Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-3

105 Az Országgyűlés 3. ülése 1959. jebruár 19-én, csütörtökön 106 Kárhelyreállításra és tatarozásra 1957—58-ban 1357 millió forintot fordítottunk. Az 1959-es költ­ségvetésben Budapest főváros tanácsa 2417 millió forinttal szerepel. 1959-ben főként tatarozásokra ujabb 572 millió forint van előirányozva. Ez Bu­dapest egész költségvetésének 31 százaléka, ami Jgen nagy összeg, s amivel igen nagy eredménye­ket lehet elérni. Tennivaló pedig bőven van, hi­szen házaink állapota enyhén szólva nem minde­nütt kielégítő. Pillanatnyilag kevés a víz Budapesten és sokan szidják a közlekedést is. Meg kell mon­dana, hogy olykor-olykor jogosan. Szabad legyen először néhány szót szólnom a vízhelyzetről. 1945 előtt normális viszonyok mellett a napi víz­termelés 320 000 köbméter volt.»Hozzá kell ten­nem, hogy a felszabadulás előtt minden háziúr gondosan vigyázott a vízórára, arra, hogy mennyi a vízfogyasztás és nem igen engedte, hogy a la­Kok pazarolják a vizet, mert a víz drága volt. Minden házmestertől megkövetelték a háziurak, nogy a vízfogyasztást ellenőrizzék. A házfelügye­lők — szótfogadva a háziuraknak — gondosan, alaposan ellenőrizték is és nagyon hamar rá­szóltak arra a lakóra, akinek vízfogyasztása túl­m ent a szerintük elképzelt mennyiségen. . A niai víztermelés normális viszonyok mel­lett eléri a 700 000 köbmétert. A fogyasztás je­ienleg annyi lehetne, amennyi vízvezetéket épí­*ni tudnánk. Ez különösen a külső kerületekre a |l- 1938-ban a jelenlegi Nagy-Budapest terüle­ten 1268 kilométer vízvezeték volt, 1958-ban pe­dl g a vízvezetékhálózat hossza 2446 kilométer volt. Horthyék évente körülbelül 10 kilométer nosszúságú vízvezetéket építettek, de azt alapo­san meg is fizettették. Mi körülbelül 50 kilomé­ter hosszúságú vízvezetéket építünk évente. A felszabadulás után fejlesztettük a kutak kapaci­tását, megépült Szigetszentmiklóson egy 60 000 köbméter kapacitású kútrendszer, a pócsmegyeri «utak a napokiban léptek működésbe — napi mintegy 20 000 köbméter kapacitással. Egész kutrendszerünk víztermelése azonban a Duna vízállásától függ. Horthyék nem építettek az idő­járástól független vízkiemelő műveket, most en­nek építése is folyamatban van, a vízellátásba azonban csak a jövő évben fog erőteljesen be­kapcsolódni. Azt is meg kell mondani, hogy a vízfogyasz­as terén igen nagy a pazarlás. Erőteljesebb ta­arekossággal lényegesen csökkenteni lehetne most iis az időszakosan fellépő vízhiányt. Véle­ményünk szerint nemcsak lehet, hanem kell is ^arekoskodni. Sem a lakóházakban, sem a gyárakban nem szabad pazarolni a vizet azért, mert olcsó. ba n ^ országgyűlés! Közlekedésünk való­vaT' ^ zsu ^ 0 ^ t és rendkívül sok e téren a tenni­tot*?i .A 2 * azonban senki nem mondhatja, hogy közlekedésünk nem fejlődött jelentősen. 1943-ban A^fFtf 111 ^ 327 trolibusza'és autóbusza volt. máTv, om fel ezt a számot, mert a múltból a ti R na]Jlato kimutatásunk nincs. 1959 elején a? '°w SZ ° k és autóbuszok száma 1057. Ebben lrvmK további 120 darabot állítunk forga­t „^ T,.