Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-13

761 Az Országgyűlés 13. ülése 1960 A sorkatonai szolgálatra előírt három év és a tartalékos katonai szolgálatra meghatározott összesen 32, illetőleg 24 hónap letöltése nem akadálya annak, hogy mozgósítás esetén a hadkötelest ismét behívják, vagy a mozgósítás tartamára katonai szolgálatban visszatartsák. Ha azonban a hadköteles a hadkötelezettség felső korhatárát elérte, mozgósítás esetén sem hívható be, illetőleg a mozgósított csapattól is le kell szerelni. A hadköteleseket különböző kedvezmények illetik meg és a törvényjavaslatban az érdekeik védelméről is történik gondoskodás. Ezekre még néhány vonatkozásban visszatérek. 2. A nagyhatású légi támadófegyverek alkalmazási lehetőségeinek növekedése folytán rendkívüli jelentősége van a légoltalom korszerű megszervezésének. Állampolgáraink életének és vagyonának védelmére, népünk által alkotott nagyszerű létesítményeink légitámadások elleni megóvására és általában a légitámadások hatásainak csökkentésére államunk jelentős intézkedéseket tesz. Ez államunk védelmi funkciójából is következik. A légoltalom hatásosabb ellátása azonban az állampolgárok széleskörű személyes közreműködését is igényli. Ezért a törvényjavaslat a férfiakat a 14. életévtől a 65. életévük betöltéséig, a nőket pedig a 14. életévtől a 60. életévük betöltéséig légoltalmi oktatásban, kiképzésben való részvételre és légitámadások, vagy azok veszélye idején a munkahelyükön és a lakóházakban személyes légoltalmi szolgálatra kötelezi. E kötelezettség alapján az említett korú állampolgárok évenként 60, a szakszolgálatosok 120 óra kiképzésben és évenként kétszer tartható légoltalmi gyakorlaton való részvételre kötelezhetők. Ezen felül a kötelezettek háború esetén és az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszély esetén a munkahelyükön, illetőleg a lakóházakban szervezett légoltalmi csoportokban kötelesek mentő, tűzoltó, egészségügyi stb. szolgálatot ellátni. A javaslat a légoltalmi kötelezettség terjedelmét a régi törvényhez viszonyítva szűkebb körben állapítja meg és lényegesen bővíti azoknak a körét, akik e kötelezettség alól mentesek. A jövőben a 65. életévüket betöltött férfiak és a 60. életévüket betöltött nők nem kötelezhetők légoltalmi szolgálatra. Tisztelt Országgyűlés! 3. Háború idején a haza védelme az egész társadalomtól és annak minden tagjától olyan erőfeszítést kíván meg, amelynek minden más érdeket alá kell rendelni. Ez indokolja azt, hogy a javaslat a háború idejére munkakötelezettség elrendelését teszi lehetővé. E kötelezettség is a 14—65 éves férfiakra, illetőleg a 14—60 éves nőkre terjed ki. A honvédelmi munkára kötelezetteket tartósan vagy ideiglenesen, alkalmilag lehet igénybe venni. Az igénybevétel módjait a javaslat úgy szabályozza, hogy a honvédelmi munkára kötelezett személyek a képességeiknek megfelelő bármilyen fizikai vagy szellemi munka teljesítésére legyeévi december 1-én, csütörtökön 762 nek kötelezhetők, függetlenül attól, hogy munkaviszonyban állnak-e vagy sem; mégis a javaslat szerint az a körülmény, hogy a kötelezett munkaviszonyban van, illetőleg termelőszövetkezeti tag, azt vonja maga után, hogy honvédelmi munkakötelezettségét is rendszerint addigi munkahelyén kell teljesítenie. A javaslat felhatalmazást ad a hatályos munkajogi, illetőleg termelőszövetkezeti jogi szabályozástól való eltérésre is, abból kiindulva, hogy háború vagy rendkívüli állapot esetén bizonyos korlátozások ebben a körben nélkülözhetetlenek. A javaslat előírja, hogy az ideiglenes jellegű többnapos igénybevétel esetén is biztosítani kell a kötelezett részére a szükséges pihenőidőt, élelmezést és szállást, vagy azt, hogy naponként lakóhelyére hazatérhessen. Tisztelt Országgyűlés! 4. Az eddigiekben azokról a honvédelmi kötelezettségekről szóltam, amelyek az állampolgárok személyes szolgálatával kapcsolatosak. A haza védelmében azonban az állampolgárok nemcsak személyes szolgálatukkal, hanem — mint ahogy azt a javaslat első szakasza is kifejezésre juttatja — anyagi javaikkal is kötelesek részt venni. Ezért a törvényjavaslat behatóan szabályozza az anyagi jellegű szolgáltatási kötelezettséget is. Társadalmi rendszerünkből következik, hogy az anyagi jellegű szolgáltatás kötelezettségét a kapitalista szabályozástól teljesen eltérő elvi alapokra kell felépítenünk. A javaslat szabályozásában a legjelentősebb elvi eltérés államunk védelmi funkciójából következik. A haza védelméhez szükséges anyagi eszközök biztosítására elsősorban az állami tulajdon szolgál és az állampolgárok anyagi jellegű szolgáltatásának elrendelésére általában csak azokban az esetekben kerülhet sor, ha a honvédelem szükségletei az állami tulajdonból nem volnának kielégíthetők. A törvényjavaslat ennek, megfelelően csak azokat az eseteket szabályozza, amikor az anyagi szolgáltatásra kötelezett nem állami szerv, hanem állampolgár, szövetkezet, vagy szövetkezeti vállalat Az anyagi jellegű szolgáltatási kötelezettség alapján az ingatlan birtokosát az ingatlan átengedésére és például arra is lehet kötelezni, hogy az épületben a légoltalom céljából szükséges berendezéseket létesítsen és fenntartson. E kötelezettség alapján a honvédelem céljaira igénybe vehetők a személy- vagy teherszállításra alkalmas járművek, közszükségleti cikkek és anyagok, ez utóbbiak természetesen csak olyan menynyiségben, amennyi a kötelezett saját házi, vagy gazdasági szükségletének mértékét meghaladja. Tisztelt Országgyűlés! 5. A haza védelmének gyors megszervezése, az állampolgárok életének és vagyonának biztosítása, a honvédelem és a népgazdaság szempontjából fontos állami vagyontárgyak biztonságba helyezése, valamint az államigazgatási szervek zavartalan működésének biztosítása érdekében szükséges, hogy háború idején egyes állami szerveket rendkívüli intézkedések elrendelésére is feljogosítsunk. Tekintve, hogy a rendkívüli intézkedések adott esetben alkotmányos jogokat is «korlátozhatnak, a törvényjavaslat azokat — szocializmust építő társadalmunk szemléletének megfele35*