Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-12

717 Az Országgyűlés 12. ülése 1960 Másik kérdésem a földművelésügyi miniszter elvtárshoz a következő: Miért nem oldódott meg a mai napig, sem a hajdúszoboszlói egyetemi tangazdaságnak a Debreceni Mezőgazdasági Akadémiához való átcsatolása? Tudomásom szerint a Földművelésügyi Minisztériumban a tangazdaság átcsatolásának gondolatával már évek óta foglalkoznak. A helyi szervek — a megyei pártbizottság, a megyei tanács végrehajtó bizottsága —

I az átcsatolás szükségességét, helyességét és előnyeit alaposan megindokolták, többszöri előterjesztésben. Gódor elvtárs, képviselőtársam a januári országgyűlésen is szóvá tette az átcsatolás szükségességét. Az átcsatolás melletti érveket itt most nem tartom szükségesnek ismét elmondani. Csupán annyit, hogy a gödöllői agráregyetemnek Nagy-Gomboson van egy háromezer kat. holdas tangazdasága, s úgy tudjuk, hogy ennek tízezer kat. holdra való felfejlesztése folyamatban van. Pár hónappal ezelőtt tangazdasággá szervezték át a Hajdú megyei hosszúháti kísérleti tangazdaságot, további hatezer hold területtel. Emelfett van még a hajdúszoboszlói tangazdaság négyezer holddal. Ezzel szemben a Debreceni Mezőgazdasági Akadémiának mindössze 2200 holdas tangazdasága van, és ha a létszámot nézzük, azt is látnunk kell — figyelembe véve a fejlesztési számokat —, hogy 250 fős hallgatói létszám van évfolyamonként, tehát az ötéves terv során mintegy 2000 hallgatóval kell számolni. A gödöllői agráregyetem hallgatóinak száma ennek mintegy másfélszerese, és kétszerannyi területen próbálja a gyakorlati munkát betanítani. így, elemi módon bizonyítom, hogy egyedüli ésszerű az volna, ha a gödöllői agráregyetemtől több mint 200 kilométer távolságra levő hajdúszoboszlói tangazdaságot a debreceni akadémiához csatolnák, amelytől mindössze 20—22 kilométer távolságra van, így a kisebb lélegzetű, naponként jelentkező gyakorlati feladatokat is meg tudná oldani. Megismétlem kérdésemet: mi akadályozza az átcsatolást, vagy mikor valósulhat meg az átcsatolás? ELNÖK: Az interpellációra Losonczi Pál földművelésügyi miniszter válaszol. LOSONCZI PÁL: Amit Bartha elvtárs az öntözési szakemberképzéssel kapcsolatban felvetett, előttünk nem ismeretlen dolog. Tudjuk, hogy nemcsak öntözési szakemberre, hanem más szakemberekre is szükség lenne a mezőgazdaságban, jóval többre a jelenleginél. De amikor a megyei képviselőcsoport olyan álláspontot foglal el, hogy a Debreceni Mezőgazdasági Akadémián állítsunk fel egy tanszéket, és ugyanakkor azt mondja, hogy a gödöllői agráregyetemen sincs elég szakember, illetve nem vesznek részt az ilyenirányú képzésben, vajon akkor indokolt-e, hogy ott, ahol nincs kellő számú hallgató, csak 10—12 fiatalt képeznek ki évente, egy másik tanszéket állítsunk fel. Tehát arra kérném a megyét, ha szüksége van öntözési szakemberekre, akkor a meglevő oktatói gárda vezetésével Gödöllőn, ahol erre alkalmas hely van, szakgárda van, képeztessék őket. évi augusztus 5-én, pénteken 718 A másik kérdés, hogy a középfokú oktatást hQl bonyolítjuk le. Itt újra azt kéri a megye, hogy lehetőleg Hajdúszoboszlón, mert Hajdúszoboszló Hajdú megyében van. Szarvason van nekünk középfokú iskolánk, ahol a technikumot végzett fiatalokat képezzük ki. Itt tulajdonképpen tovább képezik őket. Sajnos, a múlt évben is, amikor beindult, csak 14 fiatal vett részt, ebben az oktatásban, és nem több. Ugyanakkor Kalocsán is létrehoztunk ilyen iskolát, illetve öntözési szakosztályt, ott csak nyolcan tanulnak az idén, ilyen szakon. Tehát nem az iskolán múlik a dolog. Ezért újra felvetem, hogy amelyik megyének szüksége van ilyen szakemberekre, lehetőleg ezeken a helyeken képeztessék őket. Mi azonban lehetségesnek tartjuk, hogy Hajdúszoboszlón fejlesztjük majd az öntöző szakmunkásképzést, azonban, ha ehhez mi biztosítjuk az anyagi feltételeket, Hajdú megye és a többi megye is legalább a hallgatókat biztosítsa a beiskolázáskor. Mert az, hogy létrehozunk ilyen iskolát és nem biztosítják majd beiskolázáskor a fiatalokat, nagy kára lenne öntözési szakemberképzésünknek. A másik dolog, amit Bartha elvtárs felvet, hogy mikor adjuk át a hajdúszoboszlói tangazdaságot a debreceni akadémiának. Mi megnéztük ezt és úgy foglaltunk állást, hogy semmikor se. Azt is megmondom, hogy miért. Nos, miért akarja a Hajdú megyei párt- és tanácsi vezetőség és a képviselőcsoport is a gödöllői agráregyetem tangazdaságának az átcsatolását? A távolsággal indokolják, hogy tudniillik messze van. Ám de nem az egyetem irányítja ott a munkát, hanem a gazdaság vezetősége. Ez az egyik. A másik pedig az, hogy a hajdúszoboszlói tangazdaság az ország egyik legjobb gazdasága és gondolom, ezért szeretnék a debreceni akadémiához csatolni. A mi elképzelésünk a jövőre az, hogy minden gazdaság államPgazdaság lesz az országban, egységes irányítás alatt és bizonyos céloknak megfelelően kell, hogy dolgozzék. Az egyikben majd a tanulók tanulnak, tangazdaság lesz; a másik bizonyos termelésre lesz szakosítva, a harmadik bizonyos állatfajták tenyésztésének kikísérletezésére szolgál majd, és ezt a tudományos munkát közelebb kell vinnünk a gyakorlathoz, mert azzal nem leszünk ki a bajból az oktatás terén sem, hogy vannak pár száz holdas kis tangazdaságaink, de nem tudjuk kellően ellátni megfelelő gépekkel, berendezésekkel, oktatógárdával, s így ott sokszor nem példát mutatnak arra, hogyan kell gazdálkodni, hanem gyakran rosszabbul működnek, mint az árutermelő állami gazdaságok. Ismétlem tehát, a mi elképzelésünk az, hogy a debreceni akadémia területét is a normális határokig felfejlesztjük majd, de nem a hajdúszoboszlói gazdasággal, mert van hozzá közelebbre eső is. Ugyanígy az egyetem gazdaságát is és az összes tangazdaságainkat egységes irányítás alá vonva, bizonyos céloknak megfelelően akarjuk üzemeltetni, hogy onnét tényleg képzett szakemberek kerüljenek ki, s ne csak jó földön tanuljanak meg termelni, hanem gyengébb földeken is. (Taps.) 32*