Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-3

119 Az Országgyűlés 3. ülése 1959. február 19-én, csütörtökön 120 van a lehetősége az átfutási idő csökkentésének. De hadd említsem meg az Építésügyi Minisztérium egyik vezetőjét, akivel tegnap beszélgettem, ö is azt mondotta, hogy ha csökkenteni tudnók az átfutási időt az építőiparban, akkor hat százalékkal lehetne az építési költséget csökkenteni. Minthogy az építőipari program 5,3 milliárd, ennek hat százaléka rendkívül nagy összeget tesz ki. Azt hiszem nekünk, akik az építőiparban dolgozunk, nagyon komolyan fel kell karolnunk a sztál in városiak kezdeményezését és olyan műszaki, szervezési módszereket kell kidolgoznunk, de alkalmaznunk is, hogy ez a feladat végre legyen hajtható. Ne essék félreértés, ebben a kérdésben minket is érhet és ér kritika, magamat és a szakszervezetet is beleértve. Az elkövetkező időben tehát az eddiginél lényegesen iobban össze kell vonni munkaerőinket, a gépeket és az anyagokat, mert így sokkal gyorsabban és gazdaságosabban tudunk építeni. A lakáskérdéssel kapcsolatban més egy kérdést szeretnék felvetni, a lakások átadási határjeleiének kérdését. Az elmúlt évek tapasztalatai általában azt mutatják, hogy a lakások átadásának határideje túlnyomó többségben az év második felére, sőt nagy részük december 31-re volt ütemezve. Ebből az következett, hogy azok a lakások, amelveket december végén adtak át, lényegesen többe kerültek, mint a nyáron átadott lakások, azonkívül minőségileg is nagyon sok kívánnivalót hagytak maguk után. Ebben az esztendőben már valamivel iobb a helvzet. több az átmenő lakások száma. Tovább kell azonban törekedni arra, hogy a lakások átadása az egész évben folyamatosan történjék és többségükben november közeoéig befejeződlek, addigra átadják őket rendeltetésüknek. Nagyon jól emlékszünk arra az időre, amikor a kapitalisták máius 1-én, augusztus 1-én, de legkésőbb november 1-én adták át a lakásokat csak azért, mert a télen átadott lakások nekik is többe kerültek. Ez a feladat mindinkább megvalósítható és nagyon örvendetes jelenség, hogy az építőipar már az elmúlt év decemberében megkapta ez évi tervét. A terv időben történő ismertetése lehetővé tette az építőiparban dolgozó vezetőknek az alaposabb és jobb felkészülést. A lakásépítkezés állandó* növelése mellett igen nagy feladatot jelent a mezőgazdaság szocialista átszervezésével együtt járó építési igények kielégítése. Ezen a téren is van nagyon kedvező jelenség. A Győr megyei téglagyár és mác megyei építőanyagipari üzemek már elindultak azon az úton, hogy többet termelnek és a többletet a mezőgazdaság, illetőleg az újonnan megalakult tsz-ek rendelkezésére bocsátják. Rendkívül nagy feladatként jelentkezik ebben az esztendőben is, mint az elmúlt esztendőben, a lakosság építőanyaggal való ellátása, végül, de nem utolsó sorban új iskolák, megfelelő tantermek biztosítása az iskolai év kezdetére. Tisztelt Országgyűlés! Befejezésül még anynyit, hogy az eredmények elérését nagy mértékben segítette az építő- és építőanyagipar műszaki és fizikai, valamint adminisztratív dolgozóinak szorgalmas munkája, amiért kétségtelenül köszönet illeti őket. Eddigi munkájuk biztató jel arra, hogy az Építésügyi Minisztérium segítségével fordulat következik be a gyorsabb és gazdaságosabb építkezés megteremtése terén. Az eredmények elérésében jelentős szerepe volt a céltudatosabb szocialista versenynek és az újítómozgalomnak. A mozgalom helyes szervezésében a pártszervezetek és a szakszervezetek kivették részüket. Az elért eredményekben benne van az ő szerény és szorgos munkájuk is. Az építő- és építőanyagipar dolgozói, műszakiak, fizikaiak egyaránt nagyra értékelik azt a gondoskodást, amelyet pártunk és kormányunk az elmúlt évben érdekükben végzett. Az építő- és építőanyagipari dolgozóknak bérezésében rendkívül komoly előrehaladás történt, úgyszintén szociális és kulturális ellátottságukban is. Az építő- és építőanyagipari dolgozók bíznak pártunkban, kormányunkban és erejüket megfeszítve igyekeznek az építőipar előtt álló nagy feladatokat sikeresen végrehajtani. Mivel az Országgyűlés elé terjesztett 1959. évi költségvetés biztosítja az építő- és építőanyagipar előtt álló feladatok végrehajtását, a magam és az építésügyi állandó bizottság nevében elfogadom és az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Zábráczky Géza képviselőtársunk. ZABRACZKY GÉZA: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Az 1958. év eredményei komoly lépést jelentettek népgazdaságunk és népünk életszínvonalának megszilárdulásában. Az 1957-es évben megindult fejlődés és stabilizálódás után ez az év — nyugodtan mondhatjuk — jobban zárult, mint azt két évvel az ellenforradalmi események és pusztítás után várhattuk volna. 1958ban az ipar teljes termelési tervét 4 százalékkal teljesítette túl és szénbányászaink, akik az ipar kenyerét adják, és akik iránt mindig bizalommal voltunk és vagyunk — teljesítették a rájuk háruló feladatokat. Ezek az eredmények nem kismértékben tükrözik az ország dolgozóinak, a magyar munkásosztálynak eredményes munkáját, politikai állásfoglalását és mély bizalmát a párt és a kormány iránt. Ezt a bizalmat a párt és a kormány szilárd, megingathatatlan, a magyar munkásosztály érdekeit szem előtt tartó következetes békepolitikájával vívta ki, amely elismerés megnyilatkozik az egyszerű dolgozók véleményében is. Ennek a véleménynek a kialakításában jelentős szerepe van annak a ténynek, hogy dolgozóink életszínvonalát az elmúlt évekhez viszonyítva komoly mértékben tudtuk emelni, és ezt a színvonalat az elmúlt évben még meglevő nehézségeink ellenére is meg tudtuk szilárdítani. A dolgozók, és különösen bányászaink tuda- . tában vannak annak, hogy a számukra előírt tervek teljesítése és túlteljesítése, nagyobb erőfeszítéseik a minőség fokozására, a költségek csökkentésére és a termelékenység emelésére mind hozzájárulnak hazánkban a szocializmus építésének gyorsabb ütemű fejlődéséhez, népünk