Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-3

91 Az Országgyűlés 3. ülése 19 vita is egyik bizonyítéka állami életünk, parla­menti munkánk egyre fejlődő demokratizmusá­nak. A dolgozókat, a választópolgárok millióit ér­deklő nagyfontosságú kérdéseket, így az ez évi költségvetés tárgyalását is, tehát a legszélesebb körű munka és vita előzte meg. így csak egy szo­cialista Országgyűlés dolgozik, a képviselői meg­bízatással járó, a dolgozó nép iránt érzett fele­lősség csak szocialista ország parlamentjében juthat ilyen nagy mértékben kifejezésre. A terv- és költségvetési bizottság szem előtt tartotta az állandó bizottságok, az egyes képviselők javaslatait. Megnézte elsősorban, hogy pénzügyileg biztosított-e az 1959. évi terv végrehajtása. Megvizsgálta és megvitatta a bi­zottság, hogy tartalmazza-e azokat a pénzügyi alapokat, amelyek a termelés finanszírozásához, a termelésnek a népgazdasági tervben meghatá­rozott emeléséhez szükségesek. A beruházásokhoz megfelelő fedezetet nyújt-e a költségvetép. Különös gonddal vizsgálta meg a bizottság, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez a szükséges állami támogatás eszközeit, hiteleit biztosítja-e. Elsősorban a szocialista községek megalakulásával fellépő, nagyüzemi szocialista termeléshez szükséges közös épületek, istállók létrehozására kellő alappal rendelkezik-e. Általában megvizsgálta a terv- és költség­vetési bizottság, hogy a termelő munka össz­hangban van-e az életszínvonal tervezett emelé­sével, hogy a belső szükségletek kielégítésére és az exportnak megfelelően irányozzuk-e elő ter­melésünket, illetve így finanszírozzuk-e azokat. Az Országgyűlés bizottságai, így a terv- és költségvetési bizottság is megállapította, hogy a fenti szempontokat figyelembe véve a költség­vetés biztosítja az 1959. éves terv végrehajtását, szilárd egyensúlyban van. Ezzel sikeresen járul hozzá a költségvetés a 3 éves terv ez évre kitű­zött feladatainak végrehajtásához is. Nagyobbak a tervezett bevételeink, mint 1958-ban voltak és ez lehetővé teszi az 1959. évi felemelt népgazda­sági kiadásainkat is. Kiadásaink a népgazdaság további fejleszté­sével, az életszínvonal tervezett további emelé­sével mintegy 5.5 milliárd forinttal emelkednek. Az ez évi nagyobb bevételeket elsősorban a szo­cialista állami vállalatok eredményeiből nyerjük, amely az összbevételnek mintegy 75 százaléka. Emellett a költségvetés a külkereskedelmi mér­legünk igen kedvező 1958. évi eredményeire is támaszkodik. Mindez erősödő népgazdaságunkat igazolja. Végeredményben költségvetésünk 837 millió fo­rint többlettel zárul. A költségvetés számaiból kitűnik, hogy a la­kosságtól a népgazdaság kiadásainak növekedé­se ellenére az életszínvonal betervezett emelése mellett is csak az 1958. évi szinten kérünk .köz­vetlen pénzügyi támogatást, sőt valamivel az el­múlt évi szint alatt lesz a lakosság közvetlen költségvetési hozzájárulása. Tisztelt Országgyűlés! Beruházásaink ma már meghaladják az 1955. évit. Megnövekedett beruházásaink lehetővé teszik a termelő kapaci­tások növelését, ugyanakkor a költségvetés to­. február 19-én, csütörtökön 92 vábbra is biztosítja lakásépítési tervünk meg­valósítását. Ennek elősegítésére a Kormány a költség­vetésen bélül biztosítani kívánja a magánosok által történő lakásépítés fokozott támogatását 30 éves kamatmentes hitelek biztosításával is. Nagy mértékben emeljük az iskolai ellátottságot az­által, hogy 1085 új tantermet hozunk létre és — hadd tegyem mindjárt hozzá — egy év alatt ennyi tantermet még soha nem építettünk. A nyugdíj újabb rendezésével 430 000 csalá­dot juttat a kormány kedvezőbb anyagi feltéte­lek közé. Dolgozó népünk érdekében a sokgyer­mekes családok családi pótlékának felemelése ugyancsak pártunk, kormányunk helyes gazdál­kodását igazolja. 82 000 pedagógusnak, mintegy 52 000 egészségügyi dolgozónak, ápolónak, orvos­nak fizetését emelte meg kormányunk. Ezek az intézkedések együttvéve mutatják szocialista költségvetésünk erejét, kormányunk stabil gaz­dálkodását, a forint stabilitását, a politikai biza­lom stabilitását. Mindezeknek egyik fontos mérője, hogy né­pünk takarékbetét állománya soha nem látott mértékben megnőtt, de nő, erősödik az ország politikai tőkéje is, ami a párt, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány két éves irányító tevé­kenysége eredményeképpen jött létre. Az 1958. évben a párt és a kormány helyes politikája, reális gazdaságpolitikája, dolgozó né­pünk szorgalma egyrészt létrehozta az elmúlt év gazdasági eredményeit, másrészt biztosította, hogy az ez évi költségvetés további fokozott nép­gazdasági eredményeket hozzon létre. Nyugod­tabb a munka, nyugodtabb az élet, jobban gaz­dálkodunk, jobban élünk, mint egy évvel ezelőtt. Ilyen irányban hat, mindennapi munkánkat, életünket kívánja jobbá tenni a kormányzat az­által is, hogy költségvetésünknek csaknem egy­harmada szociális és kulturális célokra nyer fel­használást. Ez egyik legszebb része a költségve­tésnek. Tisztelt Országgyűlés! Miután a költségvetés megfelel az 1959. évi népgazdasági tervnek, pénzügyileg biztosítja annak maradéktalan vég­rehajtását, szilárd egyensúlyt ad az ez évi gaz­dálkodáshoz és lehetőséget az 1960-as népgazda­sági terv előkészítéséhez, valamint mert az ez évi költségvetés olyan reális, hogy annak minden része szorgalmas, jó munkával, helyes vezetés­sel teljesíthető, sőt túlteljesíthető, a terv- és költségvetési bizottság nevében javasolom a Tisztelt Országgyűlésnek a költségvetés általános és részleteiben való elfogadását. Engedje meg a Tisztelt Országgyűlés, hogy javaslatot tegyek a napirend tárgyalási módjára. Az ügyrend 32. paragrafusa 3. bekezdése alapján a költségvetés és a költségvetési törvényjavaslat tárgyalási módjára a terv- és költségvetési bi­zottság javasolja, hogy az Országgyűlés a költ­ségvetés általános és részletes vitáját együttese a folytassa le és vele együtt tárgyalja meg a költ­ségvetési törvényjavaslatot is. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A terv- és költségvetési bizottság előadója javaslatot nyúj­tott be a költségvetés és a költségvetési törvénv­javaslat tárgyalási módjára. Kérdem a tisztelt !

Next

/
Thumbnails
Contents