Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-3

131 Az Országgyűlés 3. ülése 1959. február 19-én, csütörtökön 132 lÖnös tekintettel az építőanyag és az építési kapacitás biztosítására. Ezt figyelembe kell vennünk, hogy a számszerű fejlődés együtt járjon a gazdasági megszilárdítással. Mezőgazdaságunk szocialista fejlődésének megfelelően növelni kell egyrészt kutatóintézeteink munkáját, másrészt a mezőgazdasági szakemberek egyre fokozottabb képzését. A földművelésügyi költségvetésben mindkét kérdés megfelelő összegszerűséggel szerepel, ami lehetőséget ad egyrészt kutatóinknak a megkezdett munkák továbbvitelére, másrészt újabb eljárások kidolgozására, amelyek magasabb terméseredmények elérését támasztják alá. A kutatóink által létrehozott új eljárásoknak a gyakorlati életben való megvalósítása szükségessé teszi a szakemberek további képzését. Tudományos kutatóink a költségvetésben előirányzott 83 millió forinton keresztül is láthatják, hogy pártunk és kormányunk az egyéb feltételek mellett anyagiakban is nagy lehetőséget biztosít a számukra. A mezőgazdasági feladatok végrehajtásában jelentős* szerepet töltenek be a tanácsok, különösen a mezőgazdasági szakigazgatási szervek. A megyei tanácsok 1959. évi mezőgazdasági költségvetési előirányzatai a mezőgazdasága feladatok ellátására a szükséges hitelfedezetet biztosítják. Minőségileg javul az apaállat-ellátottság. Az állategészségügy további javítására és fejlesztésére 102 millió forint szolgál. A rétek és legelők javítására 49 millió forintot irányoz elő a költségvetés. Az előirányzatokban a mezőgazdaság fejlesztését célzó intézkedések kifejezésre jutnak. A tanácsok mezőgazdasági költségvetésébein az 1959. évre összesen 272 millió forint kiadás és 167 millió forint bevétel van előirányozva. Fontos, hogy a kiadásokat tanácsaink, szakigazgatási szerveink gazdaságosan és a célnak megfelelően használják fel, ugyanakkor ne feledkezzenek meg arról, hogy az előirányzott bevételi terveket is teljesíteniük kell. Az ismertetett célok megvalósítása komoly feladatot ró mindenkire. Ezt csak úgy tudjuk biztosítani, ha tovább javul mezőgazdaságunk minden területén a munkafegyelem, nagyobb gondot fordítunk a takarékos gazdálkodásra, a társadalmi tulajdon védelmére és a jó eredmények további növelésével biztosítani kell, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésében tovább haladjunk, a mezőgazdasági termékek mennyiségét növeljük és önköltségét csökkentsük. Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak alapján a Földművelésügyi Minisztérium 1959. évi költségvetését a tett megjegyzésekkel úgy a magam, mint a mezőgazdasági bizottság nevében elfogadom és az Országgyűlésnek elfogadásra javaslom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A tárgyalást félbeszakítjuk, az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet 16.17—16.40) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést újból megnyitom. Folytatjuk az 1959. évi állami költségvetés és a költségvetési törvényjavaslat tárgyalását. Szólásra következik Krizsanyik Jánosné képviselőtársunk. KRIZSANYIK JÁNOSNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Jóleső érzéssel hallgattam Antos István pénzügyminiszter elvtárs előterjesztését. Ügy láttam, hogy a népgazdaság 1959. évi költségvetése azokra az eredményekre épül, melyeket az 1958. évben politikai, gazdasági, kulturális területen egyaránt elértünk. Világosan látható a költségvetésből az is, hogy pártunk, kormányunk folytatja sikeres politikáját. 1959-ben olyan intézkedéseket tesz — lakás, szövetkezet, tanteremépítés —, ami társadalmunk hazafias tagjainak helyeslésével találkozik. Csak helyeselni tudom a költségvetés ilyen előkészítését, annál is inkább, mert ez újabb erőt ad a kitűzött feladatok végrehajtásához. Meggyőződésem, hogy nőni fog az aktivitás a partes a kormányhatározatok megvalósításáért. Mint nő, külön is hangsúlyoznám, hogy az ellenforradalom leverése után a felvilágosító munkában mindenütt ott voltak a nők, a nőtanáosok aktivistái, akik segítettek magyarázni az ellenforradalom eseményeit és a párt helyes politikai irányvonalát. Az asszonyok tevékenysége látszik a községekben, a községfejlesztési tervek elkészítésében, társadalmi munkában való részvételben, kultúrotthonok, iskolák és más építkezések létrehozásában. Hogy Nógrád megye asszonyai és leányai szorgalmasan dolgoznak társadalmunk építéséért, annak többek között az is bizonyítéka, hogy megyénkben ma már nincs egyetlen olyan község sem, ahol kisebb-nagyobb létszámban ne tevékenykedne a Nőtanács. A nőmozgalom — a megyékben is — legfontosabb feladatának az asszonyok politikai nevelését tekinti. Emellett szorgalmasan segíti az iskola oktató, nevelő munkáját, a tanácsok feladatainak megoldását, mindennapi egyszerű tevékenységükkel részt vesznek a város és a falu közvéleményének formálásában. Ezekre a futólagosan felsorolt eredményekre hivatkozva, szükségesnek tartom véleményemet kimondani a nőket általában is foglalkoztató kérdésekről, valamint az egészségügyi, a művelődésügyi, a földművelésügyi tárca költségvetéséhez megjegyzéseket fűzni. Nagy gondot okoz nekünk, hogy két városunkban, Salgótarjánban és Balassagyarmaton nincs elegendő munkalehetőség a nők számára. Vannak ugyan üzemek, vállalatok, hivatalok, különösen Salgótarjánban, mégis, a nők elhelyezkedése rendkívül nehéz. Szükséges lenne könnyűipari üzemek felállítása, ami segítene a helyzeten. Nincs minden rendben a nők vezetésbe való bevonásával sem. Azt hiszem, ezt jól tudják a képviselőtársak is, akik az okát sokféleképpen magyarázzák. Azt mi jól tudjuk, hogy a nőknek van még bőségesen pótolni valójuk az általános műveltség, a szakmai képzés tekintetében. Ezzel együtt úgy gondolom, ma is jóval több azoknak a nőknek a száma, akiket vezető beosztásiban lehetne foglalkoztatni. Nem is kellene nagyon keresni ezeket a nőket, mert ott dolgoznak a tsz-foen és más munkahelyeken, csak fokozatosan meg kellene bízni fel-