Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-11

661 Az Országgyűlés 11. ülése I960. a tömegpusztító atomfegyvereknek a volt hitlerista tábornokok kezére játszása, mind egy és ugyanazon politika összefüggő láncszemei, mindezek a jelenségek egy új világháború előkészítése és kiprovokálása politikájának az alkotórészeit tartalmazzák. Ezekből à tényekből kiindulva a magyar nép minden erejével támogatja a Szovjetunió tiltakozó lépéseit az Egyesült Államok kormányánál a nyugatnémet hadseregnek támadó fegyverekkel való ellátása ellen. Ez a tiltakozás ez év július 19-én jegyzék formájában is kifejezésre jutott. A magyar közvélemény osztatlanul magáévá teszi a szovjet kormány jegyzékét, mert az Egyesült Államok agressziós köreinek legújabb hitszegése a jaltai és potsdami háromhatalmi egyezménnyel szemben akut háborús tűzfészket teremt Európa szivében és messzemenően veszélyezteti a békét. A Nyugat-Németország felől fenyegető háborús veszély érthetővé teszi, hogy miért szorgalmazza a Szovjetunió olyan fáradhatatlanul a német kérdés megoldását és miért tekinti azt az általános és teljes leszerelés mellett, a nemzetközi feszültség kulcskérdésének, a békés egymás mellett élés feltételének. De megfigyelhető: bármilyen oldalról is közelítette meg a Szovjetunió a német kérdés megoldását, az imperialista agressziós körök, s főleg az Egyesült Államok háborús klikkjei, gáncsot vetettek törekvéseinek. A válasz a Szovjetunió javaslataira ez ideig: támadó atomfegyverek átengedése Nyugat-Németországnak és ezzel a revans-háborúra spekuláló bonni kalandorok támogatása és felbiztatása. Mindezekből látható, hogy a nyugati imperialisták, az Egyesült Államokkal az élükön, nem a német kérdés megoldására törekszenek, hanem arra, hogy a nyugatnémet háborús tűzfészek fenntartásával is a hidegháborút szolgálják, biztosítsák a monopoltőkés hadiipar milliárdos nyereségeit és fokozzák a nemzetközi feszültséget. Magától értedődő, hogy ilyen körülmények között Európa, s azon túlmenően minden világrész népei fokozzák éberségüket és a béke fenntartásáért, a békés együttélés biztosításáért folyó harcukat. Külön kiemelném a világbéke-mozgalom szekcióinak termékeny mozgósító munkáját, amely ma erőteljesebb, mint valaha. A talaj továbbra is rendkívül kedvező. Ezt a- néptömegek ezer és ezer megmozdulása mutatja világszerte. Ezt mutatja többek között az a szívélyes fogadtatás is, amelyben legutóbb Franciaország és Ausztria békeszerető népe a a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökét, Hruscsov elvtársat ezekben az országokban tett látogatása során részesítette, valamint a hatalmas visszhang, amelyet a Szovjetunió kormányának fáradhatatlan, hősies erőfeszítése a béke megszilárdítása érdekében világszerte kivált.» Az agresszív, hidegháborús erők provokációi ellenére, önbizalmunk, erő- és biztonságérzetünk ma nagyobb, mint bármikor, mert a belső ellentmondásoktól marcangolt és egyre gyengülő agressziós táborral a szocialista országok táborának megingathatatlan és állandóan szilárduló egysége áll szemben. Ez az egység a békéért és demokráciáért folyó állandó küzdelemben évi augusztus 4-én, csütörtökön 662 kovácsolódott legyőzhetetlen erővé. A szocialista tábor rohamosan növekvő gazdasági ereje, tudományos, technikai, s katonai fölénye és politikai egysége a fő letéteményese a békéért folyó harcnak. Ugyanakkor döntő fontosságú jelentőséget tulajdonítunk a semleges európai, az ázsiai, afrikai és latin-amerikai államok békeharcának, valamint a közelmúltban felszabadult, vagy még elnyomás alatt élő népek hősies antiimperialista küzdelmének. Itt gondolunk Algériára éppen úgy, mint Kongóra, vagy Kubára. Ezeknek a népeknek a harca antiimperialista harc, mely a béke, a demokrácia és a szabadság ügyét szolgálja, s melyet mi őszintén és tevékenyen támogatunk. A békéért küzdő nem szocialista államok erői egybefonódnak a szocialista tábor erejével, az egész világot átfogó békemozgalommal és olyan nagyarányú eltolódást idéznek elő a nemzetközi erőviszonyokban a béke javára, amely biztosítani tudja az agressziós imperialista fenevadak fékentartását, amely az imrealizmus további bomlását hozza magával, és ennek eredményeképpen biztosítani tudja a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélésének a megvalósulását. Ha megvonnánk az utóbbi hónapok külpolitikai eseményeinek a mérlegét, megállapíthatnánk, hogy az imperialista hatalmak és mindenekelőtt az Egyesült Államok egyik csapást a másik után szenvedték el. Hitelük a világban sokkal rohamosabban zsugorodik össze, mint azt várni lehetett. Ki gondolta volna még akár fél évvel ezelőtt is, hogy az Egyesült Államok egyik legdédelgetettebb csatlósa, a Menderesz kormány Törökországban a népharag csapásai következtében oly csúfos véget ér, vagy hogy a hírhedt USA-szolga, Li Szin-man kormánya Dél-Koreában, ugyancsak a néptömegek elszánt harca eredményeképpen, mint a kártyavár omlik öszsze? És ki gondolta volna még egy fél évvel ezelőtt, hogy Japánban az ún. amerikai—japán biztonsági szerződés ellen egy olyan — a háború utáni történelemben egyedülállóan — nagyarányú népmozgalom fejlődik ki, amely valósággal elsöpri az egyébként erős parlamenti többségre támaszkodó Kisi-kormányt, az amerikaiaknak ezt a legértékesebb távol-keleti csatlósát és szövetségesét, és ugyanakkor megakadályozza, hogy Eisenhower vendégként betegye a lábát Japánba? Tisztelt Országgyűlés! Azt hiszem, elmondhatjuk, hogy tanúi vagyunk az Amerikai Egyesült Államok hatalmas méretű diplomáciai vereségének, ami a Távol-Keleten tekintélye teljes és helyrehozhatatlan összeomlásában, a Középés Közel-Keleten, beleértve Afrikát is, erkölcsi befolyása megtörésében jut kifejezésre. Ismeretes, hogy a szabadságszerető latin-amerikai népek torkig vannak a jenkik uralmával, kíméletlen kizsákmányolásával és ezernyi tanújelét adják ma annak, hogy az USA és Kuba hős népe között folyó harcban kubai testvéreik mellett állnak. Ami Nyugat-Európát illeti, ott nemcsak a néptömegek között, de a józan burzsoá politikai körökben is nőttön-nó a bizalmatlanság az erőszakos és felelőtlen agresszív amerikai politikával szemben. Itt kívánom felhívni a figyelmet arra, hogy