Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-15

861 Az Országgyűlés 25. ülése 1960. évi december 8-án, csütörtökön 862 A zöldségtermelés a tavalyihoz hasonló nagyságú területen folyt az idén és a termés is hasonló a tavalyihoz. A tavaszi hűvös és száraz időjárás azonban mintegy két héttel késleltette a zöldségfélék piacra való felhozatalát. Zöldségtermelésünkben is túlsúlyra került a szocialista szektor. Az összzöldségtermő területen belül közel 70 százalék a szocialista szektor aránya, a szerződött területen belül pedig 85 százalék. Ez az arány nagyobb követelményt támasztott kereskedelmi szerveink felvásárlási és elosztási munkájában, amelyre ezek a szervek nem voltak megfelelően felkészülve és ezért néhány esetben zavarok voltak a piacon a zöldségellátás terén. Nem egy esetben az áruk minősége is kifogásolható volt, ami jórészt annak tudható be, hogy felvásárló és értékesítő szerveink még mindig nem fordítanak kellő figyelmet a minőség megóvására. Gondolok itt elsősorban a szállítási, kezelési és egyéb fogyatékosságokra. Véleményem szerint ezek a hiányosságok okozzák azt, hogy az egyéni termelők a zöldségfélék tekintetében sok esetben előnyösebb árakon tudják értékesíteni áruikat. Gyümölcstermelésünk gyengébb az idén, mint tavaly, ennek oka.a virágzás idején a legfontosabb gyümölcstermő vidékeken fellépő fagyban és hűvös időjárásban keresendő. Főleg barackból és téli almából volt nagy a kiesés. Hasonlóan nem kedvezett az idei időjárás a szőlőtermelésnek sem. Már a tavaly őszi korai fagyok rossz hatással voltak a vesszők beérésére, ezenkívül a tavaszi hideg időjárás és ráadásul az őszi napfény elmaradása, valamint a sok eső kedvezőtlenül hatott az idei terméseredményekre. Az őszi rendkívüli esős időjárás nagyon megnehezítette a betakarítási munkálatokat. Az elmúlt két hónapban a 40 éves átlagcsapadéknak a duplája esett le. Szövetkezeti parasztjainkat nagy feladat elé állította ez a rendkívüli időjárás, bár ebben a nehéz munkában a társadalom minden rétege megmozdult segítségükre. A nagy összefogás ellenére is azonban elhúzódott az őszi termésbetakarítás és a kenyérgabona vetése is. A múlt hét végéig a cukorrépának 1,5 százaléka még a földben volt. Burgonyából Baranya és Hajdú megyében volt még hátra betakarítatlan termés. Kukorica betakarításunk 87 százalékra állt a múlt hét végén, s előreláthatólag még egy heti munka szükséges ennek a betakarítására. Őszi árpából, őszi takarmánykeverékből többet tudtunk elvetni, mint az elmúlt évben. Az eddigi őszi kenyérgabonavetésünk azonban — az idén betakarított területhez képest — 2 százalékkal kisebb és 8 százalékkal alatta van a tervezett kenyérgabona vetésnek. Az elvetett búzaterületnek mintegy 15 százalékán, közel 300 000 kat. hold földön vetettünk nagyhozamú, főleg szovjet búza fajtákat. Most az a feladatunk, hogy azokon a területeken, ahol a tavaszi búza kielégítő termést ad, azzal pótoljuk a hiányzó vetést. Javasoljuk termelőinknek, hogy a jövő esztendőben nagyobb területen vessenek napraforgót, amelynek árát kormányzatunk most nagy arányban felemelte. Megtalálják számításukat a termelők a most kialakított árak alapján, de fontos a napraforgó termelése takarmányozásunk szempontjából is, mert darájával javítani tudjuk a sok keményítő értéket adó kukorica értékesülését a takarmányozásban. Az idén egyes területeinken nagy kárt okozott az aszály. Főleg azokat a termelőket érintette ez érzékenyen, akik tavaszi szántásba vetették el a kapásokat. Az őszi szántásokba vetett kapásnövények nem érezték úgy az aszálykárt és ezért javasoljuk termelőinknek, hogy tanulva az idei tapasztalatokon, törekedjenek szántóföldjeik egész területén a mélyszántás elvégzésére. Eddig 1 820 000 kat. holdon végeztük el ezt a munkát és most, amikor az őszi vetéseket lényegében befejeztük, minden traktor és ezek mellett a fogatok is végezzék a mélyszántás munkáját, a jövő évi jobb termés megalapozása érdekében. Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdaság össztermelésének csaknem felét az állattenyésztés adja. A termelésnek e hatalmas területén a nagyüzemi gazdálkodás kialakítása lényegesen nehezebb és hosszabban tartó folyamat, mint a növénytermesztésben. Kormányunk ezért megkülönböztetett figyelemmel volt ez évben az állattenyésztés iránt és számos intézkedést hozott az állattenyésztés fejlesztésére. A kormány az év folyamán intézkedéseket hozott arra, hogy ott, ahol a férőhelyhiány nem teszi lehetővé még a közös állatállomány megfelelő kialakítását, több állatot tarthatnak a háztájiban, mint amennyit az alapszabály eredetileg lehetővé tett. Ez az intézkedés — ahol megértették és helyesen alkalmazták — jó hatással volt az állatállomány fejlődésére, az árutermelésre és nem utolsósorban a termelőszövetkezeti tagok jövedelmére is. Az egész ország állatlétszám alakulását helyes összehasonlítani az 1958. októberi számokkal, amikor még nem kezdtük el a nagyarányú átszervezést a mezőgazdaságban. Szarvasmarha állományunk 1958 októberétől ez év márciusára 1,7 százalékkal csökkent, azóta ez a szám lényegében változatlan. Szarvasmarha állományunk 64,2 százaléka van a szövetkezetek közös és háztáji gazdaságában. Ez év márciusától a közös és háztájiban levő szarvasmarha állomány 70 000 darabbal nőtt. Sertésállományunk a két év alatt 2,6 százalékkal csökkent, a 2 éven belül azonban — az elmúlt évi októberihez viszonyítva — közel 9 százalékos a csökkenés. Ennek oka a tavalyi évben bekövetkezett nagyarányú kocakivágás, aminek ellensúlyozására a Földművelésügyi Minisztérium akkor nem tette meg a megfelelő intézkedéseket. Ez év márciusára, egy év alatt a kocalétszám 22 százalékkal csökkent és az utóbbi évek legalacsonyabb létszámára esett vissza, 409 000 darabra. Az azóta megtett intézkedések eredménye folytán ez év októberére a kocalétszám — márciustól októberig 159 000 darabbal nőtt, s ezzel az utóbbi évek legmagasabb októberi kocaállományát túlhaladtuk. Szaporodott a malacállomány is, de ennek a kedvező hatása csak a jövő 39* /