Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-13

755 Az Országgyűlés 13. ülése 1960. évi december 1-én, csütörtökön 756 nem az ipart szolgálták, vagy egyes témák kidolgozása igen lassan haladt, vagy pedig párhuzamos kutatások folytak és még most is folynak. Nem egy esetben előfordul például, hogy a Pécsi Tröszt kutató osztálya ugyanazon a területen végez kutatómunkát, mint a Komlói Tröszt. De nem használták fel a nemzetközi tapasztalatokat munkájukban. Éppen ezért helyesnek tartom, hogy a törvénytervezet a kutatómunka fejlesztésére, s eredményeinek gyakorlati alkalmazására kötelezi a bányászati szakembereket és helyesen célul tűzi ki, hogy a kutatómunkában támaszkodjanak a nemzetközi tapasztalatok gyümölcsöztetésére is. Nagyszerű külföldi példák állnak előttünk, főleg a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, Lengyelországban, amelyekből rengeteg tanulságot vonhatunk le a hazai bányaipari munka fejlesztésére nézve. A KGST országok műszaki tudományos együttműködését segíti elő a jelen törvénytervezet is. Eredményes és gyors műszaki fejlesztés a bányászatban csakis akkor alakulhat ki, ha a dolgozók szakmai képzését és továbbképzését fejlesztik. Ugyanez vonatkozik a mérnöki és technikus-képzésre és továbbképzésre is. Helyeslem, ha a törvénytervezetnek azt az intézkedését, hogy az illetékes miniszterek egyes munkakörök ellátását képesítéshez kössék. A szakképzésnek a feladata lesz, hogy kiváló szakmunkásokat, mérnököket, technikusokat képezzenek ki a bányászat számára. A képzésnél arra kell törekedni, hogy olyan szakemberek kerüljenek ki, akik nemcsak a műszaki kérdéseket oldják meg, hanem egyúttal a gazdaságosságot is figyelembe veszik. A szakképzést úgy kell megoldani minden szinten, hogy az életbe kikerülő szakemberek alkalmasak legyenek a műszaki kérdéseknek legmagasabb szinten történő megoldására, továbbá a gazdaságosság és a biztonság rendkívül fontos szempontjainak figyelembevételére és összeegyeztetésére. Minthogy ez a törvénytervezet, amely az országgyűlés mai ülésén megvitatásra került, híven tükrözi az általam értékesnek tartott szempontokat, irányt mutat a bányászatban a műszaki fejlesztés tudományos, kutatási és kivitelezési, valamint szakosítási kérdéseinek megoldására, ezzel elősegíti a bányászatra az ötéves terv során háruló követelmények végrehajtását, így népgazdaságunk érdekeit szolgálja, annak elfogadását a magam részéről indokoltnak és szükségesnek tartom, és a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Miután a törvényjavaslathoz több hozzászóló nem jelentkezett, a vitát bezárom. Tisztelt Országgyűlés! Miután a vita kapcsán Jakab Sándor képviselőtársunk külön indítványt tett, ügyrendünk értelmében először efelett kell szavazni. Miután az indítvány nem a törvényjavaslat módosítására vonatkozik, hanem arra, hogy az elfogadandó törvényjavaslatot, mint tantárgyat oktassák, tanítsák a Nehézipari Műszaki Egyetemen, javaslom, hogy a tisztelt Országgyűlés az indítványt utalja megvitatásra és javaslattétel végett az ipari bizottsághoz. Kérdem az Országgyűlést, egyetértenek-e ezzel. (Igen.) Köszönöm. Következik a határozathozatal a bányászatról szóló törvényjavaslatról. Kérdem az Országgyűlést, hogy a bányászatról szóló törvényjavaslatot elfogadja-e? Aki elfogadja, szíveskedjék kézfelemeléssel szavazni. (Megtörténik.) Köszönöm. Ki van ellene? (Senki.) Kimondom a határozatot: Az országgyűlés a bányászatról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Tanácskozásunkat nyolcvan percre felfüggesztem. Pontosan három órakor folytatjuk. (13.35.) (Szünet 13.35—15.00.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Tanácskozásunkat folytatjuk. Napirend szerint következik a honvédelemről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Czinege Lajos elvtárs, honvédelmi miniszter kíván szólni. CZINEGE LAJOS honvédelmi miniszter •. Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt az új honvédelmi törvénytervezetnek részletes indokolását előadnám, engedje meg a tisztelt Országgyűlés, hogy válaszoljak egy feltehető kérdésre Vajon nincs-e ellentét aközött, hogy kormányunk a békés egymás mellett élés, valamint az általános és teljes leszerelés mellett száll síkra, és a közt a tény közt, hogy új honvédelmi törvénytervezetet dolgoztunk ki és hoztunk elfogadásra az országgyűlés plénuma elé. Nincs semmi ellentmondás a két tény között. Mi békét akarunk és békében kívánunk élni a világ minden népével, országával társadalmi rendjére valö tekintet nélkül, őszinte hívei vagyunk az általános és teljes leszerelésnek, annak, hogy az emberiség egyszer s mindenkorra megszabaduljon az annyi szenvedést okozó és a mi korunkban az egész emberi társadalmat alapjaiban fenyegető háborúk rémétől. A békét, hazánk szabadságát és függetlenségét azonban nem elég csak szeretni, vagy óhajtani, azért harcolni kell és biztosítani kell annak megvédését. Éppen azért van béke: 1. mert a szocialista tábor ereje, a Varsói Szerződésben kölcsönös kötelezettséget vállaló országok erői napról napra növekszenek. Népünk tudatában van annak, hogy helyes úton jár, igazságos ügyet, a béke és szocializmus ügyét szolgálja — és azt is jól tudja, hogy a mi oldalunkon van nemcsak az igazság, hanem az erő is, olyan erő, amely ma már képes megfékezni a háborúra szervezkedő imperialista kalandorokat, 2. az aktív semlegességi politikát folytató, a gyarmati elnyomás alól felszabadult országok döntő többsége, bár társadalmi berendezkedésük nem szocialista jellegű, de az emberiség szempontjából legalapvetőbb kérdésben — a háborúk elhárításának kérdésében — a szocialista táborral együtt harcolnak, 3. szerte a világon, azokban az országokban is, amelyeknek uralkodó körei háborúról és agresszióról álmodoznak, a dolgozó emberek százmilliói nem akarnak háborút, s velünk — a