. Kukorica kombájnokat, járva silózót, növényápoló gépeket stb. Ez a nagyüzemi gazdálkodáshoz, a belterjesség fokozásához elengedhetetlenül szükséges. És ha be akarjuk tartani — ahogy be is kell tartani — pártunk határozatát, hogy a szervezés alatt a termelés ne csökkenjen, akkor ezt a részét a beruházásnak fokozottabban figyelembe kell venni. Mert itt le vagyunk maradva és ezt a lemaradást be kell hozni. Régi termelőszövetkezeteink között van már sok gazdag, jelentős saját vagyonnal rendelkező is. így helyes az az elhatározás, hogy az erősebb tsz-eknek meg kell adni a gépvásárlási lehetőséget, de ezt elő is kell segíteni, hogy ezzel is tehermentesítsük az államot. Tisztelt Országgyűlés! A 3004/1-es határozat beruházási fejezetének 4., 5., 6. pontjaiban bölcs előrelátással feladatává teszi az építésügyi és földművelésügyi minisztereknek a megyei építésügyi szakigazgatási szervezet megfelelő kialakítását, szervezeti megerősítését. Ez helyes, és erre a most kialakult helyzetben fokozottabban van szükség. Hogy állunk ezen a téren és hol kell segíteni? Felszabaduláskor alig gépesített, fejletlen építőipart örököltünk. Igaz, azóta építőiparunk nagyon sokat fejlődött, de csak az ipari építke7*