® 1 * 01 70 szerepel a tervben, a többit emh! ? Ul ka PJuk. 1943-ban 22 millió 890 000 1 utaz °tt egy év alatt, 1958-ban 280 millió ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ 637 000. Ezek a számok csak a trolibuszra és autóbuszra vonatkoznak. Az autóbuszon utazók száma több mint tizenkétszeresre, a villamosuta­zók száma pedig kétszeresére emelkedett. Ezév­ben még 42 motoros villamoskocsit is forgalomba állítunk terveink szerint. Meg kell még jegyez­nem, hogy Budapesten évente körülbelül egy­milliárd^zázezer utast szállítanak közlekedési eszközeink. Ha ezt a számot nézzük, szinte arra kell az embernek gondolnia, hogy Budapesten már alig jár valaki gyalog. S ha ezt tréfásan alá is akarjuk támasztani, akkor azt mondhatjuk — és ebben van is némi igazság —, hogy még a szerelmespárok is áthelyezték találkozóhelyüket a Nemzetitől a buszmegállókhoz és innen a vég­állomásig utazgatnak. Azelőtt a 6 filléres kis vil­lamostantuszt mindenki megnézte, kiadja-e, vagy sem. Ma az egyforintos vonaljegy nem számít és a budapesti lakosok egy megállót sem mennek szívesen gyalog. Mindez életszínvonalunk nagy­mértékű emelkedésére mutat. Iskolafenntartásra és egyéb oktatási felada­tokra 579 millió forintot kapunk ebben az év­ben, 39 millió forinttal többet, mint tavaly. Az oktatási beruházásokat 61 millióról 67 millióra emeltük, s így a tavaly épített 123 tanterem he­lyett az idén 160-at fogunk építeni. Most készülnek a tervek a Sztálin városiban termelt gáz távvezetéken való felhozatalára. Ez az elkövetkezendő években jelentősen javítja majd Budapest gázellátását. Jelenleg mintegy egymil­lió köbméter gázt termelünk, a sztálinvárosi gáz felhozatala után ezt napi 1 millió 200 000-re tud­juk növelni. A távvezeték építése 1959. március elején kezdődik és 1960-ban fejeződik be, mint­egy 44 millió forint költséggel. Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak azt bizonyítják, hogy kormányunk nagy gondot for­dított az elmúlt években Budapest fejlesztésére. Mivel tudjuk, hogy a kormány figyelmet fordít minden jogos kérésre, szeretnék még egy buda­pesti problémát megemlíteni. Budapest útjai kis­sé elhanyagolt állapotban vannak. Egyrészt azért, mert a megnövekedett forgalom rendkívüli módon igénybe veszi az utakat, másrészt mert az új útfejlesztés és a forgalom növekedése nem mindenben tart lépést egymással. Az épületek ál­lagának megóvása érdekében még a nagyarányú segítség mellett is kénytelenek voltunk község­fejlesztési tervünk rovására harminchat millió forintot hozzátenni a felújítási összeghez, mert például iskoláink felújítása még gyorsabb üte­met kíván, mint amilyet terveztünk. Budapesten állandóan nő nemcsak a sze­mély-, hanem a tehergépkocsi forgalom is, újabb parkolóhelyekre, utakra van szükségünk. Buda­pesten a Horthy-Magyarország idején a főútvo­nalak nagyrészét nem aszfalttal, hanem kockakő­vel burkolták, mert ez olcsóbb volt, s több lehe­tőséget adott a panamázásra. A főváros akkori vezetői elég bőven éltek is ezekkel a panamázási alkalmakkal. Budapest megnövekedett forgalmára való te­kintettel, valamint Budapest fokozottab tisztán­tartása érdekében az utakat aszfaltozni kell. A főútvonalakat jobban rendbe kell hozni és e rendbehozatal meggyorsítására további segítséget kérünk kormányunktól. 6

Next

/
Thumbnails
Contents