Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-15

861 Az Országgyűlés 25. ülése 1960. évi december 8-án, csütörtökön 862 A zöldségtermelés a tavalyihoz hasonló nagyságú területen folyt az idén és a termés is hasonló a tavalyihoz. A tavaszi hűvös és száraz időjárás azonban mintegy két héttel késleltette a zöldségfélék piacra való felhozatalát. Zöldségtermelésünkben is túlsúlyra került a szocialista szektor. Az összzöldségtermő terü­leten belül közel 70 százalék a szocialista szektor aránya, a szerződött területen belül pedig 85 százalék. Ez az arány nagyobb követelményt tá­masztott kereskedelmi szerveink felvásárlási és elosztási munkájában, amelyre ezek a szervek nem voltak megfelelően felkészülve és ezért né­hány esetben zavarok voltak a piacon a zöldség­ellátás terén. Nem egy esetben az áruk minősége is kifo­gásolható volt, ami jórészt annak tudható be, hogy felvásárló és értékesítő szerveink még min­dig nem fordítanak kellő figyelmet a minőség megóvására. Gondolok itt elsősorban a szállítási, kezelési és egyéb fogyatékosságokra. Vélemé­nyem szerint ezek a hiányosságok okozzák azt, hogy az egyéni termelők a zöldségfélék tekinte­tében sok esetben előnyösebb árakon tudják ér­tékesíteni áruikat. Gyümölcstermelésünk gyengébb az idén, mint tavaly, ennek oka.a virágzás idején a leg­fontosabb gyümölcstermő vidékeken fellépő fagyban és hűvös időjárásban keresendő. Főleg barackból és téli almából volt nagy a kiesés. Hasonlóan nem kedvezett az idei időjárás a szőlőtermelésnek sem. Már a tavaly őszi korai fagyok rossz hatással voltak a vesszők beérésére, ezenkívül a tavaszi hideg időjárás és ráadásul az őszi napfény elmaradása, valamint a sok eső kedvezőtlenül hatott az idei terméseredmények­re. Az őszi rendkívüli esős időjárás nagyon megnehezítette a betakarítási munkálatokat. Az elmúlt két hónapban a 40 éves átlagcsapadéknak a duplája esett le. Szövetkezeti parasztjainkat nagy feladat elé állította ez a rendkívüli időjárás, bár ebben a nehéz munkában a társadalom minden rétege megmozdult segítségükre. A nagy összefogás el­lenére is azonban elhúzódott az őszi termésbeta­karítás és a kenyérgabona vetése is. A múlt hét végéig a cukorrépának 1,5 szá­zaléka még a földben volt. Burgonyából Baranya és Hajdú megyében volt még hátra betakarítat­lan termés. Kukorica betakarításunk 87 százalék­ra állt a múlt hét végén, s előreláthatólag még egy heti munka szükséges ennek a betakarítá­sára. Őszi árpából, őszi takarmánykeverékből többet tudtunk elvetni, mint az elmúlt évben. Az eddigi őszi kenyérgabonavetésünk azonban — az idén betakarított területhez képest — 2 száza­lékkal kisebb és 8 százalékkal alatta van a ter­vezett kenyérgabona vetésnek. Az elvetett búzaterületnek mintegy 15 szá­zalékán, közel 300 000 kat. hold földön vetettünk nagyhozamú, főleg szovjet búza fajtákat. Most az a feladatunk, hogy azokon a terü­leteken, ahol a tavaszi búza kielégítő termést ad, azzal pótoljuk a hiányzó vetést. Javasoljuk termelőinknek, hogy a jövő esz­tendőben nagyobb területen vessenek naprafor­gót, amelynek árát kormányzatunk most nagy arányban felemelte. Megtalálják számításukat a termelők a most kialakított árak alapján, de fon­tos a napraforgó termelése takarmányozásunk szempontjából is, mert darájával javítani tudjuk a sok keményítő értéket adó kukorica értékesü­lését a takarmányozásban. Az idén egyes területeinken nagy kárt oko­zott az aszály. Főleg azokat a termelőket érin­tette ez érzékenyen, akik tavaszi szántásba ve­tették el a kapásokat. Az őszi szántásokba ve­tett kapásnövények nem érezték úgy az aszály­kárt és ezért javasoljuk termelőinknek, hogy tanulva az idei tapasztalatokon, törekedjenek szántóföldjeik egész területén a mélyszántás el­végzésére. Eddig 1 820 000 kat. holdon végeztük el ezt a munkát és most, amikor az őszi vetéseket lé­nyegében befejeztük, minden traktor és ezek mellett a fogatok is végezzék a mélyszántás munkáját, a jövő évi jobb termés megalapozása érdekében. Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdaság össztermelésének csaknem felét az állattenyésztés adja. A termelésnek e hatalmas területén a nagyüzemi gazdálkodás kialakítása lényegesen nehezebb és hosszabban tartó folyamat, mint a növénytermesztésben. Kormányunk ezért megkülönböztetett figyelem­mel volt ez évben az állattenyésztés iránt és szá­mos intézkedést hozott az állattenyésztés fejlesz­tésére. A kormány az év folyamán intézkedéseket hozott arra, hogy ott, ahol a férőhelyhiány nem teszi lehetővé még a közös állatállomány megfe­lelő kialakítását, több állatot tarthatnak a ház­tájiban, mint amennyit az alapszabály eredetileg lehetővé tett. Ez az intézkedés — ahol megértet­ték és helyesen alkalmazták — jó hatással volt az állatállomány fejlődésére, az árutermelésre és nem utolsósorban a termelőszövetkezeti tagok jövedelmére is. Az egész ország állatlétszám alakulását he­lyes összehasonlítani az 1958. októberi számok­kal, amikor még nem kezdtük el a nagyarányú átszervezést a mezőgazdaságban. Szarvasmarha állományunk 1958 októberé­től ez év márciusára 1,7 százalékkal csökkent, azóta ez a szám lényegében változatlan. Szarvas­marha állományunk 64,2 százaléka van a szövet­kezetek közös és háztáji gazdaságában. Ez év márciusától a közös és háztájiban levő szarvas­marha állomány 70 000 darabbal nőtt. Sertésállományunk a két év alatt 2,6 száza­lékkal csökkent, a 2 éven belül azonban — az elmúlt évi októberihez viszonyítva — közel 9 százalékos a csökkenés. Ennek oka a tavalyi év­ben bekövetkezett nagyarányú kocakivágás, aminek ellensúlyozására a Földművelésügyi Mi­nisztérium akkor nem tette meg a megfelelő in­tézkedéseket. Ez év márciusára, egy év alatt a kocalétszám 22 százalékkal csökkent és az utób­bi évek legalacsonyabb létszámára esett vissza, 409 000 darabra. Az azóta megtett intézkedések eredménye folytán ez év októberére a kocalétszám — már­ciustól októberig 159 000 darabbal nőtt, s ezzel az utóbbi évek legmagasabb októberi kocaállo­mányát túlhaladtuk. Szaporodott a malacállo­mány is, de ennek a kedvező hatása csak a jövő 39* /

Next

/
Thumbnails
Contents